Ötven vállalat szólította fel Ursula von der Leyent, hogy eszébe ne jusson a belső égésű motoros járművek betiltásának 2035-ös határidejét kitolni. Georgia Meloni mérgesen összehúzza a szemöldökét…

A Volvo több tucat ipari szereplővel közösen arra kéri Brüsszelt, hogy ne módosítson a belső égésű motoros járművek kereskedelmi betiltásának 2035-ös határidején. Összesen ötven vállalat csatlakozott a petícióhoz, amelyek ezúttal nem klímavédelmi, hanem szigorúan üzleti alapon érveltek a betiltás eredeti dátuma mellett.

Mint írták, a határidő tologatása bizonytalanságot szül a befektetők körében, így az eredeti dátummalvel tervezett beruházásokat akár le is állíthatják már a kezdeti szakaszban, ez azonban homlokegyenest ellenkezne az Európai Unió céljaival – vagyis már nemcsak a Párizsban vállalt klímapolitika, de az egyébként is sereghajtó versenyképesség is meginná a levét. „Az elektromos átállás a legnagyobb lépés, amelyet iparágunk megtehet szénlábnyomának csökkentése érdekében. A 2035-ös cél kulcsfontosságú ahhoz, hogy az összes érdekelt felet összehangolja ezen az úton, és biztosítsa az európai versenyképességet” – mondta Jim Rowan, a Volvo vezérigazgatója.

Figyelemre méltó, hogy a Volvo ugyanazon versenyképességgel érvel a betiltás mellett, mint a Giorgia Meloni vezette tömb ellene. Az uniós autóiparra vonatkozó előírások heves kritika tárgyát képezték az elmúlt hónapokban, miután a gyártók a piaci (különösen az elektromos piaci) lassulással küzdenek. A Volkswagen olyan gödörbe került, hogy munkások ezreinek elbocsátását fontolgatja, de még így sem fog megmenekülni a 2025-ös szén-dioxid-kibocsátási célok elmaradása miatt várható, sokmilliárd eurós büntetéstől. Egyébként maga a Volvo is átütemezte rövid távú átállási dátumait, és a csökkenő elektromos kereslet miatt visszavonta a döntését, amely szerint az évtized végére már csak tisztán elektromos járműveket árusít.

Az Európai Unió az eredeti tervek szerint még ebben az évtizedben el akarja érni a közlekedési károsanyag-kibocsátás 55 százalékos csökkentését, míg 2050-re a zéró kibocsátást tűzte ki célul. Ennek talán legjelentősebb mérföldköve a 2035-ös értékesítési tiltás, amely az utóbbi időszakban – köszönhetően a nagy EU-s autógyártói és a német, illetve folyamatosan erősödő olasz lobbinak – egyre inkább megkérdőjeleződik.

Kína mindenhol

A pro és kontra érveket felsorakoztató vita ugyanarról szól, csak más szemszögből. Míg a betiltás hívei szerint az Európai Unió csak így, egy kikényszerített versenyhelyzetben tud felzárkózni Kína mögé az elektromos járműiparban, ellenzői éppen azzal érvelnek, hogy 2035 nem reális dátum a felzárkózáshoz.

Európa legnagyobb autógyártói – mint például a Volkswagen, a BMW és a Stellantis – természetesen nem írták alá a nyilatkozatot, Giorgia Meloni pedig megfeszített erővel folytatja hadjáratát az eredeti dátum elhalasztása érdekében. Az olasz miniszterelnök azzal érvelt, hogy az EU-nak a technológiai semlegesség elvét kellene követni, megengedve a tagállamoknak, hogy ők maguk szabják meg a saját stratégiájukat a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére ahelyett, hogy a tisztán elektromosokra való teljes átállást írnák elő. „Meg akarjuk védeni Európa ipari kapacitásait, mivel sem az EV-khez szükséges nyersanyagokat, sem az ellátási láncokat nem mi kontrolláljuk. Továbbra is elkötelezetten fogok dolgozni azért, hogy kijavítsuk a mostani hibákat. Olyan utat akarunk követni a kibocsátás csökkentésében, amelyen józan ésszel használjuk ki az összes elérhető technológiát, megmentve ezzel több tízezer munkahelyet” – mondta Meloni, aki azt is el akarja érni, hogy Brüsszel az átállás 2026-os tervezett felülvizsgálatát hozza előrébb egy évvel.

Ursula von der Leyen egyelőre nem nyilatkozik semmiről, annak azonban erős jelzésértéke van, hogy azt a Teresa Riberát jelölte az EU zöldpolitikájáért felelős ügyvezető alelnökének, aki személyesen vett részt a párizsi klímacélok kidolgozásában, és elkötelezett szószólója a 2035-ös betiltásnak.

***

Kapcsolódó:

Fotó: Európai Bizottság