Az előző héten a francia államfő, Emmanuel Macron erős szavaitól visszahangzott a nemzetközi sajtó, ugyanis egyenesen úgy fogalmazott, hogy a jelenleg ismert Európai Unió meghalhat, ha nem cselekednek azonnal, ezért most nagyon fontos pillanat előtt állunk. A francia elnök szerint Európa lemaradásban van az Egyesült Államokkal és Kínával szemben az olyan kulcsfontosságú területeken, mint az éghajlatváltozás, a mesterséges intelligencia (MI), a védelem és a biztonság. 

A korábbi modellünknek vége. Túlszabályozunk, és a befektetéseink alulmaradnak. Két-három éven belül, ha a klasszikus menetrendünket követjük, kiesünk a piacról 

– figyelmeztetett a berlini Globális Párbeszéd szerdai találkozóján tartott panelbeszélgetésen. 

Mario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi elnöke egy szeptemberben közzétett, már régóta várt jelentésében hasonló figyelmeztetést fogalmazott meg, mondván, hogy az EU-nak egzisztenciális kihívással kell szembenéznie, hacsak nem alakítja át radikálisan a gazdaságát a versenyképesség növelése érdekében. 

Macron kijelentette, hogy teljes mértékben támogatja Draghi következtetéseit, és hozzátette, hogy Európának sietnie kell azok végrehajtásával. „Azt hiszem, ez teljesen igaz, veszélyben vagyunk” – mondta. A francia elnök szerint Washington és Peking sokkal többet fektet be, jóval előrébb járnak, az egy főre jutó GDP-t tekintve az elmúlt három évtizedben az Egyesült Államok 60 százalékos növekedést mutatott fel, míg Európa csak 30 százalékosat. 

Mario Draghi rég várt jelentést tett közzé (Forrás: Flickr)

Ez az állapot pedig nem fenntartható a jelenlegi európai szociális modellel. Macron azzal érvelt, hogy ahhoz, hogy a mai többpólusú világrendben versenyképes legyen, az Európai Uniónak el kell mélyítenie az egységes piacot és egyszerűsítenie kell a szabályozását. 

Ha azt akarjuk, hogy egyértelműen versenyképesebbek legyünk, és meglegyen a helyünk ebben a többpólusú rendben, akkor először is »egyszerűsítési sokkra« van szükségünk 

– mondta Macron. 

A kereskedelemről szólva azt mondta, hogy ha Kína és az Egyesült Államok nem tartja tiszteletben a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályait, akkor az EU-nak sem kellene így tennie. 
A francia elnök szerint 25 évvel ezelőtt azt hitték, azzal, hogy Kína csatlakozik a WTO-hoz, be fogja tartani a törvényeket, csakhogy ez nem így történt. Hozzátette azt is, hogy az ázsiai ország mellett 2022-ben az Egyesült Államok is úgy döntött, hogy nem tartja be a WTO-nak a halászat szabályozásáról szóló törvényét. 

Nem azt javaslom, hogy próbáljunk protekcionistává válni, ez egy szörnyű világ, de legalább legyünk tisztességesek. Az iparunkkal, a gazdáinkkal, az emberekkel.

Macron odahaza is számos problémával szembesül 

A francia államfő hazájában is kihívásokkal néz szembe, miután pártja elveszítette a kormányzati pozíció egy részét. Az előre hozott nemzetgyűlési választásokon a radikális baloldali Új Népfront került ki győztesen, ennek ellenére Macron a republikánus Michel Barnier-t bízta meg a kormányalakítással, aki mögé felsorakoztak a republikánusok és a Macron-féle Ensemble pártszövetség. Igaz, ennek a formációnak így nincs többsége, de az előző, Gabriel Attal-féle kabinetnek sem volt, és úgy kormányozta Franciaországot.

Az elnök azonban egy „ősi szabályt” sértett meg azzal, hogy nem a győztes féltől bízott meg valakit a kormányalakítással.

Az országban jelenleg politikai patthelyzet van: sem az Ensemble, sem az Új Népfront, sem a Nemzeti Tömörülés nem szerzett többséget. Az Új Népfront láthatóan nem akar belenyugodni abba, hogy Macron megkerülte őket, és egy hónappal a miniszterelnök hivatalba lépése után, múlt pénteken már be is nyújtották a bizalmatlansági indítványukat, ami a parlamenti ellenzék hagyományos eszköze, hogy a bizalmatlanságát fejezze ki a kormánnyal szemben. Ez, ha többséget kap, a kormány bukását is eredményezheti, azonban ennek jelenleg minimális az esélye, ugyanis ahhoz a Nemzeti Tömörülés képviselői is kellenének.  

Barnier egyébként is egy törékeny kormányt vezet, és a Nemzeti Tömörülés pragmatikus alapokon áll, mivel nem akar belpolitikai krízist. Sokan úgy vélik, hogy egy esély megilleti ezt a kisebbségi kormányt is, annak ellenére, hogy könnyen lehet, hogy a bukás az állami költségvetés elfogadásakor következik be, ugyanis az arról való szavazáskor valamilyen módon többséget kell kovácsolnia Barnier-nek. 

Az Új Népfront képviselői indítványa szerint 

ennek a kormánynak a létezése az összetételét és az irányvonalát tekintve a legutóbbi parlamenti választások eredményének tagadása.  

A baloldali törvényhozók szerint Macronnak az ő soraikból kellett volna miniszterelnököt kineveznie, és hozzátették, hogy a következő büdzsé az elmúlt 25 év legszigorúbb költségvetése lesz. Bár ez a meglátásuk önmagában igaz, nem ok arra, hogy politikai krízist idézzenek elő egy egyébként is törékeny helyzetben. A Nemzeti Tömörülés törvényhozói az elmúlt napokban határozottan jelezték, hogy nem támogatnák az indítványt.  

Michel Barnier törékeny kormányt vezet (Forrás: Flickr)

Miután Barnier az előző hét elején ismertette kormánya politikai tervezetét, Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés képviselője kijelentette, hogy esélyt akar adni a miniszterelnöknek. De feltételeket szabott meg, többek között azt, hogy az adóemeléseket az alsó és a középosztály számára biztosított nagyobb vásárlóerővel kell ellensúlyozni. 

Le Pen azt is kijelentette, hogy a jövő év elejétől szeretne látni egy a bevándorlás ellenőrzését szigorító törvényt. 

Kapcsolódó:

Borítókép: Flickr