Meglepetés senkit nem ért, amikor Kuba a héten hivatalosan is beadta csatlakozási kérelmét a világ legdinamikusabban fejlődő gazdasági és érdekszövetségébe, a BRICS-be. A G7 ellenében izmosodó tömb előszobájában egyre többen várnak bebocsátásra.

Carlos Miguel Pereira külügyminiszter az X-en jelentette be, hogy országa csatlakozni kíván a BRICS-hez. A tömböt 2009-ben alakították, kezdetben Oroszország, India, Kína és Brazília alkotta, nem sokkal később pedig – Dél-Afrika csatlakozásával – elnyerte ma ismert nevét és az idei évig változatlan tagságát. Az év elején ugyanis sor került az első bővítésre: Egyiptom, Irán, Etiópia és az Egyesült Arab Emírségek is felvételt nyert a tagok közé, a terjeszkedés pedig immár megállíthatatlanul folytatódik. (Argentína új elnöke, Milei visszautasította az elődje által kiharcolt meghívást, Szaúd-Arábia pedig egyelőre gondolkodik az ajánlaton.)

A G7 geopolitikai és gazdasági riválisának tekintett BRICS-be több tucat ország kérte azóta a felvételét, közülük a két legfontosabb geopolitikai szereplő Azerbajdzsán és Törökország volt – mindkettő esetében a BRICS olyan kereskedelmi útvonalakhoz jutna, amely hatalmas lökést adna a terjeszkedéséhez.

Pereira Vlagyimir Putyinnak, a BRICS soros elnökének küldte el Kuba csatlakozási kérelmét. Mint írta, Havanna tisztában van a szervezet bővítési lehetőségeivel, így első körben partnerországi státuszt kíván szerezni. A külügyminiszter valóban reálisan látja a helyzetet: Szergej Lavrov orosz külügyminiszter többször elmondta, hogy a BRICS struktúrája nem viselné el a hirtelen és nagyarányú bővítést, ezért építették ki az úgynevezett partnerországi rendszert. Ez egy olyan együttműködési forma, amely mintegy előszobája a csatlakozásnak – a felvételét kérő, és azt a későbbiekben valószínűleg el is nyerő ország itt ismerkedhet meg a szervezet struktúrájával és részletes együttműködési modelljével.

Nyitott kapuk

Kuba természetesen nem meglepetésszerűen táviratozott a Kremlbe. A közeledés hónapok óta tart, Szergej Lavrov már februárban úgy fogalmazott: Oroszország a csoport aktuális elnökeként támogatni fogja a szigetország csatlakozási kérelmét.

„Látjuk kubai barátaink folyamatos, sőt növekvő érdeklődését a BRICS-államokkal való együttműködés iránt. A csoport jelenlegi elnökeként Oroszország támogatni fogja ezt a hozzáállást. Bízom benne, hogy más tagállamok is pozitívan reagálnak Kuba kérelmére” – mondta akkor, nem mulasztva el, hogy közben oda ne pörköljön a Nyugatnak.

„Határozottan kiállunk az ENSZ Alapokmányának tiszteletben tartása mellett. Teljes mértékben egyetértünk abban, hogy igazságosabb és demokratikusabb világrendet kell létrehozni az országok szuverén egyenlőségének elvén alapulva, amelyet az alapokmányban 1945-ben rögzítettek – és amelyet a Nyugat szinte minden helyzetben figyelmen kívül hagy” – emelte ki Lavrov.

A BRICS-csúcsot az idén a tervek szerint október 22–24-én Oroszországban rendezik. A kiemelt téma a dedollarizációs törekvések mellett éppen a bővítési folyamat lesz. 

***

Kapcsolódó:

Fotó: Vlagyimir Putyin és Miguel Díaz-Canel kubai elnök