Szeptemberben az infláció elérte a jegybanki célt, köszönhetően a 0,1 százalékos havi árcsökkenésnek, miközben az élelmiszerárak 3,7 százalékkal nőttek. Az üzemanyagárak és a kőolaj világpiaci ára, amely a szeptember végi 70 dollárról 80 fölé is emelkedett az elmúlt időszakban, továbbra is jelentős hatással lesz az inflációra a közel-keleti konfliktus miatt.
Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
Szeptemberben az infláció elérte a 3 százalékos jegybanki célt, annak köszönhetően, hogy havi bázison kismértékben, 0,1 százalékkal csökkentek az árak.
Az élelmiszerárak az idén először felfelé húzták az inflációs rátát, ugyanakkor ebben a szegmensben a 3,7 százalékos drágulás továbbra sem kiemelkedő. E termékcsoportban havi bázison 1,0 százalékkal nőttek az árak, ami erősebb a korábbi trendeknél. Ami árképzés szempontjából megjelenhetett ebben a termékkategóriában, az egyrészt az idei gyengébb mezőgazdasági teljesítmény, amely a rendkívüli szárazságra vezethető vissza, másrészt pedig a bázishatások az éves ráta gyorsulását illetően.
Több összetevő lassította a pénzromlást
Visszafogta az áremelkedést a tartós fogyasztási cikkek éves alapú árcsökkenése, amelyben a továbbra is mérsékelt kereslet, illetve a háztartási energia 5 százalékos éves ármérséklődése játssza a legnagyobb szerepet.
Az infláció lassulását ezeken felül az üzemanyagárak alakulása is érdemben támogatta. Itt a KSH éves bázison 9,5, míg havi szinten 3,7 százalékos csökkenést mért, amelynek hátterében a kőolaj világpiaci árának alakulása húzódott meg.
Dráguló banki és távközlési szolgáltatások
Az inflációt szeptemberben is leginkább a szolgáltatások húzták felfelé, viszont a 8,4 százalékos éves alapú áremelkedés 2022 októbere óta így is a legkedvezőbb, és a fogyasztói árak havi alapú csökkenését is az üzemanyagok mellett ez a főcsoport okozta. Az éves indexet változatlanul jelentős részben azon területek (például bankszektor, telekommunikáció) húzták felfelé, ahol a vállalatok az év elején visszatekintő, inflációkövető árazási gyakorlatot folytattak.
Eközben a havi árcsökkenés jelentős részben a turizmushoz kötődött, ahol a nyári szezon végével érdemi mérséklődés következett be az árakban mind a belföldi, mind a külföldi üdülés tekintetében. Az élelmiszerárakkal szemben az árfolyamatok ezen termékkategóriában tehát a korábbi árazási gyakorlatoknak megfelelő képet mutattak szeptemberben.
Elérhette a mélypontot az infláció
A mai adattal a pénzromlás elérhette a mélypontját. A bázishatások miatt a tavaly év végén tapasztalt havi árcsökkenések kikerülnek az éves indexből, így pedig átmenetileg gyorsulást mutathat majd az infláció üteme. Ennek mértéke azonban várhatóan nem lesz jelentős, év végéig is érdemben 5 százalék alatt maradhat.
Az éves ráta ezt követően a jövő év elejétől ismét lassulhat, az idén megfigyelt, a szolgáltató szektort jellemző árazási gyakorlatok jövőre már nem fogják felfelé hajtani az áremelkedés ütemét, ennek köszönhetően az várhatóan 2025 nyarára érheti el ismét a jegybanki célt.
A közel-keleti konfliktus hatásai
Az inflációs trendeket nem befolyásolja, de a havi árváltozásokban az elkövetkező időszakban is jelentős szerepe lesz az üzemanyagok árának, amelyet elsődlegesen a kőolaj világpiaci ára befolyásol. A közel-keleti konfliktus ismételt kiéleződése jelentős piaci reakciókat váltott ki, a benchmarknak tekintett brent típusú kőolaj ára a szeptember végi 70 dollár körüli szintjéről átmenetileg 80 fölé is ugrott, amely ugyan nem jelentős, hiszen tavaly ilyenkor 90 dollár feletti szinteket is láthattunk, azonban a volatilis piac semmiképpen nem kedvező a hazai vagy akár a világgazdaságra nézve.
Tovább csökkent az infláció
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai alapján az augusztusi 3,4 százalékot követően szeptemberben még tovább, 3 százalékra csökkent az infláció mértéke, és ezzel éves alapon új mélypontjára süllyedt. Augusztushoz képest havi alapon 0,1 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak. Az előző évhez viszonyítva a háztartási energia ára 5, ezen belül a vezetékes gázé 9,4, az elektromos energiáé pedig 1,3 százalékkal lett olcsóbb.
Szeptemberben érdemben fogta vissza az inflációt az üzemanyagok árának alakulása, amely éves alapon 9,5, míg havi bázison 3,7 százalékkal lett kedvezőbb. Kiemelhető, hogy több alapélelmiszer ára mérséklődött, többek közt a száraz tészta 5,8, a cukor 3,6, a tojás 3,5, míg a baromfihús 2,4 százalékkal került kevesebbe, mint egy évvel korábban. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az adatok értékelésekor hangsúlyozta, hogy a kormány sikeresen kezelte a háború és a szankciók következtében megugrott pénzromlást, letörte és tartósan alacsony szintre szorította azt.
Az infláció alacsony szinten tartása érdekében a kormány továbbra is fenntartja az olyan célzott és hatékony intézkedéseket, mint az online árfigyelő rendszer, amely 2023. július 1-je óta folyamatosan segíti a kiskereskedelmi verseny élénkítését és az infláció kontrollálását.
Az infláció mérséklődése és a folyamatos, már egy éve tartó, jelentős mértékű reálbér-emelkedés lehetővé teszi a kiskereskedelmi forgalom további bővülését. A miniszter kiemelte, hogy a tartósan alacsony infláció kiszámíthatóságot jelent, ami erősíti a fogyasztói bizalmat, és a fogyasztás növekedésén keresztül tovább támogatja a gazdasági növekedést.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/Miniszterelnökség