Elemzők reálisnak tartják az idei évre kitűzött GDP-arányos államadósságcél elérését. Szerintük a kormány már időben lépéseket tett, a jegybanknál vezetett számláján felhalmozott tartalékok jelentős pénzügyi mozgásteret biztosítanak. Ugyanakkor a költségvetési hiánycél teljesítése komolyabb kihívás elé állíthatja a gazdasági döntéshozókat. A Világgazdaság minapi cikkében Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza és Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője értékelték a helyzetet.
A kormány pénzügyi helyzetéről és az államadósság-csökkentési terveiről fejtették ki véleményüket a minap a Világgazdaság cikkében Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője, valamint Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. A Vg.hu portál által megkérdezett szakértők részletesen elemezték a jelenlegi helyzetet.
Regős Gábor rámutatott, hogy a kormány jegybanknál vezetett számlája, az úgynevezett kesz-állomány jelentős növekedést mutatott: 2023 decemberében 1528,4 milliárd forint volt, míg augusztus végén már 3277,0 milliárdra emelkedett. Ez a tartalék mozgásteret adhat a kabinet számára az adósságszint kezelésében. Az elemző hangsúlyozta, hogy az elmúlt évtizedekben csupán öt hónapban volt magasabb az augusztusi értéknél a kesz-állomány.
Sok múlik az idei növekedésen
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője szerint amennyiben a GDP a várakozásaiknak megfelelően 1,8 százalékkal nő az idei évben, úgy a GDP-arányos államadósságráta kismértékben csökkenhet a megelőző évhez képest. Ugyanakkor jelezte, a gazdasági bővülést jelentős bizonytalanság övezi:
a német gazdaság kedvezőtlen teljesítménye kihat a hazai iparra, míg a geopolitikai konfliktusok az ellátási láncok zavarai révén vetik vissza a termelést.
Bár az eredményszemléletű hiányban nem jelenik meg a fővárosi reptér állami megvásárlása, így a hiánycél teljesülését nem veszélyezteti, de a pénzforgalmi egyenleget rontja, ami kihat az államadósság szintjére is. Ez azonban – az elemző szerint – nem veszélyezteti az adósságcsökkentési terveket.
Molnár Dániel szerint pozitívum, hogy a fogyasztás kezd magára találni, azonban az óvatossági motívum a várakozásoknál lassabban oldódik, ezért a fogyasztás felpattanása sem lesz olyan mértékű, mint korábban várták, ez persze a növekedés kockázatot jelent az adósságcsökkentésre nézve.
Hogyan alakulhat az államadósság szintje?
A kormány idei költségvetési tervei között szerepel az államadósság GDP-arányos szintjének 73,4 százalékáról 73,2 százalékára való csökkentés. Regős Gábor azonban óvatosan fogalmazott a 4,5 százalékos hiánycél tartása kapcsán. A második negyedévben tapasztalt alacsony hiányadatok ellenére figyelmeztetett arra, hogy az utolsó negyedévben rendszerint magas hiányt halmoz fel a költségvetés. (Június 30-án az adósság 59 553 milliárd forintot tett ki és a GDP 76,1 százalékát érte el.)
Regős Gábor szerint az adósságcél akkor teljesülne, ha az idén már alig érne el hiányt a költségvetés, bár véleménye szerint ez nem valószínű, hiszen a december magas hiányt szokott hozni, illetve ha emellett a GDP-re vonatkozó várakozás is teljesülne. (Ez utóbbi mindenesetre nem tűnik túlzónak, hiszen az EDP-jelentés 8,8 százalékos nominális GDP-növekedéssel számol. Ez az első fél évben 10,5 százalék volt.)
Elfordulás a lakossági állampapíroktól
A közelmúltban közzétett ÁKK-s finanszírozási tervből kiderült, hogy az intézményi forintkötvény-kibocsátások terven felül alakultak eddig, ám a lakossági állampapírok vásárlása elmarad a várttól, ugyanis
a csökkenő állampapírhozamok miatt sok megtakarító más irányba terelte a pénzét, például részvényekbe fektetett.
Ezen a téren tehát van mozgástere az államadósság-kezelőnek, mert több forrást tud bevonni intézményi befektetőktől, jellemzően bankoktól, amely a lakosságinál olcsóbb finanszírozást tesz lehetővé, amellett, hogy devizakibocsátásra sincs már szükség az év végéig – emelte ki Molnár Dániel.
Jövőbeli kilátások, kockázatok
Regős Gábor hozzátette: bár nem tarthatatlan az idei hiánycél, óvatosnak kell lenni. Az augusztusban tapasztalt 414,3 milliárdos havi hiány figyelmeztető jel lehet. A pénzügyminisztérium jelezte, hogy ha szükséges, további intézkedéseket hozhatnak a hiánycél tartása érdekében. Ezek alapján elmondható, hogy bár van mozgástér az államadósság kezelésére, számos tényező befolyásolja a kormány pénzügyi stratégiáját.
Az eredeti anyag, teljes terjedelmében itt olvasható:
Címlapfotó: Dreamstime