Németország ipari megrendelései drámai módon, 5,8 százalékkal estek augusztusban, ami újabb csapásként érte az ország gazdaságát. Az előző hónap jelentős, 3,9 százalékos növekedése után az ilyen mértékű csökkenés minden várakozást felülmúlt, hiszen a Wall Street Journal által megkérdezett közgazdászok csupán 2 százalékos visszaesést prognosztizáltak. A nagy volumenű megrendelések, például a közlekedési eszközök (repülőgépek, hajók, vonatok, katonai járművek) iránti érdeklődés jelentős csökkenése komoly hatást gyakorolt a teljes ágazatra, miközben a kisebb, mindennapi termékek iránti kereslet is visszaesett. 

Gyáripar lejtmenetben: mélyülő recesszió felé? 

A német gazdasági tárca szerint az ipari termelés augusztusban tapasztalt visszaesése a jövőbeli kilátások szempontjából az igazán aggasztó. Az új megrendelések a beruházások és a félkész termékek ágazatában 8,6 százalékkal estek vissza, míg a fogyasztási cikkek iránti kereslet 0,9 százalékkal zsugorodott.  

Mindezek alapján egyértelmű, hogy az ipar széleskörűen gyengélkedik, ami nemcsak a gyártást, hanem az exportlehetőségeket is szűkíti, különösen az olyan kulcsfontosságú piacok, mint Kína irányába. 

A Commerzbank közgazdásza, Ralph Solveen szerint a jelenlegi trendek alapján valószínűtlen, hogy a német gazdaság erős növekedésbe kezd a 2024-es év során. A strukturális problémák, például a magas energiaráták és az export keresletének csökkenése súlyosbítják a helyzetet, amelyet a globálisan magasabb kamatszintek csak tovább bonyolítanak. 

A recesszió küszöbén: nincs kilátás a növekedésre 

Az ipari megrendelések zuhanása újabb intő jel a német gazdaság számára, amelynek a növekedése az idén eddig elmaradt a várakozásoktól. Ez január óta a legnagyobb visszaesés, és sokkal rosszabb, mint amire a Bloomberg felmérésében szereplő 17 közgazdász bármelyike számított. Az augusztusi visszaesés különösen fájó, hiszen két hónapnyi növekedés előzte meg, ám az általános gazdasági hangulat a gyártásban és az ipari szereplők körében folyamatosan romlik. 

A Bundesbank adatai szerint a német bruttó hazai termék (GDP) az év második felében stagnálhatott, sőt akár csökkenhetett is a harmadik negyedévben. Az ipari szereplők várakozásai is pesszimisták: az ifo intézet szeptemberi üzleti hangulatfelmérése 86,3 pontra csökkent, ami február óta a legalacsonyabb érték. 

Ezen adatok alapján valószínű, hogy Németország recesszióban van, vagy legalábbis annak küszöbén áll. 

A Süddeutsche Zeitung a hétvégén arról számolt be, hogy az előrejelzés szerint az idén 0,2 százalékos zsugorodás várható. Robert Habeck alkancellárt idézték, aki úgy vélte, „a gazdasági helyzet nehéz”, és „a német gazdaság 2018 óta nem növekedett rendesen”. A Volkswagen AG, a német autóipar egyik vezető vállalata komoly gyárbezárási terveket fontolgat, ami tovább rontja a gazdasági kilátásokat. Mindezek tükrében a kormány várhatóan feladja az idei évre kitűzött gazdasági növekedési célokat, és Robert Habeck szerint Németország az utóbbi évek legnagyobb gazdasági válságával néz szembe. 

Mivel az euróövezet gazdasága gyengélkedik, és az inflációs nyomás egyre inkább a megszűnés jeleit mutatja, az Európai Központi Bank döntéshozói arra készülnek, hogy a jövő héten újabb negyedpontos kamatcsökkentést hajtanak végre. 

Ingatlanpiac: stabilizáció vagy továbbra is válság? 

Bár a német ipar mély válságban van, az ingatlanpiac valamelyest pozitívabb jeleket mutat. Az idei év első kilenc hónapjában elért 23,4 milliárd eurós ingatlanbefektetési forgalom enyhe, 5 százalékos növekedés az előző esztendőhöz képest, ami a két évig tartó piaci összeomlás után a mélypont elérésének a jele, mivel az ország évtizedek óta a legsúlyosabb ingatlanválságon ment keresztül.  

A JLL ingatlanpiaci elemzőcég szerint bár a piac kezd stabilizálódni, a fellendülés lassú lesz, és továbbra is számos kihívás várható. 

A német ingatlanpiac az elmúlt két évben jelentős zuhanást szenvedett el, részben a globális gazdasági bizonytalanságok, részben pedig a drasztikus kamatemelések miatt, amelyek megnehezítették a finanszírozást a fejlesztők és a vásárlók számára. A JLL adatai szerint az árak csökkenése lassult, de az építési engedélyek száma továbbra is alacsony. Klara Geywitz lakásügyi miniszter hangsúlyozta, hogy az építési szektor kilábalása elengedhetetlen ahhoz, hogy az ingatlanpiac hosszú távon is stabilizálódjon. 

A Vonovia, az egyik legnagyobb német ingatlanfejlesztő szintén óvatosan optimista. A vállalat vezérigazgatója, Rolf Buch szerint a piac kezd magához térni, de még mindig messze van a válság előtti szinttől. 

1. ábra: a németországi ingatlanárak alakulása (2010=100%) 

Az ingatlanpiac optimistább jelei ellenére óvatosnak kell lenni. Az ingatlanpiaci válság a német gazdaság szívét érintette, és a lassú fellendülés hosszú távú hatásai még nem világosak. Az ingatlanpiac emelkedéséhez hozzájárulhatnak az alacsonyabb kamatlábak, amelyeket a központi bankok újabb csökkentései is támogathatnak, ám a fejlesztők továbbra is nehézségekkel szembesülnek, különösen a finanszírozási lehetőségek terén. 

Rolf Buch szerint bár a piac lassan javul, továbbra is távol áll a korábbi csúcsszinttől. A már említett kevés építési engedély aggodalomra ad okot, hiszen az új építkezések elmaradása a lakhatási válság elmélyüléséhez vezethet, különösen az olyan nagyvárosokban, mint Berlin vagy München. Klara Geywitz szerint elengedhetetlen, hogy a kormány támogassa a lakásépítési projekteket és a megfizethető lakhatás biztosítását, hogy megakadályozza az ingatlanpiaci krízis további mélyülését. 

A német gazdasági helyzet hatásai: fenntartható kilábalás vagy mélyebb krízis? 

A német ipar és ingatlanpiac kihívásai szorosan összefonódnak, hiszen a gazdasági szerkezetváltozások mindkét szektorban jelentős hatást gyakorolnak a jövőbeli kilátásokra.  

A jelenlegi gazdasági helyzet megértéséhez elengedhetetlen, hogy a német gazdaság strukturális problémáit is figyelembe vegyük, amelyek nemcsak a rövid távú visszaesést, hanem a hosszú távú kilátásokat is érintik. 

Németország gazdasága az elmúlt években számos kihívással szembesült, amelyek alapvetően gyengítették az ország gazdasági növekedési potenciálját. Az energiaválság, amelyet az orosz–ukrán konfliktus váltott ki, különösen súlyosan érintette az ipart, mivel az ország erősen függött az orosz gázellátástól. Az energiaárak növekedése komoly terhet rótt a gyártókra, ami tovább rontotta a versenyképességet, különösen az energiaigényes ágazatokban, mint például az acél- és vegyipar. 

A magas kamatlábak tovább nehezítették a helyzetet. Az Európai Központi Bank szigorú monetáris politikája, amely a magas infláció kezelésére irányult, drágította a vállalati hiteleket, így sok vállalkozás számára nehezebbé vált a működő tőke biztosítása. Az ipari termelés, amely amúgy is nyomás alatt volt a globális versenytársak, különösen Kína és az Egyesült Államok irányából, most még nagyobb kihívásokkal szembesül.

A JLL adatai és az ingatlanpiaci fejlemények ugyanakkor azt mutatják, hogy a német ingatlanpiac valamelyest stabilizálódni látszik. Az elmúlt évek zuhanása után az ingatlanfejlesztők és a befektetők most óvatosan optimisták, és bár a növekedés lassú, a piac ismét kezd élénkülni. Ez különösen fontos a német gazdaság számára, hiszen az ingatlanfejlesztési projekteknek jelentős a gazdasági hatásuk, munkahelyeket teremtenek és hozzájárulnak a gazdasági aktivitás növeléséhez. 

Strukturális gyengeségek: milyen jövő vár Németországra? 

A gazdaság hosszú távú kilátásai azonban továbbra is bizonytalanok. Az ipari megrendelések visszaesése, a gyártás lassulása és a globális kereskedelmi partnerek, különösen Kína gazdasági gyengélkedése azt sugallja, hogy Németország nem számíthat gyors kilábalásra. A kormány által az idei évre prognosztizált 0,2 százalékos gazdasági zsugorodás rámutat arra, hogy az ország továbbra is küzd a növekedés beindításával, miközben a nemzetközi gazdasági kapcsolatok is átalakulóban vannak. 

Az autóipar, amely hagyományosan a gazdaság egyik húzóágazata, szintén súlyos kihívásokkal szembesül. A Volkswagen gyárbezárási tervei nemcsak a hazai munkaerőpiacra, hanem az exportlehetőségekre is hatással vannak.  

Az elektromosautó-gyártás és a globális autóipar átalakulása azt jelenti, hogy a német gépjárműgyártóknak is új stratégiákat kell kidolgozniuk, ha lépést akarnak tartani a versenytársakkal, különösen az ázsiai piacokon. 

A kormány számára tehát sürgős feladat, hogy kezelje a gazdaság szerkezeti problémáit. Az energiahatékonyság javítása, a digitális átalakulás előmozdítása és az innováció ösztönzése elengedhetetlen ahhoz, hogy az ország újra növekedési pályára álljon. Ezenkívül fontos lenne a német vállalatok nemzetközi versenyképességének fokozása, különösen az olyan feltörekvő piacokon, mint Délkelet-Ázsia vagy Afrika, ahol jelentős növekedési potenciál rejlik. 

Bár vannak pozitív jelek, mint például az ingatlanpiac stabilizálódása, az ipari szektor számára továbbra is kihívásokkal teli időszak következik. A német gazdaság számára elengedhetetlen lesz, hogy olyan stratégiákat dolgozzon ki, amelyek hosszú távon is fenntartható növekedést biztosítanak, és képesek alkalmazkodni a globális gazdaság dinamikájához. Ha Németország sikeresen átalakul, akkor újra a globális gazdaság egyik meghatározó szereplőjévé válhat, de ehhez idő és jelentős erőfeszítések szükségesek. 

(Források: The Wall Street Journal; Reuters; Bloomberg)

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Dreamstime