Az újrabefektetett jövedelmek az Egyesült Államokba irányuló közvetlen külföldi tőkebefektetések egyre jelentősebb forrásává váltak, mivel az ország gazdasági növekedése növeli a megtérülési rátákat, miközben a beruházásokhoz szükséges új tőke költségei továbbra is magasak.  

A Bureau of Economic Analysis (BEA) által készített hivatalos fizetésimérleg-statisztikák szerint az Egyesült Államokba irányuló közvetlen külföldi befektetések teljes pénzügyi áramlásából több mint 190 milliárd dollárt tettek ki az újrabefektetett jövedelmek 2023-ban, ami a második legmagasabb érték az egy évvel korábbi 212 milliárd után. Az újrabefektetett nyereség egy leányvállalat adott évi amerikai bevétele és az anyacégnek ugyanabban az évben visszaküldött osztaléka közötti különbség.  

Másképpen:  

Az újrabefektetett nyereség lényegében az a profit, amit egy külföldi vállalat amerikai leánycége nem utal vissza az anyavállalatnak osztalékként, helyette az amerikai gazdaságban fekteti be újra. 

Nézzünk egy példát: 

Tegyük fel, hogy egy német autógyártónak van egy üzeme az Egyesült Államokban. Ez 100 millió dollár profitot termel egy évben. Ebből az összegből 40 milliót osztalékként visszautalnak Németországba az anyavállalatnak. A maradék 60 millió dollár az újrabefektetett jövedelem, amit a gyár bővítésére, az új technológiák bevezetésére vagy más beruházásokra fordítanak az USA-ban. 

Az FDI szemszögéből: 

Miért fontos ez? Az újrabefektetett nyereség a meglévő külföldi tevékenységek erőteljes bővülését jelzi a magasabb hozam keresése érdekében, ugyanakkor kevesebb új tőkebefektetést és friss tőkét is mutat az Egyesült Államokban. 

Ezek az összegek relatív értelemben is növekedtek. A BEA adatai alapján az fDi Intelligence számításai szerint  

az újrabefektetett nyereség aránya az amerikai közvetlen külföldi befektetések pénzügyi áramlásában a 2016-os 17,6 százalékról 2023-ra mintegy 66 százalékra emelkedett.  

Ugyanebben az időszakban a tőke egyéb formáin keresztül finanszírozott FDI 70,5-ről 40,2 százalékra csökkent, míg az adósság nettó hozzájárulása –6 százalék volt. 

Az igazi indok: emelkedő hozamok  

A multinacionális vállalatok azon döntését, hogy a leányvállalataik nyereségét helyben fektessék-e be újra, nagyban befolyásolja az invesztíciók megtérülési rátája.  

A BEA által készített legfrissebb adatok szerint a beáramló közvetlen külföldi befektetések belső megtérülési rátája 2021-ben és 2022-ben is 6 százalék körül mozgott, ami 2014 óta a legmagasabb érték, mivel az USA gazdasága a Covid–19-világjárványt követő gazdasági fellendülésben a többi nagy fejlett blokk élére állt.   

Ebből a szempontból az újrabefektetett nyereség általában jobban jelzi a tényleges invesztíciókat, és kevésbé volatilis, mint az adósság és a tőke egyéb formái az FDI-ben – érvel Jim Renzas, a BCI Global tanácsadó cég észak-amerikai igazgatója. Ezek „jobban tükrözik a gazdaságba történő valódi befektetéseket, mivel a külföldi vállalatok amerikai bevételeiket a kapacitásbővítésbe és a globális jelenlétbe forgatják vissza”. 

Az USA-ba irányuló, újrabefektetett jövedelmek emelkedése a politikai változásokat és a vállalati stratégiákat is tükrözi.  

A Trump-kormányzat idején, 2018-ban hatályba lépett adócsökkentési és foglalkoztatási törvény (TCJA) 35-ről 21 százalékra csökkentette a társaságiadó-kulcsot, ami növelte a külföldi cégek amerikai leányvállalatainak nettó nyereségességét.  

Az IMF egy 2022-es tanulmánya megállapította, hogy mind a megtartott nyereségű közvetlen külföldi tőkebefektetések, mind az ingatlan-, az üzem- és az eszközberuházások „pozitívan reagáltak a TCJA reformjára, de az új saját tőkével vagy adóssággal finanszírozott közvetlen tőkebefektetések nem”. 

Erwin Hansen és Rodrigo Wagner, két chilei közgazdász kutatásai azt mutatják, hogy azokban az országokban, ahol magasabb a külföldi tőke jelenléte, általában nagyobb az újrabefektetett jövedelem is. Ez logikus, hiszen minél több külföldi vállalat működik egy országban, annál nagyobb a valószínűsége, hogy a profitjuk egy részét helyben fektetik be újra. Azonban másra is figyelmeztetnek: az, hogy egy vállalat magas újrabefektetett jövedelemmel rendelkezik, nem jelenti azt, hogy ezt a pénzt minden esetben új gépekbe, épületekbe vagy más termelőeszközökbe helyezi át. Betehetik „folyóeszközökbe” is, mint készpénzbe. Ez azt jelenti, hogy az összeg a vállalat számláján marad, vagy rövid lejáratú, alacsony kockázatú befektetésekbe forgatják azt. 

„Ha csak a visszatartott nyereséget vizsgáljuk, nem lehet tudni, hogy ez a vállalati kötelezettség a befektetett eszközökbe, például gépekbe és ingatlanokba, vagy forgóeszközökbe, például készpénzbe történő tükörbefektetésben végződik-e” – mondták a közgazdászok.   

Vagyis a magas újrabefektetett jövedelem jó jel, mert azt mutatja, hogy a külföldi vállalatok bíznak az adott ország gazdaságában. Azonban önmagában nem garantálja a termelés bővülését és a gazdasági növekedést. Ahhoz, hogy ez bekövetkezzen, a vállalatoknak a profitjukat „capital expenditure”-re, azaz a termelésbe kell beforgatniuk. 

Sakkban tartják az új befektetőket?  

Az erős megtérülési rátáknak jellemzően bármilyen módon és formában ösztönözniük kell az új tőkebefektetéseket.  

Az a tény, hogy az USA-ban az újrabefektetett nyereségek növekednek, míg más típusú tőkebefektetések – főként a tengerentúlról érkező friss tőkeinjekciók formájában – csökkennek, árnyalja az amerikai invesztori közösség jelenlegi hangulatát.   

Jonathan Samford, a Global Business Alliance, egy amerikai külföldi befektetőket képviselő szövetség ügyvezető alelnöke szerint ez a tendencia azt mutatja, hogy „az Egyesült Államokban évtizedek óta működő vállalatok a nyereségüket az amerikai működésükbe fektetik vissza”, és ezzel ösztönzik az FDI növekedését. Hozzáteszi azonban, hogy ez azt is „sugallja, hogy a potenciális befektetők inkább a »pálya szélén ülnek«”. 

Az elmúlt néhány év magasabb kamatlábai – amelyek növelik úgy a saját, mint az idegen tőke költségeit, és így drágábbá teszik a tőkekiadásokat –, valamint a bejövő fúziók és felvásárlások fokozottabb ellenőrzése a CFIUS, vagyis az amerikai közvetlen külföldi befektetések átvilágítási mechanizmusa révén mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az USA-ba először belépni akaró vállalatok számára nehezebbé váljon a befektetési környezet.   

(Források: FDI Intelligence)

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Dreamstime