Sok éven át tartó tárgyalásokat követően az Egyesült Királyság visszaadja utolsó afrikai kolóniáját Mauritius állama számára. A kérdéses terület a Chagos-szigetek, amelyek egyike egy fontos brit–amerikai katonai támaszpont otthonául szolgál.
A két állam közös nyilatkozatban erősítette meg az ügyletet október 2-án, évtizedes vita végére pontot téve. A megállapodás egyik kikötése, hogy a Diego Garcia sziget a következő 99 évben az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság ellenőrzése alatt marad, mivel egy fontos katonai támaszpont otthonául szolgál.
Az Egyesült Királyság és Mauritius a bejelentést „kapcsolataink meghatározó pillanataként, a viták békés rendezése és a jogállamiság iránti tartós elkötelezettségünk bizonyítékaként” ünnepelte.
A Chagos-szigetek 60 egymástól távoleső, stratégiailag csoportosuló szigetet foglal magában az Indiai-óceánban. Az egykor brit gyarmathoz, Mauritiushoz tartozó szigetcsoportot London 1968-ban vásárolta meg a dekolonizációs folyamat során. A Nemzetközi Bíróság (ICJ) azonban 2019-ben ajánlásban hívta fel az Egyesült Királyság kormányának figyelmét, hogy ez a testület véleménye szerint jogellenes volt. A brit kormány szembeszállt az intézmény tanácsadó véleményével, amely szerint „köteles” lemondani a területekről, arra hivatkozva, hogy az ICJ ilyen jellegű javaslatai nem kötelező jellegűek. Emellett azzal is érveltek, hogy „A Brit Indiai-óceáni Területen található védelmi létesítmények segítenek megvédeni az embereket nem csak Nagy-Britanniában, hanem szerte a világon a terrorista fenyegetésektől, a szervezett bűnözéstől és a kalózkodástól”.
Diego Garcia sorsa
A szigetcsoport legnagyobb tagján, a Diego Garcia-atollon elhelyezkedő katonai bázis a mostani megegyezés fontos pontját képezte. A sziget ciklonövezeten kívüli, valamint az Afrika keleti partjaihoz és a délkelet-ázsiai Indonézia Aceh szigetéhez való egyenlő távolságra való fekvése is vonzó. Emellett olyan kritikus geopolitikai fojtópontokhoz is közel fekszik, mint a Perzsa-öbölből az Indiai-óceán nyílt vizeire utat engedő Hormuzi-szoros, vagy a Vörös-tenger kijáratául szolgáló Báb el-Mandeb-szoros.
Az 1970-es években majdnem 1500 helyi lakost telepítettek ki a szigetről, hogy felépíthessék a katonai létesítméynt. Ezt a tevékenységet a Human Rights Watch „az emberiség ellen elkövetett bűncselekménynek” ítélte.
A mostani megállapodás a „múlt hibáinak orvoslását” is célozza, és reményt ad a kilakoltatottak és leszármazottaik számára – akik ma főként az Egyesült Királyságban, Mauritiuson és a Seychelles-szigeteken élnek –, hogy visszatérhessenek a szigetre. Emellett a szerződés hozzáteszi, a Mauritiusi Köztársaságnak mostantól lehetősége van a korábban elűzöttek számára áttelepítési programot indítani – kivéve Diego Garcia területét érintően.
Az amerikai haditengerészet bázisa az 1970-es években épült fel és – az amerikai illetékesek szerint – „egy szinte nélkülözhetetlen platformot” biztosított a közel-keleti, dél-ázsiai és kelet-afrikai műveletek számára, többek között az öböl-háború és az iraki hadműveletek során is. Az Egyesült Királyság kormánya jelezte, hogy éppen ebből kifolyólag a szigetre vonatkozó megegyezés nélkül a bázis tevékenysége fenyegetve lenne.
Miért annyira fontos egyetlen támaszpont?
Az Indiai-óceán stratégiai jelentősége Kína gazdasági és katonai növekedésével párhuzamosan egyre inkább felértékelődik. Többek között Újdelhi – Washington egyik új biztonsági partnere – sem látja szívesen Pekinget a térségben. Az Egyesült Királyságban szintén sokan aggódnak a kínai előretörés miatt, így a mostani, Mauritiusszal való megállapodást az ellenzékben lévő Konzervatív Párt élesen bírálta.
Tom Tugendhat, Nagy-Britannia volt biztonsági minisztere és a toryk egyik vezetőjelöltje szerint például Mauritius mostantól „szabadon bérbe adhatja” a Chagos-szigeteket akár Kínának is, potenciális „katonai támaszpontot felkínálva Pekingnek az Indiai-óceánon”. Az ázsiai nagyhatalom egyetlen nyilvánosan elismert tengerentúli katonai létesítménnyel rendelkezik: az Afrika szarván található Dzsibutiban.
Had fruitful discussions with Foreign Secretary @DavidLammy. Committed to further strengthen our bilateral ties. We look forward to pursuing our negotiations on the exercise of sovereignty over the Chagos Archipelago & hope for a swift conclusion beneficial to both our countries. pic.twitter.com/S8ASgFdne3
— Pravind Kumar Jugnauth (@KumarJugnauth) July 24, 2024
David Lammy, munkáspárti brit külügyminiszter úgy válaszolt, az egyezmény az USA támogatását élvezi és „[Diego Garciára vonatkozó rendelkezései révén] meg fogja védeni a nemzetközi biztonságot, lezárva egy potenciális illegális migrációs útvonalat és elhárítva a térség békéjét és jólétét fenyegető veszélyeket. [Továbbá] garantálja a hosszú távú kapcsolatainkat Mauritiusszal, a Nemzetközösség szoros partnerével”.
Joe Biden amerikai elnök „történelmi jelentőségűnek” nevezte a megállapodást, hozzátéve, hogy a Diego Garcia-i bázis létfontosságú „a nemzeti, regionális és globális biztonság” megőrzésében.
(Források: Euronews; Euronews; Newsweek)
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Wikimedia Commons/© Arne Müseler