Az innováció és a tudomány szerepe kulcsfontosságú a klímaválság kezelésében, de valódi változást csak akkor érhetünk el, ha az új technológiák a gyakorlatban is megvalósulnak. 

A klímaváltozás kezelésére világszerte egyre nagyobb figyelmet fordítanak, és hatalmas összegeket fektetnek technológiai újításokba. A tudósok és fejlesztők célja a következő nagy áttörések elérése a klímaalkalmazkodás és -mérséklés terén. Az elmúlt években jelentős eredményeket láthattunk, például az időjárás-előrejelzés és az ipari dekarbonizáció területén, ám mindez még nem elég.  

A klímaválság megoldásának nem csak laboratóriumi körülmények között kell működnie – szükség van arra, hogy az új tudományos és technológiai fejlesztések megjelenjenek a valóságban is. 

Biztosak lehetünk abban, hogy e téren még megannyi újdonságot fedeznek fel a kutatók, ám a kihívás abban rejlik, hogy ezek hogyan válnak a mindennapi élet részévé. Az újítások sikeréhez a technológia megvalósíthatóságát is figyelembe kell venni, beleértve a termékprototípusok létrehozását, a helyi alkalmazásokhoz való igazítást és a felhasználók bevonását. 

Az MI és a klímaváltozás elleni harc 

A generatív mesterséges intelligencia megjelenése új távlatokat nyitott a technológiai lehetőségek terén. Már most láthatjuk, hogy hatékonyan segíthet elérni tudományos áttöréseket, de ennél is többre képes. Az MI katalizátorként működhet a fejlesztési ciklusban és hozzájárulhat a legújabb eszközök és tudományos eredmények széles körű elterjesztéséhez. A World Economic Forum (WEF) elemzése szerint  az alábbiakra érdemes összpontosítani.  

Földadatok rendszerezése 

A Földdel kapcsolatos adatok gyakran káosznak tűnnek, mivel a bolygó rendszerei rendkívül összetettek, és a kinyert adatok gyakran rendezetlenek. Naponta több mint száz terabájt műholdas képet gyűjtünk, ám ezek rendszerezése és elemzése igazi kihívás. Az MI segíthet ebben, a Google Earth Engine például egy olyan platform, amely műholdas képeket és térbeli adatokat dolgoz fel, lehetővé téve azok elemzését. Emellett rendszerezi és osztályozza a műholdképeket, így a nyers adatokból értékes, felhasználható információkat generál. 

 

Az éghajlati modellek közérthetővé tétele 

Az éghajlati modellek – azaz számítógépes szimulációk, amelyek a Föld légkörének, óceánjainak, felszíni területeinek és egyéb éghajlati elemeinek fizikai folyamatait modellezik – elengedhetetlenek a klímaváltozás dinamikájának megértéséhez, ám rendkívül bonyolultak. Ezek gyakran több ezer oldalnyi kódból állnak, amit még a szakértőknek is nehéz megérteni. A generatív MI, például a ChatGPT segíthet ezeknek a modelleknek a fordításában és értelmezésében, hogy könnyen érthetővé váljanak mind a politikai döntéshozók, mind az állampolgárok számára. 

Egy ilyen „GPT-felület” lehetővé tehetné, hogy bárki hozzáférjen a helyi klímaváltozási adatokhoz, például a tengerszint változásainak monitorozásához. Ez nemcsak az adatok hozzáférhetőségét növelné, hanem erősítené az éghajlati előrejelzésekbe vetett bizalmat is – írja a WEF. 

Fejlesztések felgyorsítása 

Az MI átalakítja a kutatás-fejlesztés (K+F) folyamatát is. A fejlesztések hosszadalmasak és költségesek lehetnek, azonban a mesterséges intelligencia lerövidítheti ezt a folyamatot. Az anyagtudomány terén például gyorsíthatja az új anyagok felfedezését és tervezését, amelyek nélkülözhetetlenek a klímaváltozás mérsékléséhez és az ahhoz való alkalmazkodáshoz. 

Az MI képes előre jelezni az anyagok tulajdonságait, anélkül, hogy azokat újra és újra ki kellene számolni. Ez csökkenti az időt és a költségeket, ami különösen fontos a napelemek és lítiumion-akkumulátorok fejlesztésében. Bár még vannak korlátai, a mesterséges intelligencia gyors fejlődése komoly innovációs lehetőségeket rejt. 

Vannak hátulütői is 

A mesterséges intelligencia és a felhőalapú rendszerek folyamatos bővülése nemcsak technológiai, hanem komoly környezeti kihívásokat is felvet. Az MI-alapú feldolgozási folyamatok és a felhőszolgáltatások által igényelt óriási számítási teljesítmény jelentős energiafelhasználással jár. Egyes tanulmányok szerint a világ adatközpontjai felelősek az összes globális energiafogyasztás 1-2 százalékáért, és ez egyenesen arányosan növekszik az MI terjedésével. 

 

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) márciusi jelentése szerint  

az adatközpontok energiafelhasználása 2026-ra megduplázódhat: a teljes áramfogyasztásuk meghaladhatja az 1000 terawattórát, ami nagyjából Japán teljes fogyasztásának felel meg. 

Az MI és a klímaváltozás ökoszisztémája 

Noha a mesterséges intelligencia gyorsan fejlődik, ez nem jelenti azt, hogy egyre hatékonyabban alkalmazzák. Az éghajlati válság egy létező probléma, ami gyakorlati megoldásokat igényel. Az MI és a klímaváltozás kezelésének egyik legjobb módja egy ökoszisztéma-alapú megközelítés, amelyben több szereplő együtt dolgozik a kihívások megoldásán. 

A Világgazdasági Fórum Tech for Climate Adaptation Initiative nevű kezdeményezése támogatja ezt az együttműködést, összekötve a technológiai vállalatokat, startupokat, egyetemeket és kormányokat.