Tartható az idei hiánycél 

Szerző: | 2024. október. 1. | Hazai, Világgazdaság

Amennyiben a gazdasági növekedés 1,8 százalék közelében alakul, a 4,5 százalékos költségvetési hiány is tartható, ha a kormány folytatja a fegyelmezett fiskális politikát. A friss KSH-adatok szerint ugyanis a második negyedévben a költségvetés hiánya 2,3 százalékra mérséklődött, míg az első féléves hiány 3,7 százalékos lett. 

Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője 

Tovább csökkent a költségvetési hiány a második negyedévben, annak mértéke a GDP 2,3 százalékát tette ki, ami 0,8 százalékpontos mérséklődést jelent egy év alatt, de revízió keretében az első negyedéves hiányadatot is mérsékelte a KSH 0,3 százalékponttal, 5,1 százalékra, aminek köszönhetően az első féléves hiány 3,7 százalék lett. 

A költségvetés bevételei az első fél évben 8,3 százalékkal bővültek, ezen belül is kiemelendőek a társadalombiztosítási hozzájárulások és a jövedelemadók 14,1, illetve 17,5 százalékos emelkedése, mindkét soron a gyors bérdinamika és a magas foglalkoztatási szint járult hozzá a növekedéshez. A termelési adók 7,4 százalékkal emelkedtek, elsősorban az áfabevételek 7,6 százalékos bővülése révén, itt a fogyasztás fokozatos felfutását érdemes kiemelni. Ezzel szemben az egyéb bevételek 5,2 százalékkal visszaestek, ebben a különadókat érintő átalakítások (telekommunikáció, biztosítási adó, bányajáradék) játszottak szerepet. 

Mi van a hiány csökkenésének hátterében? 

A hiány jelentős csökkenésének oka, hogy a kiadások az első fél évben a bevételeknél lassabb ütemben, 3,5 százalékkal növekedtek. Kiadási oldalon egyrészről a 15,4 százalékkal növekvő munkavállalói jövedelem-kifizetés, amely a közszféra béremeléseit (például pedagógusok, egészségügyi szakdolgozók) fedezte, másrészről a pénzbeni társadalmi juttatások, mint a nyugdíjkiadások járultak hozzá leginkább az emelkedéshez.  

Takarékosság versus kamatkiadások 

Ezzel szemben a többi tétel esetében visszaköszön a kormányzati takarékosság: folyó termelő felhasználásra, beruházásokra, illetve egyéb kiadásokra is kevesebbet költött az állam az idei első fél évben, mint tavaly. Kiemelendőek még a kamatkiadások, itt az első féléves növekedési ütem 11,8 százalékot tett ki, azonban fontos látni, hogy 

a második negyedévben már csökkentek a kamatkiadások, mégpedig 5,1 százalékkal.  

Ennek hátterében egyrészről a csökkenő kamatkörnyezet áll, amely lassítja azt átárazódást és a kamatteher növekedését, másrészről a kamatkiadások éven belüli eltérő lefutása, mivel a magas hozamot fizető lakossági állampapírok lejárati ideje és kamatfordulója jellemzően az idei első negyedévre esett. 

Elérhető az idei 4,5 százalékos hiánycél 

Amennyiben a gazdasági növekedés üteme az idei évben a várakozásainknak megfelelően 1,8 százalék közelében alakul, akkor további jelentős,  

az idei költségvetést érintő módosítások nélkül is elérhető a 4,5 százalékos költségvetési cél, ennek feltétele azonban, hogy a kormányzat az év végéig fegyelmezett fiskális politikát folytat. 

A jövő évben is elsősorban a gazdasági növekedés – amelyet döntően a külső környezet befolyásol – lesz a szűk keresztmetszet a 3,7 százalékos költségvetési cél elérése és így az államadósságráta csökkentése kapcsán. 

Kapcsolódó: 

Címlapfotó: MTI/Balogh Zoltán

Ezek is érdekelhetnek

trend

Promóció

Hazai válogatás

Promóció

Kövess minket

Facebook

Instagram

LinkedIn