Az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülést tartott a közel-keleti események miatt, ahol Izrael és Irán kölcsönösen megfenyegette egymást a dél-libanoni izraeli offenzíva és az erre válaszul megindított iráni rakétacsapás kapcsán. Az ügy odáig fajult, hogy Izrael kitiltotta az ENSZ főtitkárát, António Guterrest, mert nem ítélte el egyértelműen Irán rakétatámadását.
Izrael külügyminisztere szerdán közölte, hogy megtiltja António Guterres ENSZ-főtitkárnak, hogy belépjen az országba, mert nem ítélte el „egyértelműen” Irán Izrael elleni rakétatámadását. Kedden ugyanis a perzsa állam több mint 180 ballisztikus rakétát lőtt ki Izraelre a zsidó állam és az Irán-szövetséges libanoni Hezbollah közötti harcok eszkalálódása közepette. Az áprilisi iráni támadáshoz képest az elfogási ráta közel sem volt 100 százalékos, néhány áthatolt a Vaskupola védelmi rendszerén.
Guterres a rakétatámadás után rövid nyilatkozatot adott ki, amelyben elítélte a közel-keleti konfliktus kiszélesedését, az eszkalációra való fokozódást. Irán támadása válasz volt Izrael azon lépésére, hogy csapatokat küldött Dél-Libanonba és megkezdte a szárazföldi offenzívát. Israel Katz izraeli külügyminiszter szerint az, hogy Guterres nem szólította fel Iránt a régió stabilizálására, „persona non gratává”, azaz nemkívánatos személlyé tette őt Izraelben.
A külügyminiszter elmondása szerint ugyanis, aki nem tudja egyértelműen elítélni Irán Izrael elleni szörnyű támadását, ahogyan azt a világ szinte valamennyi országa megtette, az nem érdemli meg, hogy izraeli földre lépjen.
A külügyminiszter elmondása szerint Izrael továbbra is meg fogja védeni polgárait, és meg fogja őrizni nemzeti méltóságát, Antonio Guterres-szel vagy nélküle.
A lépéssel kapcsolatban egy sajtótájékoztatón Matthew Miller, az amerikai külügyminisztérium szóvivője egy fokkal konszolidáltabban fogalmazott, amikor azt mondta, hogy az ilyen lépések nem vezetnek eredményre Izrael világban betöltött pozíciójának javításában. Ezt azzal indokolta, hogy szerinte az ENSZ hihetetlenül fontos munkát végez Gázában, a régióban és jelentős szerepet játszhat a biztonság és a stabilitás kialakításában.
Stéphane Dujarric ENSZ-szóvivő a bejelentést politikai jellegűnek és csak egy újabb támadásnak nevezte a nemzetközi szervezet személyzete ellen, amely Izrael kormánya részéről érkezik. Elmondta, hogy az ENSZ hagyományosan nem ismeri el a „persona non grata” fogalmát a személyzetére vonatkoztatva.
A közel-keleti helyzet súlyosságát aláhúzza már az a tény is, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülést hívott össze Franciaország és Izrael kezdeményezésére. Az ülésen azonban sok eredmény nem született: Izrael Iránt, míg Teherán Jeruzsálemet vádolta.
A Biztonsági Tanács szerdai ülésén Guterres azt mondta, hogy ahogyan az áprilisi iráni támadással kapcsolatban is tette – és ahogyan annak ezúttal is nyilvánvalónak kellett volna lennie az általa kifejezett elítélés összefüggésében –, ismét határozottan elítéli Irán Izrael elleni masszív rakétatámadását.
A világszervezet teheráni nagykövete, Amír Iraváni önvédelmi akcióként értékelte a támadást, és figyelmeztette a zsidó államot, hogy egy esetleges válaszcsapás erősebb iráni reakciót fog kiváltani. Joe Biden amerikai elnök kijelentette, hogy az Egyesült Államok minden támogatást megad Izrael számára, míg Lloyd Austin védelmi miniszter a lehetséges válaszlépésekről egyeztetett Yoav Gallant izraeli védelmi miniszterrel.
Az amerikai kormány diplomáciai megoldást sürgetett, azonban közölte, hogy kész katonai segítséget nyújtani, ha szükséges. Joe Biden szerint Izraelnek joga van megvédeni magát a terrorista csoportokkal szemben, és támogatja a katonai akcióit.
Az események fényében egyértelmű, hogy a konfliktus központja fokozatosan áthelyeződött Gázából Libanon déli részére, ahol a legsúlyosabbak az összecsapások a Hezbollah és Izrael között. Ez az átrendeződés Irán növekvő szerepét mutatja a térségben, hiszen a libanoni és jemeni frontokon keresztül is aktívan befolyásolja a konfliktust. Az események komoly kockázatot jelentenek az övezet stabilitására nézve, hiszen egy átfogó regionális háború veszélye is fennáll. Egy ilyen konfliktus, amelyben Irán közvetlenül Izrael ellen harcolna, az Egyesült Államok és más nagyhatalmak beavatkozását is magával vonhatja.
Az iráni hadsereg vezetője, Mohammad Bagheri vezérőrnagy figyelmeztetett, hogy amennyiben Izrael válaszcsapást hajt végre, Irán készen áll átfogóbb támadásra, amely az izraeli gazdasági infrastruktúrát is érintheti. Irán csak katonai célpontokat, például légibázisokat és a Moszad épületeit támadta, de Bagheri szerint ennél nagyobb potenciál is rejlik az ország katonai képességeiben. Eközben a Hezbollah Libanon déli részén összeütközött az izraeli erőkkel, míg a húszi lázadók három rakétát lőttek a zsidó államra. Az izraeli hadsereg jelentése szerint csak szerdán mintegy 100 rakétát lőttek ki Libanonból, de ezek nem okoztak jelentős károkat.
A Közel-Kelet sosem tartozott a stabil régiókhoz, de a 2023-2024-es események sorozata – kezdve az október 7-i Hamász-támadástól – még inkább egyértelművé tették a feszültséget. A tavaly ősszel kezdődő konfliktus egy rendkívül összetett geopolitikai helyzetet eredményezett, ahol több fronton folyik a harc Izrael és Irán szövetségesei között.
Az elkövetkező hónapokban a nemzetközi diplomácia és a katonai erőviszonyok alakulása fogja meghatározni, hogy a konfliktus milyen irányba mozdul el. Mindez Magyarország számára is aggasztó jel, ugyanis hazánk elemi érdeke, hogy a régióban sikerüljön tartós stabilitást elérni. Egy kiterjedő közel-keleti konfliktus hatása tovább gyűrűzne Európába is, amit minden bizonnyal a konfliktus hatására exponenciálisan megemelkedő világpiaci olaj- és gázárakon keresztül mindenki a saját bőrén tapasztalna meg.
Kapcsolódó:
Borítókép: Flickr