A lengyel Konföderáció két képviselője, Anna Bryłka és Tomasz Buczek csatlakozott a Patrióták Európáért (PfE) frakcióhoz, amely így 86 taggal és 13 ország képviseletével továbbra is az EP harmadik legnagyobb csoportja. A Konföderáció többi politikusa megosztva más-más csoportokban foglal helyet. A négy frakció között (EPP, PfE, ECR, ESN) megoszló európai jobboldal azonban hosszú távon kihívást jelenthet az érdekérvényesítés szempontjából, de a PfE bővülése tovább folytatódhat, ha sikerül elsősorban az Európai Néppárt elégedetlen tagjait átcsábítani, ezzel folyamatosan növelve az újonnan létrehozott frakció jelentőségét az európai döntéshozatalban.
Mihálovics Zoltán politológus, a Makronóm Intézet geopolitikai elemzőjének írása
Anna Bryłka és Tomasz Buczek, a lengyel Konföderáció európai parlamenti képviselői bejelentették, hogy csatlakoztak a csupán július 8-án magyar, osztrák és cseh kezdeményezésre megalakult, és nem sokkal később már a harmadik legerősebb frakcióvá váló jobboldali Patrióták Európáért (PfE) képviselőcsoporthoz.
Újabb képviselőkkel bővültek a patrióták
Miután a júniusi 9-i európai parlamenti választások eredményeként a lengyel párt hat képviselőt delegálhatott az Európai Parlamentbe, a Konföderáció, ahelyett, hogy egységesen egyetlen csoporthoz csatlakozott volna, kettévált. Az újonnan megválasztott politikusok közül három, Ewa Zajączkowska-Hernik, Stanisław Tyszka és Marcin Sypniewski a szintén újonnan alakult Szuverén Nemzetek Európája (ESN) képviselőcsoporthoz állt, míg a másik három független maradt. Közülük jelentette be az előző héten Bryłka, hogy ő és Buczek, a Konföderáció pártszövetséget alkotó Nemzeti Mozgalom (National Movement) képviselői, hosszú tárgyalások után csatlakoztak a Patrióták Európáért (PfE) frakcióhoz.
Kiemelték, hogy a többhetes európai parlamenti munka után többek között együtt fognak dolgozni francia részről a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörüléssel, spanyol oldalról a Santiago Abascal irányította Voxszal, magyar részről pedig az Orbán Viktor vezette Fidesszel. A két lengyel képviselő elmondása szerint annak ellenére, hogy a tárgyalások sokáig tartottak, az eredeti cél az volt, hogy a legnagyobb jobboldali frakcióhoz csatlakozzanak az Európai Parlament jelenlegi ciklusában, hogy együtt méltósággal tudják képviselni a lengyel nemzeti érdekeket. Kettejük motivációja az volt, hogy a csatlakozással segítik majd a Konföderáció EP-képviselőit – mind a hatot – abban, hogy hatékonyabban érvényesítsék a követeléseiket.
A két lengyel képviselő osztja a frakció nézeteit azzal kapcsolatban, hogy az Európai Unió fő problémái a klímapolitikájában, a Green Deal jelenlegi formájában, az ellenőrizetlen migrációban és a bürokratikus túlszabályozottságban rejlenek.
Első ránézésre mindez nem tűnhet óriási lépésnek, azonban praktikus más szemüvegen keresztül szemlélni a folyamatokat: a két lengyel képviselővel ugyanis a csoport egy fontos tagállammal, Lengyelországgal gyarapodott, amely az Európai Unió egyik legnagyobb és igencsak fajsúlyos állama.
Önmagában azonban ritkán fordul elő, hogy egy párt kettészakad az Európai Parlamentben, és a képviselők különböző frakciókhoz társulnak, ahogyan ez a Konföderáció esetében történt.
Korábban Zajączkowska-Herniket, Tyszkát és Sypniewskit bírálták otthon, amiért csatlakoztak a Szuverén Nemzetek Európájához, amely a német AfD által dominált frakció – ők a csoport legnagyobb politikai ereje. Erre a lépésükre a lengyel mainstream erők úgy tekintenek, mint ami megkérdőjelezi az ország nyugati régiójának hovatartozását.
Bryłka korábban azt mondta, azért nem követték az említett három képviselőtársukat az ESN-hez, mert nem akartak egy csoportba kerülni az AfD-vel. Annak ellenére, hogy az Európai Parlamentben különböző frakciókhoz tartoznak, Zajączkowska-Hernik gratulált kollégáinak ahhoz, hogy beléptek a Patriótákhoz.
Egy vitatott törvényhozó még mindig párton kívül
Miután Bryłka és Buczek csatlakozott a PfE-hez, egy lengyel képviselő, Grzegorz Braun továbbra is a függetlenek táborát erősíti. Bár egyik frakció sem kommentálta, nem hivatalos források szerint ennek oka a képviselő radikális nézetei és ellentmondásos viselkedése lehet, ami miatt sem az ESN, sem a PfE nem akar vele kapcsolatba kerülni.
A lengyel Konföderációról
A Konföderációt 2018-ban alapították politikai koalícióként a 2019-es európai parlamenti választások apropóján, majd politikai párttá bővült, hogy megkerülje a koalíciók nemzeti parlamentbe jutásához szükséges 8 százalékos küszöböt. A 2019-es lengyel parlamenti választások után 11 helyet szerzett a szejmben. A 2020-as elnökválasztás idején a jelöltjük Krzysztof Bosak volt, aki tizenegy induló közül a negyedik helyen végzett. A koalíciót elsősorban az Új Remény, a Nemzeti Mozgalom és a Lengyel Koronaszövetség vezeti. A júniusi európai parlamenti választást mindenképp sikerként könyvelhették el, mivel a megalakulásuk óta még nem volt példa arra, hogy képviselőket delegálhattak az európai törvényhozásba, ráadásul rögtön hatot a 12 százalékos eredményüknek köszönhetően. A frakciókhoz való csatlakozáskor tehát ez a hat képviselő vált háromfelé: hárman a Szuverén Nemzetek Európájához, ketten a Patrióták Európáért frakcióhoz társultak, míg egyetlen képviselő független maradt.
Patrióták Európáért: hetek alatt a harmadik legnagyobb frakció lett
A patrióták kritikusan viszonyulnak a zöldmegállapodáshoz, támogatják a nemzetállamok szuverenitásának fenntartását, ellenzik az Európai Unió föderalizálását, és határozott az álláspontjuk a migráció kérdésében is.
A Patrióták Európáért frakciót alkotó pártok között természetesen szerepelnek a szövetség megálmodói, magyar részről a Fidesz 10, cseh oldalról a Babiš-féle ANO 7 és az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) 6 mandátummal, amelyek június végén írták alá az alapokmányt Bécsben. Hozzájuk csatlakozott Portugáliából a Chega 2, Csehországból az Eskü és Motorosok 2, Belgiumból a Vlaams Belang (Flamand Érdek) 3, Olaszországból a Matteo Salvini vezette Liga 8, Hollandiából a Szabadságpárt és Spanyolországból a Vox 6-6, a dán Néppárt, a görög Logika Hangja, a lett Első és a magyar KDNP 1-1, végül a legnagyobb Franciaországból a Nemzeti Tömörülés 30 képviselővel. Hozzájuk társult most a két lengyel képviselő, így a frakció létszáma 86-ra bővült.
A képviselőcsoportot a Nemzeti Tömörülés irányítja, nem véletlen, hogy a frakció elnökévé a francia politikai erő vezetőjét, Jordan Bardellát választották.
Megosztott európai jobboldal
Önmagában véve pozitív, hogy a hasonlóan gondolkodó politikai pártok Európa-szerte megtalálták a közös nevezőt, és képesek a frakcióalakításra – ehhez minimum 23 képviselőre van szükség az Európai Unió tagállamainak egynegyedéből, azaz 7 országból –, viszont a két csoportosulással (PfE, ESN) az európai jobboldal tovább osztódott, immár négyfelé: az Európai Néppárt, az Európai Konzervatívok és Reformisták Szövetsége, a Patrióták Európáért, illetve a Szuverén Nemzetek Európája formájában, amelyek összesen 377 mandátumot tesznek ki a 720 tagú Európai Parlamentből, tehát a képviselői helyek több mint 52 százalékát a jobboldali csoportok birtokolják. Nem beszélve arról, hogy a frakció nélküli pártok között is számtalan jobboldali található.
Ez azt jelenti, hogy az európai parlamenti választásokat követően néhány nap alatt két új, a politikai paletta jobb oldalán elhelyezkedő frakció alakult a Parlamentben. A centrista és baloldali csoportok várhatóan megpróbálják majd elszigetelni mindkét új tömörülést a ciklusban, megakadályozva, hogy tagjaik a következő öt évben bármilyen befolyásos pozíciót betöltsenek vagy fontosnak ígérkező döntésekben érvényesítsék az akaratukat.
A jobboldalról a legradikálisabb ESN lesz a Parlament legkisebb csoportosulása, így várhatóan csak nagyon korlátozottan lesznek képesek érdemben befolyásolni a törvényhozást, azonban a PfE esetében az elszigetelés már jóval nehezebb feladat, miután ez a harmadik legnagyobb frakció.
Összességében a június 9-i európai parlamenti választáson a jobboldali erők relatív értelemben előretörtek, amit mi sem példáz jobban, hogy az Európai Unió vezető államaiban (Németország, Franciaország, Olaszország) a Néppárttól jobbra lévő pártok győztek az AfD, a Nemzeti Tömörülés és az Olaszország Testvérei révén.
A legnagyobb problémát azonban az jelenti, hogy a német–francia–olasz erők nem találják a közös nevezőt, így az összefogás jelenleg elképzelhetetlen európai szinten.
Ezt végképp ellehetetleníti, hogy a négy jobboldali frakció minden bizonnyal igyekszik majd kihasználni az Európai Néppárt tagjai körében tapasztalható óriási elégedetlenséget a szocialistákkal és a liberálisokkal való koalíció miatt, és megpróbálják ezeket a számukra vállalható pártokat a saját frakcióikba átcsábítani, ezzel növelve a csoportjuk érdekérvényesítő képességét az európai döntéshozatalban.
Jelen állás szerint azonban a Patrióták tudtak bővülni: az új frakció jelenleg immár 86 képviselővel büszkélkedhet, amely 15 különböző pártból és 13 tagországból tevődik össze, és ezzel továbbra is a harmadik legnagyobb képviselőcsoport az Európai Parlamentben. A jövőbeli frakcióbővüléssel kapcsolatban négy potenciális csoportot érdemes megcélozni: leginkább az Európai Néppártot az elégedetlen pártok miatt, másrészt a már csak 31 mandátumot adó függetleneket, harmadrészt az Európai Konzervatívok csoportját, végül pedig a szintén újonnan alakult ESN-t.
Kapcsolódó:
Borítókép: Patrióták Európáért/X
