Az érem két oldala: miközben a kínai külföldi befektetések csúcsot döntöttek, a külföldiek egyre több pénzt vonnak ki az országból.

Rekordot döntöttek Kína külföldi közvetlentőke-befektetései (FDI), miután vállalatai a pekingi exportpolitika elleni vádak és intézkedések kivédése érdekében a helyi gyárak és üzemek építését helyezték előtérbe. A tengerentúli beruházások 71 milliárd dollárral ugrottak meg az idei második negyedévben, ez 80 százalékos növekedést jelent az egy esztendővel ezelőtt mért adatokhoz képest, a statisztikák összesítésének 1996-os kezdete óta pedig abszolút rekordösszegnek számít.

A Bloomberg elemzése szerint a beruházások elsöprő többsége olyan területeken történt, ahol Kína piacvezetőnek számít: elsősorban az elektromos járművek és a napenergia szegmensébe áramlott a befektetési tőke, nem titkoltan azzal a céllal, hogy a munkahelyteremtésekkel és a külpiaci gazdasági növekedésben vállalt hangsúlyos szereppel enyhítsék a kínai exportnövekedés miatt támadt kereskedelmi feszültségeket.

A Kína-specialista Rhodium agytröszt szerint bár a teljes beruházási mutatók még a 2016-os csúcs alatt maradnak, a külföldi beruházások volumene gyorsan növekvő tendenciát mutat, ráadásul a vállalati felvásárlások és összeolvadások helyett egyre inkább a zöldmezős beruházásokra koncentrál.

Egy másik tendencia is kiolvasható az adatokból: a kínai FDI-beruházások súlypontja jól láthatóan a fejlett gazdaságoktól Ázsia és a feltörekvő országok felé tevődik át. A jellemzően ingatlanokba, az autógyártásba és az ásványi anyagok piacába befektetett összegek tavaly és az idén Vietnámban, Malajziában, Indonéziában és Szingapúrban alsó hangon egymilliárd dollárnál kezdődtek. A Rhodium elemzése szerint azonban Kína nem állt meg Ázsiánál: az elmúlt öt évben óriási összegeket fektetett be afrikai, latin-amerikai és közel-keleti projektekbe is.

Az érem másik oldala

Miközben a kínai külföldi befektetéseket csúcsra járatják, egyre inkább negatív tendencia figyelhető meg a külföldi vállalatok kínai beruházásai kapcsán. A második negyedéves adatok elemzése azt mutatja, hogy a befektetők egyre nagyobb arányú tőkét vonnak ki az ázsiai országból: az előző évihez képest csaknem 15 milliárd dollárral csökkent a beruházások volumene.

Ez egyfelől a kínai gazdaság lassulása miatti pesszimizmusnak, másfelől az Egyesült Államokkal kirobbant kereskedelmi háborúnak köszönhető. Az új FDI-befektetők számára a Washington által diktált protekcionista és büntetővámokkal felerősített szankciós politika miatt Kína egyre inkább a beruházási kockázatok terepévé válik – a legkirívóbb példája ennek a chipipar területén tapasztalható, ahonnan a külföldi tőke lassan teljesen kivonul az Egyesült Államok újabb és újabb szankciós intézkedéseinek hatására.

Kína a maga részéről egy ösztönző csomagot jelentett be a napokban, amely több finanszírozási segítséget és kedvezményes hiteleket kínál. A kérdésre, hogy ez elegendő lesz-e a külföldi befektetők kedvének meghozásához, novemberben, a harmadik negyedéves adatok összesítésekor kapjuk meg a választ.

***

Fotó: Francois Carlet-Soulages