A magas tandíjak és a hitelek miatt egyre több fiatal választja a szakképzést vagy a munkavállalást az egyetem helyett, ami új trendet teremt a munkaerőpiacon: a tinédzserek körében egyre népszerűbbek a jól fizető szakmák és a gyorsabb, gyakorlatiasabb képzések.
Négy évvel a Covid–19-járvány kezdete után az amerikai felsőoktatási beiratkozások drasztikusan csökkentek: jelenleg több mint 900 ezerrel kevesebb az egyetemi hallgató, mint a pandémia előtt. A National Student Clearinghouse Research Center legfrissebb jelentése szerint 2023-ban ugyan stabilizálódott a főiskolai beiratkozási arány a középiskolát frissen elvégzett diákok körében, mégis egyre szélesebbé válik a szakadék a gazdagabb és a szegényebb iskolák tanulói között. A tehetősebb környékek középiskoláinak végzősei sokkal nagyobb arányban folytatják a tanulmányaikat, míg a kevésbé tehetősek más utak felé kacsingatnak.
Az oktatás költségeinek folyamatos növekedése és a hallgatói hitelek visszafizetési terhei miatt az amerikai középiskolások egy része már nem az egyetemet tekinti a legjobb választásnak. A Junior Achievement és a Citizens által készített felmérés szerint a tengerentúli tinédzserek 49 százaléka úgy gondolja, hogy elegendő egy érettségi, szakképzési program vagy kétéves felsőoktatási képzés ahhoz, hogy jó karriert építsenek. Még nagyobb arányban, 56 százalékban vélekedtek úgy, hogy a valós munkatapasztalat és a gyakorlati ismeretek többet érnek, mint egy diploma megszerzése.
Az amerikai egyetemek tandíjai jelentős mértékben eltérhetnek, attól függően, hogy állami vagy magánintézményről van szó. Az állami egyetemeken ez évi 11 ezer és 29 ezer dollár (körülbelül 4–10,5 millió forint) között mozog. Ezzel szemben a magánintézmények tandíjai jóval magasabbak, évente átlagosan 41 ezer dollárra (azaz körülbelül 15 millió forintra) is rúghatnak. Az elit egyetemeken, mint a Harvardon, a Yale-en vagy a Stanfordon, a teljes éves költség – beleértve a szállásdíjat, az étkezési költségeket és az egyéb járulékos kiadásokat – elérheti a 70-80 ezer dollárt (azaz körülbelül 25-30 millió forintot). Az amerikai diákok jelentős része a tandíjaik finanszírozására hallgatói hiteleket vesz fel, amely hosszú távú eladósodáshoz vezethet.
Ed Grocholski, a Junior Achievement marketingigazgatója szerint a mai diákok számára az egyetemi út csak egy a sok közül, és nem feltétlenül az egyetlen módja a siker elérésének. Emellett az online képzési lehetőségek is újabb kapukat nyitottak meg a fiatalok előtt.
A hagyományos felsőoktatás egyre növekvő költségei és a hallgatói hiteltartozások miatti aggodalmak további ösztönző erőként hatnak az új utak keresésére. A Bright Horizons alapítvány EdAssist programja által készített kutatás szerint az amerikai munkavállalók 86 százaléka érzi úgy, hogy a hallgatói kölcsönök miatt már nem éri meg elvégezni egy egyetemet. Továbbá 53 százalékuk kifejezetten a lehetséges hitelteher miatt döntött úgy, hogy nem folytatja tovább a tanulmányait.
Egyre több amerikai fiatal tanul szakmát
Az egyre dráguló egyetemi oktatás és a hallgatói hitelek várható költségei miatt a fiatalok körében népszerűvé váltak a szakmunkáspályák és az alternatív karrierlehetőségek. 2012 és 2021 között 64 százalékkal nőtt a regisztrált ipari tanulók száma, különösen az olyan területeken, mint az építőipar, a közigazgatás és az oktatás. A National Student Clearinghouse adatai szerint 2022 és 2023 között a szakképző programokra való beiratkozások száma 16 százalékkal ugrott meg.
A szakemberek iránti kereslet növekedésének egyik fő oka, hogy a tapasztalt szakmunkások nagy számban vonulnak nyugdíjba, ami hiányt eredményez a munkaerőpiacon. Ezzel párhuzamosan – ahogy említettük – a szakképzési programok iránti érdeklődés is nő, mivel a fiatalok biztosabb megélhetést és stabil karrierlehetőségeket látnak ezekben. Ted Jenkin, az oXYGen Financial vezérigazgatója szerint a munkaerőpiaci kereslet-kínálat törvénye alapján a szakképzett munkavállalók jövedelemszintje emelkedett, ami egyre kisebb különbséget eredményez a kék- és a fehérgalléros munkák bérezése között.
Az amerikai Munkaügyi Minisztérium adatai szerint a szakképző iskolát végzett fiatalok nagyobb valószínűséggel helyezkednek el a tanulmányaiknak megfelelő szakmában, mint diplomás társaik.
A fiatalok számára tehát az egyetem már nem az egyetlen út a sikeres karrierhez. Az online képzések, a rövidebb, moduláris képzési programok és a valós munkatapasztalat együttesen új lehetőségeket kínálnak. Az olyan cégek, mint a Google és a Microsoft már most is alkalmaznak olyan MI-alapú rendszereket, amelyek segíthetnek a fiataloknak a gyorsabb karrierépítésben, alternatív képzési modelleket kínálva az egyetem helyett. A Z generáció, a „gyakorlati szakemberek generációja” felemelkedése azt mutatja, hogy a munkához szükséges kompetenciák és tudás megszerzése sokféleképpen lehetséges, és nem minden esetben kell hozzá egy hagyományos diploma.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Dreamstime