Hétről hétre beszámolunk a magyar EU-elnökség legfrissebb eseményeiről és eredményeiről, az egyes témákról a makronom.eu oldalon részletesebb elemzéseket is olvashatnak.
Hétről hétre figyelemmel kísérjük a magyar EU-elnökség tevékenységét, és rendszeresen beszámolunk a legfontosabb eseményekről, hírekről. Ennek nyomán rövid összefoglalót készítünk az elnökség legfrissebb eseményeiről. Elsődleges hírforrásunk az elnökség hivatalos oldala, a hungarian-presidency.consilium.europa.eu portál. (A rövid híreket az ottani megjelenés sorrendjében dolgozzuk fel.) Kövessék figyelemmel a makronom.eu portálon megjelenő elemző cikkeinket is, amelyekben átfogó képet adunk a kapcsolódó európai uniós történésekről, trendekről is.
A fontosabb heti események:
Október 2.
Digitális kihívások: a távközlés szabályozásának új perspektívái
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal (NMHH) együttműködve Szabályozás újratöltve – Az elektronikus hírközlés szabályrendszerének változása címmel elnökségi konferenciát rendeztek a távközlés jövőjéről október 2-án a budapesti Várkert Bazárban. A rendezvényen a szabályozó hatóságok képviselői, iparági vezetők és szakértők találkoztak, hogy feltérképezzék az elektronikus hírközlés változó helyzetét és Európa digitális jövőjét.
A rendezvény az Európai Bizottság fehér könyvét és politikai dokumentumait alapul véve az elektronikus hírközlés új szabályozási perspektíváit vizsgálta. A paneleken a távközlési ágazat gazdasági fenntarthatósága, technológiai kihívásai és versenyképessége kerültek előtérbe. Koltay András, az NMHH elnöke nyitotta meg a konferenciát, Tonko Obuljen horvát szakértő pedig a szabályozási kihívásokat emelte ki. A rendezvény célja a fehér könyvre reflektáló tanácsi következtetések előkészítése volt.
Az első panelbeszélgetés Az európai konnektivitás előtt álló kihívások kezelésének szabályozási perspektívái címmel zajlott, ahol Jakob Greiner (Deutsche Telekom) és Kamila Kloc (Európai Bizottság, DG Connect) vitatta meg az európai konnektivitási igények kezelésére szolgáló megoldásokat. A második szekció, az Európa versenyképességének növelése: Új belépők kontra Régi szereplők, az innováció és a verseny közötti egyensúlyt vizsgálta. A résztvevők között volt Przemyslaw Kordasiewicz (DG Connect) és Federico Boccardi (Amazon Web Services). A harmadik panel a 2030-as digitális célok elérésére fókuszált. Fitori Erzsébet (Intelligens Hálózatok és Szolgáltatások Közös Vállalkozás) bevezetője után a technológiai fejlődést ösztönző keresletoldali intézkedések kerültek előtérbe.
Október 3.
TechWeek fórum: a mesterséges intelligencia a mindennapokban
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter vitaindító előadásával vette kezdetét az Európai Unió Tanácsának soros elnöksége keretében megrendezett TechWeek elnevezésű nagyszabású szakmai fórum. A tanácskozás a mesterséges intelligenciát (MI), annak főbb felhasználási módjait, szabályozási kérdéseit és a globális versenyképességben betöltött szerepét állította az érdeklődés fókuszába. A nemzetközi konferencián részt vettek az európai uniós és a nem EU-s országok kormányzati szakértői, továbbá felső vezetői szinten a világ legkiemelkedőbb technológiai vállalatai. A konferenciával egy időben a kormány fontos döntéseket hozott a mesterséges intelligencia leendő hatósági felügyeletével kapcsolatban.
A fórum nyitórendezvénye a szeptember 30-án a Vigadóban tartott gálavacsora volt, amelyet Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter nyitott meg. Beszédében hangsúlyozta a mesterséges intelligencia szerepét a versenyképesség növelésében, valamint bemutatta Magyarország helyzetét a nemzetközi MI-versenyben. Emellett megfogalmazta hazánk szakpolitikai ajánlásait az MI-vel kapcsolatban és ismertette a kormány célkitűzéseit ezen a téren.
Szolnoki Szabolcs technológiáért felelős helyettes államtitkár prezentációjában részletezte a magyar kormány által támogatott MI-alkalmazási programokat és stratégiákat, valamint bemutatta az EU mesterségesintelligencia-rendeletének hazai végrehajtásával kapcsolatos kormányzati terveket. Kiemelte, hogy a rendelethez kapcsolódóan egy új intézményrendszert kívánnak létrehozni, amely elősegíti a fejlesztések szabályozói tesztkörnyezetben való kipróbálását.
Szabados Richárd kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkár bemutatta azt a kormányhatározatot, amely alapján létrejön egy hazai szervezet a Nemzetgazdasági Minisztérium felügyelete alatt. Ez egyablakos ügyintézéssel segíti majd a vállalkozásokat az uniós szabályozásokhoz való alkalmazkodásban és szabályozott környezetben biztosítja a fejlesztések tesztelését.
A szakpolitikai szekcióban Lucilla Sioli, az Európai Bizottság Mesterséges Intelligenciával Foglalkozó Európai Hivatalának igazgatója és Guillaume Avrin, Franciaország nemzeti MI-koordinátora tartott előadást. Sioli a mesterséges intelligencia európai szabályozásának jövőbeli végrehajtásáról beszélt, míg Avrin a nemzeti MI-stratégiák fontosságát hangsúlyozta.
A rendezvényen számos nemzetközi technológiai vállalat, köztük a 4iG, a Huawei, a Microsoft, az AWS, a Samsung és az Oracle képviselői vettek részt a panelbeszélgetésekben. A résztvevők elsősorban az MI üzleti és gazdasági életre gyakorolt hatását vitatták meg, valamint azt, hogy milyen lehetőségeket és kihívásokat jelent a mesterséges intelligencia a versenyképesség szempontjából.
Magyar eredmények az élelmiszer-pazarlás csökkentésében
Magyarország elkötelezett az élelmiszer-hulladék csökkentése mellett – hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter Budapesten, az élelmiszer-pazarlás megelőzéséről szóló nemzetközi konferencián. Az eseményen az EU tagállamai és az ENSZ FAO vezetői tárgyaltak a Várkert Bazárban, kiemelve, hogy Magyarország célja 2030-ig megfelezni a háztartási élelmiszerpazarlást.
A Nébih Maradék nélkül programja alapján 2016 és 2022 között a teljes háztartási élelmiszer-hulladék 12,1százalékkal csökkent, míg az elkerülhető pazarlás 27,6százalékkal mérséklődött. Ezt az eredményt az Európai Bizottság is példaértékűnek tekinti – mondta az agrárminiszter, hozzátéve, hogy az élelmiszer-hulladék az EU-ban az egyik legnagyobb probléma.
Nagy István szerint ennek csökkentése nemcsak gazdasági és környezeti, hanem erkölcsi kérdés is, és Európa kötelessége odafigyelni az élelmiszer-felhasználásra, valamint a pazarlás mérséklésére.
Esélyegyenlőséget a kultúra terén is!
Az Európai Unió Tanácsának soros magyar elnöksége el kívánja érni, hogy az esélyegyenlőség a kultúra terén is megvalósuljon – közölte Csaba Gábor, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) kulturális diplomáciáért felelős helyettes államtitkára Brüsszelben.
Csaba Gábor a Magyar Nemzeti Bank kortárs gyűjteményéből válogatott kiállítás megnyitóján az Európai Parlamentben hangsúlyozta, hogy a magyar uniós elnökség kiemelt célja a kultúrához való hozzáférés elősegítése. Kiemelte, hogy mindenki, függetlenül attól, hogy nagyvárosban vagy kistelepülésen él, egyenlő eséllyel férjen hozzá a minőségi kultúrához. Ez különösen fontos a fogyatékkal élők, a fiatalok és az idősek számára. Hangsúlyozta, hogy a magyar elnökség célja, hogy a kultúrához való hozzáférést akadályozó tényezőket lebontsák, és ezt a célt tanácsi következtetések formájában is támogatni kívánják.
Ódor Bálint, Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletének vezetője beszédében kiemelte, hogy a magyar uniós elnökség aktívan részt vesz az uniós jogalkotási folyamatokban, és készen áll az intézményközi tárgyalások megkezdésére. A magyar elnökség napirendjén kiemelten szerepel az EU versenyképességének javítása, valamint az európai védelmi ipar megerősítése. A migráció kérdésében Ódor hangsúlyozta a külső határok védelmét és az illegális bevándorlók visszaküldésének fontosságát. Továbbá rámutatott, hogy a magyar elnökség prioritásai között szerepel a kulturális örökség védelme, a kultúra társadalmi szerepeinek kiemelése és a hozzáférési akadályok lebontása uniós, valamint tagállami szinten.
Október 7.
Uniós kibernagykövetek informális találkozója
Budapest adott otthont az EU-kibernagykövetek informális találkozójának, amelyen a résztvevők a kibertémában fennálló legfontosabb kihívásokat vitatták meg. A találkozó során kiemelt figyelmet kapott a mesterséges intelligencia szerepe a kiberdiplomáciában, valamint a civil-katonai együttműködés megerősítésének szükségessége.
A nap folyamán a résztvevők megvitatták a nemzetközi jog kibertérben történő alkalmazásának kérdéseit, és megosztották tapasztalataikat a nemzeti álláspontok kialakításáról. Hangsúlyt kapott a digitális biztonsági kockázatok kezelése és a kiberkapacitás-építés összefüggései, különösen a köz- és magánszféra együttműködésének fontossága. Barthel-Rúzsa Zsolt, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára kiemelte, hogy a vállalatok technológiai fejlesztései kulcsszerepet játszanak a katonai infrastruktúra védelmében. A résztvevők találkozhattak vezető magyar kiberbiztonsági cégekkel is. A nap végén a nagykövetek informális megbeszélést folytattak nyugat-balkáni partnerekkel, erősítve az együttműködést a kiberbiztonság terén.
A Kereskedelempolitikai Bizottság informális ülése
A magyar elnökség keretében október 3–4-én Budapesten rendezték meg a Kereskedelempolitikai Bizottság szolgáltatáskereskedelmi és befektetési formációjának informális ülését. Az első napon a delegációk sokszínű kulturális program keretében ismerhették meg Budapestet, beleértve a Magyar Zene Házában tartott eseményt. Ezt követően a Mol Nyrt. székházában tettek látogatást, ahol a résztvevők betekintést nyertek a vállalat szolgáltatáskereskedelmi és beruházási tevékenységeibe.
A második napon a szolgáltatáskereskedelmi szekció a digitális árucsere kihívásaira fókuszált. A Munch és a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara képviselőinek előadásai új perspektívákat nyitottak a digitális adásvételek gazdasági jelentőségének megértésében. Ezt követően a résztvevők az uniós elektronikus kereskedelmi szabályok jövőbeli irányvonalairól folytattak eszmecserét, egyetértve abban, hogy a kihívások kezeléséhez az e-kereskedelem eszköztárának bővítése szükséges.
A befektetési szekcióban panelbeszélgetés zajlott a mesterséges intelligencia beruházási választott bíráskodásban betöltött szerepéről. Az előadók jogtudományi és gyakorlati szempontból vizsgálták az MI várható térnyerését ezen a területen. A tagállamok és az Európai Bizottság képviselői megvitatták a multilaterális beruházási bíróság létrehozásának és az EU beruházásvédelmi szakpolitikájának összeegyeztethetőségét, egyetértve abban, hogy az Európai Uniónak vezető szerepet kell vállalnia a beruházási választott bíráskodás nemzetközi reformjában, biztosítva annak uniós joggal való összhangját.
Az Európai Békekeret Bizottság informális ülése
A tagállami elnöklésű, ezáltal jelenleg Magyarország által elnökölt Európai Békekeret Bizottság október 2. és 4. között tartotta informális ülését Budapesten és Tatán. A több mint 60 főt számláló delegáció tagjai csütörtökön szakértői szintű tanácskozást folytattak, ahol az eszköz jelenlegi és jövőbeli hatékony működéséről tárgyaltak, különös tekintettel a költségvetés tervezésére és végrehajtására.
Az informális ülés után a delegáltak meglátogatták a budapesti Sziklakórházat, ahol betekintést nyertek a katona-egészségügy történetébe. A következő napon Tatára utaztak, ahol az 1. MH Páncélosdandár laktanyájában katonai bemutatón vettek részt. Itt megtekintették a Magyar Honvédség szimulációs központját, valamint részletesen megismerhették a szárazföldi haderő páncélosképességeit és -eszközeit, ezzel jobban átlátva a magyar honvédség katonai felkészültségét és technológiai hátterét.
RELEX/RELEX Sanctions informális tanács munkacsoporti ülése
A RELEX/RELEX Sanctions informális tanácsi munkacsoporti ülését szeptember 25–27. között tartották Budapesten, a Corinthia Szállóban. A napirend kiemelt témái közé tartozott az uniós vámhatóságok szankciós végrehajtásának nehézségei, a kriptoeszközök és szankcióik kapcsolata, valamint a humanitárius kivételek kérdése.
A kriptoeszközökről szóló előadás felhívta a figyelmet a szabályozás kihívásaira, míg a humanitárius panelben a Nemzetközi Vöröskereszt képviselője hangsúlyozta, hogy a humanitárius szervezeteknek kivételekre, nem pedig engedélyekre van szükségük, különösen válsághelyzetekben. A Hungary Helps Program ismertette a szankciós környezetben végzett munkáját.
A vámhatóságok, köztük a litván és a görög képviselők rámutattak a szankciós végrehajtás nehézségeire, különösen az Oroszország elleni büntetőintézkedések kapcsán, és a bürokratikus akadályokra, amelyek lassítják az eljárásokat. Konkrét eseteket is bemutattak, amelyek szankciók megkerülésére irányultak.
Az informális program részeként a delegációk ellátogattak a Zwack Múzeumba és megtekintették az Országgyűlés épületét is.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Council of the European Union/Copyright: European Union