Az épületek a globális szén-dioxid-kibocsátás több mint egyharmadáért felelősek, ezért fontos, hogy mind az építőanyagok, mind a kivitelezés terén történjenek változások.
Az egyes európai országok CO2-kibocsátása jelentősen eltér, és globális részesedésük különböző mértékben járul hozzá a szén-dioxid-szennyezéshez. Németország a legnagyobb kibocsátó Európában, a globális CO2-kibocsátás körülbelül 1,7 százalékát adja, amit Franciaország (0,9 százalék), Olaszország (0,9 százalék) és Spanyolország (0,8 százalék) követ.
Magyarország viszonylag alacsony részesedéssel bír, a globális kibocsátás 0,12 százalékát teszi ki.
Az EU27 országai összesen a globális CO2-kibocsátás 6,1 százalékát adták 2023-ban, míg Kína és az Egyesült Államok együtt a globális kibocsátás közel feléért felelősek. Az adatok azt mutatják, hogy a jelentős iparral és energiafogyasztással rendelkező országok kiemelt szerepet játszanak a globális szén-dioxid kibocsátásban.
Az energiaipar a legnagyobb felelős
A Statista legfrissebb adatai szerint az energiaiparé a legnagyobb szén-dioxid-kibocsátás, a globális mennyiség 38,24 százaléka, amely magában foglalja a villamosenergia-termelést és a fosszilis tüzelőanyagok felhasználását. A szén, olaj és földgáz elégetése jelenti a legnagyobb problémát, amely még a levegőszennyezést is növeli.
A közlekedési szektor a kibocsátás mintegy 21,11 százalékát teszi ki, amelynek legnagyobb része az autókhoz és tehergépjárművekhez köthető. A közlekedési ágazat karbonsemlegesítése — például elektromos járművekkel és fenntartható üzemanyagokkal — elengedhetetlen a globális kibocsátás csökkentése érdekében. A mezőgazdaság és az élelmiszer-termelés a globális CO2-kibocsátás 0.37 százalékáért felelős.
A globális energiafogyasztás és szén-dioxid-kibocsátás jelentős része az épületekhez kötődik. A World Green Building Council adatai szerint az épületek a globális energiával kapcsolatos szén-dioxid-emisszió 39 százalékáért felelősek, ebből 28 százalék az üzemeltetésükhöz, míg 11 az építésükhöz és az ahhoz felhasznált anyagokhoz kapcsolódik. A Világgazdasági Fórum (WEF) becslései szerint az épületek energiafogyasztását akár 38 százalékkal is lehetne csökkenteni, amely 12 százalékkal mérsékelhetné a globális energiaigényt.
Az innovatív építészeti megoldások és építőanyagok kulcsfontosságúak lehetnek a fenntartható fejlődési célok megvalósításában. A WEF három különböző kezdeményezést mutatott be, amely az építészet fenntarthatóságának új korszakát jelentheti.
Fenntartható, mégis dizájnos
Dániában megépült a jövő otthonának prototípusa, amelynek háromszor kevesebb a szén-dioxid-kibocsátása, mint egy hagyományos új építésű háznak. A projekt mögött a Velux ablakgyártó áll, amely minden egyes épületelemet optimalizált a költség, a beltéri klíma és a szén-dioxid-kibocsátás szempontjából. A cég szerint az épület szén-dioxid-negatív lesz az életciklusának jelentős részében, és a teljes szerkezet könnyen szétszedhető, az építőanyagok pedig teljes mértékben újrahasznosíthatók.
Meglévő épületek korszerűsítése
A meglévő épületek modernizálása ugyanolyan fontos, mint a fenntarthatók létrehozása. Mivel az épületek élettartama gyakran meghaladja a száz évet, így a régiek korszerűsítése elengedhetetlen. A Sydney-i Operaház egy kiváló példa erre: az elmúlt évtizedben teljes mértékben átállt a megújuló energia használatára, 20 százalékkal csökkentette energia- és vízfogyasztását, valamint az építési hulladékának több mint 90 százalékát újrahasznosította.
A Transforming Energy Demand 2024 jelentés hangsúlyozza, hogy a meglévő épületek nagy volumenű korszerűsítése kulcsfontosságú lépés a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében. Ennek finanszírozásához és megvalósításához azonban innovatív megközelítésekre van szükség, mint például kamatmentes energiahatékonysági finanszírozási programok, amelyek visszafizetése az energiaszámlákon keresztül történik vagy a szolgáltatásként nyújtott energiahatékonysági modellek – állítja a WEF.
Innovatív építőanyagok
Számos modern irodaház több mint felét üveg borítja, amely köztudottan rossz szigetelőanyag, és jelentősen hozzájárul az energiaveszteséghez. Azonban ma már erre léteznek hatékony ötletek, megoldások. Az olyan innovatív anyagok, mint az alacsony emissziós képességű üvegek, jelentősen csökkentik az energiaveszteséget, különösen azokban az épületekben, ahol az üvegfelületek dominálnak. Például egy török projektben az új, háromrétegű üveg 81 százalékkal növelte a hőszigetelést és 57 százalékkal hatékonyabban gátolta a napfény beáramlását.
Emellett a New York-i Columbia Egyetem kutatói olyan innovatív falszerkezetet fejlesztettek ki, amely a cikcakkos mintájának köszönhetően az infravörös sugárzást visszaveri, ahelyett, hogy az épület elnyelné a hőt. E mintázat a falak felületének növelésével segít szabályozni a hővisszaverődést, valamint javítja az árnyékolást, így kevesebb közvetlen napsugárzás éri az épületet.
Az ilyen passzív hűtési rendszerek nagy előnyt jelentenek, különösen a légkondicionáló rendszerek energiaszükségletének csökkentése szempontjából, amely a Nemzetközi Energiaügynökség szerint az energiafogyasztás egyik leggyorsabban növekvő szegmense. A szervezet jelentéséből kiderül, hogy 2050-ig Kína, Indonézia (ahol a háztartásoknak jelenleg a 9 százaléka használ légkondit) és India (5 százalék) együtt a légkondicionálásból fakadó energiaigény növekedésének a feléért lesz felelős. Emellett az energiahatékonyság növelését célzó intézkedések nélkül a beltéri helyiségek hűtéséből adódó energiaigény 2050-re több mint háromszorosára nő 2018-hoz képest – akkorára, mint Kína és India jelenlegi villamosenergia-igénye együttvéve.
Kapcsolódó:
