Spanyolország baloldali kormánya félmillió illegális bevándorló legalizálását tervezi, hogy enyhítse az országra nehezedő migrációs nyomást. A kormány szerint ez a lépés a rasszizmus elleni küzdelem része, míg a jobboldali Vox élesen ellenzi, és minden illegális bevándorló kiutasítását követeli. A migrációs kérdés hasonló politikai feszültségeket szít, mint más nyugat-európai országokban.
A baloldali spanyol kormány úgy „oldaná meg” a dél-európai országot is egyre inkább érintő tömeges migrációs problémát, hogy egyszerűen mindenkinek tartózkodási papírokat ad. Egész konkrétan Spanyolország félmillió illegális bevándorlót készül legalizálni a „rasszizmus” elleni küzdelem jegyében az ország baloldali koalíciós kormánya által javasolt új jogszabály értelmében.
A tömeges migrációval kapcsolatos aggodalmak az után erősödtek fel, hogy a szeptember közepéig tartó évben mintegy 40 ezer illegális bevándorló érkezett a tengeren vagy a szárazföldön, ami 43 százalékos növekedés az egy évvel ezelőtti, 2023-as számokhoz képest. A kormány „megoldása” a tervek szerint az lenne, hogy sokuknak egyszerűen tartózkodási papírokat ad, miután a Regularisation Now nevű nyomásgyakorló csoport kampánya mintegy 700 ezer aláírást gyűjtött össze petíció formájában, amelyben tömeges legalizációt követeltek.
Yolanda Díaz miniszterelnök-helyettes és munkaügyi miniszter szerint a jogszabály kulcsfontosságú, mivel menedéket ad „félmillió embernek, akik szomszédainkként élnek és dolgoznak az országunkban”, hozzátéve, hogy a rasszizmusra több joggal kell válaszolni.
A jobboldali Vox párt vezetője, Santiago Abascal azonban azt mondta, hogy Spanyolország egy „invázió” célpontja, és hogy pártja minden illegális bevándorlót kiutasítana, ha hatalomra kerülne.
Bár Spanyolország némileg elmarad a többi nyugat-európai országtól a beáramló menekültek puszta bejövetele tekintetében, mostanra kezd hasonló problémákkal szembesülni, mint az elsődleges célpontok: Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság.
A részben az illegális bevándorlók érkezése miatt romló közbiztonsági helyzet következtében tudott megerősödni Németországban az AfD, Hollandiában és Ausztriában a Szabadságpárt, Franciaországban a Nemzeti Tömörülés, az Egyesült Királyságban a Reform Párt, és reálisak hasonló forgatókönyvek az Ibériai-félsziget országaiban is: Spanyolországban a Vox, Portugáliában pedig a Chega válhat tartósan a harmadik legerősebb párttá.
Visszakanyarodva Spanyolországra: a hivatalos statisztikákból kiderült, hogy 2022-ben a nemi erőszakkal kapcsolatos ítéletek több mint 52 százalékát külföldiekkel szemben hozták annak ellenére, hogy ők a lakosság alig több mint 11 százalékát teszik ki.
Az adatokat érdemes tovább boncolgatni: a 244 szexuális erőszakkal kapcsolatos ítéletből 93 esetben afrikaiak voltak az érintettek, annak ellenére, hogy a spanyol lakosságnak mindössze a 2,4 százalékát teszik ki.
Eközben a szomszédos Franciaország egészen más megközelítést fog alkalmazni. Az ország új belügyminisztere, Bruno Retailleau megfogadta, hogy kitoloncolja azokat az illegális bevándorlókat, akik „betörtek” Franciaországba.
„Az a célom, hogy véget vessek az illegális beutazásoknak, és növeljem a kilépéseket, különösen az illegális bevándorlók esetében, mert nem szabad Franciaországban maradnia annak, aki csak úgy betört” – mondta Retailleau.
Összességében tehát Európa-szerte megerősödni látszanak a korábban kiközösített, zömében a politikai paletta jobb oldaláról érkező pártok, amelyek kritikusan viszonyulnak az illegális bevándorlás kezeléséhez. Ezek a pártok már számos európai országban stabilan a harmadik, néhol a második legerősebb tömörülésekké váltak. Magyarország számára ez a potenciális szövetségkeresés szempontjából optimizmusra adhat okot, miután hazánk a bevándorlók tekintetében az egyik fontos belépési pont az Európai Unió területére.
Kapcsolódó:
Borítókép: Flickr
