Egy kutatás szerint a magyar újságírók és szövegírók többsége nem tart attól, hogy a mesterséges intelligencia (MI) teljesen leválthatja őket a közeljövőben. Bár az MI hatékonyságnövelő eszközként segíti a munkájukat, a szakma helyettesíthetetlenségét hangsúlyozzák. A megkérdezettek magabiztosak, és úgy vélik, hogy az alkalmazkodóképességük kiemeli őket más szakterületek képviselői közül.
Hiánypótló kutatás készült a közelmúltban a Corvinus Egyetemen. E szerint a hazai újságírók és szövegírók többsége nem tart attól, hogy a mesterséges intelligencia (MI) elveszi a munkájukat. Nézzük a kutatás részleteit.
Az automatizálással és az emberek gépekkel való helyettesítésével kapcsolatos félelmek és aggodalmak évszázadosak – idézi fel a Corvinus anyaga. A legfrissebb, a generatív mesterséges intelligencia (MI) körüli felhajtásban azonban kevés szó esett arról, hogy
a szöveges tartalmakat előállító szakemberek mit várnak az MI-től, és ezzel kapcsolatban hogyan vélekednek a munkakörükről, a várható karrierjükről.
Vicsek Lilla, Pintér Róbert, a Corvinus kutatói és Bauer Zsófia, a Corvinus korábbi doktori hallgatója 30 interjút magában foglaló kutatást készített magyar újságírókkal és szövegírókkal 2023 tavaszán. Az eredményeket bemutató tanulmány az International Journal of Sociology and Social Policy című szakfolyóiratban jelent meg néhány hete. Ezek fő tanulsága, hogy a válaszadók szkeptikusak és magabiztosak, nem aggódnak:
a mesterséges intelligenciát nem radikális, robbanásszerű előrelépésként, hanem az eddigi technológia sorozatos fejlődésének újabb, kisebb lépcsőfokaként látják, ahogy az történt a mobiltelefon vagy a közösségi média megjelenésekor is.
Az MI-t alábecsülik, a saját képességeikben bíznak
A megkérdezettek szerint az MI nem kivételes újítás, és inkább a kiegészítés, mint a helyettesítés eszköze. A szövegekkel dolgozók úgy vélik, hogy növeli a hatékonyságot és megkönnyíti a rutinmunkát, de úgy gondolják,
pótolhatatlan marad az emberi közreműködés a munka kreatív, intuitív részében és a társas kapcsolatok ápolásában.
A kutatás szerint a szakemberek a ChatGPT-ről pesszimistán nyilatkoztak: elsősorban a platform korlátait hangsúlyozzák, különösen annak magyar nyelvű működésében és a hallucinációk terén. Ezeket a gyengeségeket hajlamosak voltak a jövőre is kivetíteni, felemlegetve, hogy Magyarország gyakran lemarad a technológiai újítások átvételében. Az egyik válaszadó például így fogalmazott:
Még 15 év múlva sem tudom elképzelni, hogy az emberi kreativitást helyettesíteni tudja.
Az MI körüli médiafelhajtás ugyanakkor hat a megkérdezettekre is: a ChatGPT berobbanása előtt azt gondolták, csak a fizikai dolgozókat fogja érinteni, utána viszont kipróbálták, csalódtak és megkönnyebbültek. Változtattak a véleményükön, már elképzelhetőnek tartják, hogy a saját jövőjüket is befolyásolja, de a média által sugallt túlzó képpel ellentétben – saját korábbi és szakmai tapasztalataikra építve – csak szűk határok között.
Nem féltik az állásukat
A Corvinus kutatói szerint a két szakma képviselői úgy érzékelik, hogy
nincs okuk az állásukat félteni: egyrészt mert szerintük nem olyan forradalmi az újítás, másrészt úgy vélik, jobban tudnak alkalmazkodni az újdonságokhoz más szakterületen dolgozókhoz képest. Hozzáteszik, hogy elsősorban a sok rutinmunkát végző juniorok problémája, hogy őket az MI jobban kiválthatja, például rövid hírek írásában.
Érdekesség, hogy a kutatás résztvevői közül még azok sem tartották magukat juniornak, akik fiatalok voltak, és legfeljebb csak néhány évnyi munkatapasztalatuk volt – jegyzik meg a kutatók. Szinte mindenki úgy érzi, hogy profitálni fog az MI-ből, míg mások, akik ugyanazon a területen dolgoznak, vesztesek lehetnek. Ám csak kevesen törekednek aktívan új készségek elsajátítására.
„Az optimizmus torzítását a szakirodalom olyan kognitív deformitásként tárgyalja, amely során az egyének túlbecsülik a velük bekövetkező pozitív események valószínűségét, és alábecsülik a negatívak megtapasztalásának valószínűségét. Ezt figyelembe kell venni, amikor megpróbáljuk megragadni, hogy az embereknek milyen elvárásaik vannak a munkájuk és a mesterséges intelligencia jövőjével kapcsolatban” – emelte ki Vicsek Lilla szociológus, a tanulmány corvinusos első szerzője.
Pesszimista újságírók vs. optimista szövegírók
Az újságírók jobban aggódnak amiatt, hogy az MI-t rosszindulatú célokra is lehet használni. Kérdés szerintük, hogy a mesterséges intelligenciával készülő tudósítások mennyire tudják elkerülni a dezinformáció csapdáját és mennyire tudnak kellő mélységben tájékoztatni. Ezek kivédése egyenesen pluszmunkát jelenthet, nemhogy segítene nekik vagy helyettesíthetné őket, így tehát az MI-nek káros hatása is lehet.
További részletek: uni.corvinus.hu
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Freepik