A függöny mögött: az elektromosok árán veszekszik Peking és Brüsszel

Szerző: | 2024. október. 13. | Kiemelt, Világgazdaság

A háttérben még mindig tartanak a tárgyalások az Európai Bizottság és Kína között az elektromos autók büntetővámjai ügyében. Ursula von der Leyenék a kínai járművek árának növelését követelik, ám van egy határ, amit a gyártók már nem lépnek át.

Az Európai Bizottság tagjai október 31-ig adtak időt Kínának, hogy meggyőzze őket, tudnak olyan kompromisszumot kötni, amely rábírná az EB-t a november 1-jétől életbe lépő, az ázsiai országból érkező elektromos autókra kivetett büntetővámok visszavonására. Az elmúlt évtizedek legnagyobb kereskedelmi vitája minden valószínűség szerint kereskedelmi háborúvá terebélyesedik, hacsak a felek nem találnak olyan közös nevezőt, amely Kínának is megéri és az Európai Bizottságnál is megszünteti a „dömpingrettegést”.

A párbeszéd már több mint egy hónapja zajlik, a kínai kormány szerint igyekeznek olyan „rugalmas árképzési tervet” letenni az EB asztalára, amely meggyőzi őket arról, hogy a kínai elektromos autók nem fogják letarolni az árukkal és a mennyiségükkel az európai piacot. Ursula von der Leyenék értelmezésében a megoldás ugyanis két kínai vállalásra korlátozódik:

vagy kevesebb autót exportálnak Európába, vagy lényegesen drágábban árulják majd a meghirdetett árnál.

A „rugalmas árképzés” tehát nem más lenne, mint Kína azon ígérete, hogy árat emel azokon a termékeken, amelyek a minőségük mellett éppen a megfizethető kategóriájuk miatt lennének a legkelendőbbek a méregdrága és technológiailag fejletlenebb európai modellek mellett.

A Reuters minapi beszámolója szerint a kínai gyártók belementek a dologba, és felajánlották, hogy modelljeiket minimum 30 ezer euróért árulják Európában. Ezt az áremelést azonban az Európai Bizottság annyira kevésnek találta, hogy azonnal visszautasította az ajánlatot.


Két rossz közül a rosszabbik

A 2023-as adatok szerint az elektromos autók átlagosan a felébe kerülnek Kínában, mint Európában és az Egyesült Államokban – nem véletlen, hogy utóbbiakkal ellentétben ott még mindig piaci bővülés tapasztalható. Ennek okai ezerfelé ágaznak, az Európai Bizottság éppen a szerinte túlzott mértékű állami támogatások okozta versenyelőny miatt indította meg szubvencióellenes vizsgálatát, arra hivatkozva, hogy Kína azok miatt tud elfogadható árú járműveket Európába exportálni. (A kínai modellt, amely szerint a gyártók igyekeznek egy kézben tartani a teljes ellátási láncot, ezzel óriási költségcsökkentést érve el a gyártásban, nem hozták szóba.)

A tisztán elektromos autók átlagára Kínában (a most kereskedelmi háborúba torkolló szubvencióellenes vizsgálat kezdetekor rendelkezésre álló adatok alapján) 32 ezer euró volt, ebbe beletartoznak a luxuskategóriás modellek, de az a BYD Seagull is, amelyet mindössze 10 ezer euró körüli összegért árulnak.

Ezzel szemben Európában az átlagár 66 ezer euró volt – az olcsóbb modellek egyszerűen még legalább egy évig nem lesznek olyan fejlesztési-gyártási szakaszban, hogy piacra lehessen küldeni őket.

Az európai piac réméhez, az említett BYD Seagullhoz az otthoni árának a duplájáért lehetne hozzájutni Európában, ám ez az összeg még mindig eltörpülne a hasonló kategóriás európai modelleké mellett, az Európai Bizottság tehát minden körülmények között áremelést akar elérni. Amikor egy otthon 10 ezer euróba kerülő, az EU-ban 20 ezerért eladni tervezett jármű esetében a BYD – saját kereskedelmi elveivel és az európai fogyasztók pénztárcájával szembehelyezkedve – belemegy abba, hogy ennél jóval többért árulja, az valóban kompromisszumkészségről tanúskodik. A minimum 30 ezer eurós ár felvetését azonban Brüsszel nevetségesnek találta: a Bizottság szerint az állami támogatások mértéke akkora Kínában, hogy a gyártók még ezzel az árfekvéssel is képesek olyan dömpingre, amellyel az európai gyártók nem tudnak versenyezni.

A Reuters forrása szerint az Európai Bizottság 35-40 ezer eurós minimumárat tartana elfogadhatónak – ilyen mértékű emelésbe azonban a kínaiak nem fognak belemenni. Vagyis az a furcsa helyzet áll elő, hogy az EB az európai autógyártók állítólagos védelme miatt akarja rákényszeríteni a vevőkre a mesterségesen felturbózott árú autókat, ha pedig ezt nem tudja elérni szép szóval, megpróbálja megtenni erővel, vagyis az akár 10 plusz 35,3 százalékos büntetővámokkal.

***


Fotó: BYD

Ezek is érdekelhetnek

trend

Promóció

Hazai válogatás

Promóció

Kövess minket

Facebook

Instagram

LinkedIn