Soron kívüli sajtótájékoztatót tartott a Gazdaságfejlesztési Minisztérium kedd délután, miután felgyorsulni látszanak a kedvezőtlen események a dunaújvárosi acélgyártó körül. Az egyik utódcég ellen felszámolási eljárást indított az ISD Power áramszolgáltató a tartozások miatt. Azaz a dunai vasmű ismét nehéz körülmények közé került, mivel a tulajdonosi ígéretek csak csekély mértékben valósultak meg, így mára a vasmű működése újra bizonytalanná vált.

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium rendezvényén Lóga Máté államtitkár, aki a gazdasági stratégiai kérdésekért, iparért, pénzügyi forrásokért és makrogazdasági elemzésért felel, valamint Czomba Sándor, a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár képviselte a minisztériumot. Lóga Máté a közelmúlt történéseinek felidézésével kezdte meg a sajtótájékoztatót. Úgy nyilatkozott, hogy folyamatosan kapcsolatban állnak a Liberty-vel, és egyeztetéseket folytatnak a jövőbeli lépéseikről. Majd megerősítette: felszólították a céget, hogy rendezze a bérek kifizetését, és biztosítsa a munkavállalók biztonságát.

„Ma találkoztam a két szakszervezet vezetőivel, és a kialakult helyzetről tárgyaltunk”

– mondta el Czomba Sándor a rendezvényen. Véleménye szerint a szakszervezetek értékelése alapján már korábban látszódott, hogy a Liberty nem lesz képes teljesíteni korábbi ambiciózus vállalásait, mivel az alapvető kötelezettségeit sem realizálta időben. Segíteni fogjuk a dolgozókat – jelezte Czomba Sándor. Kitért arra is, hogy közeledik az október 10-i határidő, amikor a szeptemberi béreket ki kell fizetni. Azaz a következő hónapokban világossá válhat a tulajdonos vállalat pénzügyi helyzete.

Lóga Máté az eseményen felidéze: a korábbi külföldi menedzsment felelőtlensége, az elhibázott szankciók és az energiaválság miatt 2022 végére a Dunaferr fizetésképtelenné vált, a gyár működése ellehetetlenült, ezáltal több ezer dolgozó munkája került veszélybe. A kormány Védelmi Bizottságot állított fel, a Dunaferr pedig 2022. december 14-én felszámolás alá került, amely eljárás megteremtette a szükséges jogi kereteket a gyár megmaradáshoz. Az NGM ma kiadott közleménye kiemeli azt is, hogy

az üzem megmentéséért a kormány mellett a felszámoló, a térség országgyűlési képviselője, Mészáros Lajos, valamint a Dunaferr munkavállalói is rendkívüli erőfeszítéseket tettek.

A kormány Mészáros Lajos javaslatára döntött arról, hogy 16 milliárd forintos segítséget nyújtva hat hónapon keresztül kifizeti több mint 4 ezer dolgozó bérét annak érdekében, hogy a Vasmű lelkét adó munkavállalók és családjaik ne kerüljenek veszélybe. 

Sikerült megakadályozni a bezárást

Az üzem olyan rossz állapotban volt, ahonnan sikeres talpra állásra hazánkban még nem volt példa. A gyár megmentésében a kormány aktív szerepet vállalt és minden lehetséges eszközével erején felül küzdött, többek közt jogszabályok megalkotásával és a felek közötti koordináció kialakításával. 

2022 végére sikerült megakadályozni, hogy a Dunaferr működése végleg ellehetetlenüljön, az energiaellátás megszűnése vagy az alapanyagok hiánya miatt az üzem súlyos és visszafordíthatatlan károkat szenvedjen. 

A Vasmű megvásárlására egyedül a Liberty Steel adott be érvényes és nyertes pályázatot, amely 2022 decemberében a gyár megsegítésére sietett egy olyan időszakban, amikor az acélipar világszerte a legnehezebb időszakát élte. Ennek ellenére a Vasmű újra nehéz helyzetbe került. A Liberty mindent megígért, de szinte semmi sem teljesült. 

A vállalások ellenére csekély előrelépés történt

A Liberty 100 napos programot dolgozott ki, amelyben vállalta, hogy stabilizálja és felfuttatja a termelést (2024 februártól 4 hónap alatt, fokozatosan kellett volna felfuttatni a termelést 0-ról 100 ezer tonna/hó értékre, amelytől messze elmarad a Liberty), integrálja a beszerzési rendszereket, és beszállítói együttműködéseket alakít ki. De legfőképpen azt vállalta, hogy hosszú távon biztosítja a Vasműben dolgozók megélhetését és folyamatosan fejleszti a béreket. Megállapítható, hogy mindebben csekély előrelépés történt. 

A háború és az elhibázott szankciók hatására az energiaárak elszabadultak és nem tértek vissza a válság előtti szintre (a gáz és az áram ára kétszerese még mindig a válság előttinek), ami rendkívül nehéz helyzetet okozott és mind a mai napig okoz az acéliparban. Ráadásul az acél világpiaci ára az elmúlt időszakban összeomlott, amely újabb kihívás elé állította nemcsak a magyar, hanem az európai acélipart is, „mindenki bajban van”

– emeli ki az NGM közleménye.

Európában másutt is gondban az acélipar

Európa-szerte szenvednek az acélipari vállalkozások, így a Vasmű nehézségei korántsem tekinthetők egyedülállónak. A válságos helyzetnek a német acélipar zászlóshajója, a Thyssenkrupp is áldozatául esett, de csődöt jelentett a Liberty Ostrava csehországi üzeme is. Az amerikai U.S. Steel is annyira meggyengült, hogy azt a japán Nippon Steel próbálja meg felvásárolni. 

Ezeken túlmutatóan az olasz kormány idén év elején jelentette be, hogy az Accerie d’Italia (ILVA) vállalatot finanszírozási problémái miatt rendkívüli igazgatás alá helyezi, a Tata Steel pedig az Egyesült Királyságban kezdett több lépcsős leépítésbe: a vállalat januárban 2800 embert bocsátott el, a napokban pedig leállítja második port talboti kohójának működését is. 

A jelenlegi acélpiaci helyzet tehát nem megnyugtató, ahogy a dunaújvárosi Vasmű helyzete is bizonytalan. A kormány mindent megtett a Dunaferr megmentéséért, amelyhez összesen mintegy 70 milliárd forinttal járult hozzá – beleértve többek közt a bérgarancia biztosítását és a szén-dioxid-kvóta felhasználásának lehetővé tételét.  

Megoldást a zöldacél előállítása jelentené, de a Liberty kezdeményezései ezen a területen sem mutatnak eredményt, ráadásul a termelés átállítása tetemes, mintegy 200 milliárd forintos befektetést igényelne. 

A Nemzetgazdasági Minisztérium folyamatosan egyeztet a Liberty jövőbeli terveivel, különösen a bérek kifizetésével kapcsolatbanhiszen a munkavállalók bérének rendezése mindig a munkaadó feladata, ezért felszólítja a Liberty-t, hogy ennek a jövőben is tegyen eleget. 

A kép illusztráció, fotó: Unsplash