Sokféle szemszögből boncolgatták a libanoni csipogók felrobbantását. A kínaiak, kicsit a saját büszkeségüket is fényezve, egy katari véleményt idéztek, miszerint a jó erkölcsű és lelkiismeretes arabok már régóta kínaira cserélték az amerikai technológiai eszközöket, a személyhívók felrobbanása után pedig a saját biztonságuk miatt aggódva fognak váltani.
A kínaiaknak első látásra tetszik az arabok reakciója a libanoni incidens után, amely szerint a muszlim világban mindenki bizalmatlan lett az Európában és az Egyesült Államokban gyártott elektronika vagy azon termékek iránt, amelyek ellátási láncait e két térség irányítja. Idézik azokat a véleményeket, miszerint „Kína ismét úgy győzött, hogy nem csinált semmit”, azaz „Kína a jövőben mindent átvehet anélkül, hogy bármit is csinálna”. Nevetve idézik az egyik netező kompilált mondását: „Konfuciusz azt tanította, hogy ülj a folyó mellett, és hagyd, hogy az ellenség holttestei ellebegjenek melletted”. Persze azért vannak olyan józanok, hogy belássák:
valójában nem létezik a világon olyan, hogy a tétlenséggel nyerni lehet”.
A libanoni incidens egyenesen árt Kínának
Ennek ellentételezésére a kínai Guancha híroldalon megjelent egy olyan bejegyzés is, amely szerint az elmúlt napokban a kommunikációs berendezések felrobbanása nagy kárt okozhat az ázsiai ország érdekeinek. Szerintük ez az incidens nem kedvez a kínai termékek értékesítésének. Még mindig nem ismerjük annak a konkrét részleteit, hogy Izrael miképp tudott észrevétlenül besurranni a libanoni Hezbollah által megrendelt termék ellátási láncaiba. Hol lehetett az a kényes pont, ahol a készülékekbe belecsempészhették a pár grammnyi robbanóanyagot, és megváltoztatták a forráskódot, hogy a szoftver aktiválja a minibombát? Bár ezeknek a modelleknek semmi közük a szárazföldi Kínához, mégis az ázsiai ország a világ legnagyobb elektronikaitermék-exportőre és a legnagyobb elektronikai ipari lánc otthona.
A károk főképp a nemzetközi bizalom romlásából erednek majd. Fokozzák a polarizációt a kínai és a nyugati tábor között, ez pedig komolyan érinti az előbbinek a nyugati országokba irányuló exportját.
Az incidens összehasonlítható a húszi támadásokkal a Vörös-tengeren, amelyek bár nem kapcsolódnak közvetlenül Kínához, de mint a vörös-tengeri logisztikai csatorna legnagyobb felhasználója, ők szembesülnek a legnagyobb költségekkel a hosszabb útvonal és a megnövekedett szállítási idő következtében.
A libanoni incidens miatt a világ nagy része a legmagasabb szintre emeli a „technológiával” és az „ellátási láncokkal” szembeni éberségét. Így várhatóan a nyugati országok a biztonságra hivatkozva még inkább kirekesztik a kínai termékeket.
A fejlődő országok növekvő bizalma nem tudja pótolni a Nyugat bizalmatlanságát.
Kína legnagyobb exportcélpontjai továbbra is a nyugati országok, amelyek komolyan befolyásolhatják az ázsiai nagyhatalom kivitelének további fejlődését. Ez a mostani ügy a fejlődő országokban nem sokkal fogja növelni az eladásokat, mivel a legtöbben már most is kínai elektronikai termékeket vásárolnak. Viszont Európa, az Egyesült Államok, Japán és Dél-Korea ezt egy lehetőségként használhatja fel Kína ellátási láncának további lebontására, ami hosszú távú hatással lehet a kínai termékek, alkatrészek exportjára. Ezek a korlátozások általában pár év múlva fejtik ki a hatásukat.
Mindez növeli a tesztelési költségeket és a nemzetközi kereskedelem belépési korlátait.
Ha a gyanakodás szelleme emelkedni fog, akkor a különféle bontások, ellenőrzések költsége is növekszik, ami rosszul érintheti Kínát mint az elektronikai termékek legnagyobb exportőrét.
Amikor ezek a költségek elérnek egy bizonyos szintet, a vállalatok kénytelenek lesznek lokalizálni a termelést. A kínai elektromos autókat, mobiltelefonokat, laptopokat, táblagépeket és más, internetkompatibilis termékeket már most szankcionálják Európában és az Egyesült Államokban.
Márpedig az exportra alapozó Kínának a szabadkereskedelem bármely visszaesése potenciális károkat jelenthet.
Az Északi Áramlat földgázvezeték robbanásához hasonló, libanoni személyhívó-incidens újabb káoszt okoz majd a nemzetközi piacokon.
Kapcsolódó:
