Kevesebb mint egy hónap választ el minket az amerikai elnökválasztástól, amely, figyelembe véve az utóbbi években kirobbant temérdek konfliktust és a fokozatos geopolitikai átrendeződést, több tekintetben is kulcsesemény lesz. A kampányhajrához közeledve az orosz–ukrán háború, a közel-keleti helyzet, a gazdasági kérdések és a Kínával szemben felvett pozíció is egyre hangsúlyosabb szerepet kap az elnökjelöltek stratégiájában, de ezek a témák hajlamosak elfedni egy egyre súlyosabban megjelenő problémát, ami amerikai belpolitikai kérdés is, ez pedig az illegális migráció kezelése.  

Kamala Harris alelnökként egyik legfontosabb feladatát nem tudta teljesíteni (Forrás: Wikimedia Commons)

A téma az egymást követő elnökválasztások során nem először merül fel, és már csak azért is fontos, mert az ellenőrizetlen migráció az Egyesült Államokba hosszú távon átalakítja az ország etnikai összetételét és szavazási szokásait, nem beszélve a biztonsági kihívásokról és a zavargásokról.

Az illegális bevándorlás az egyik fő oka annak is, hogy az amerikai a többi nyugati társadalomhoz hasonlóan ennyire szélsőségesen polarizálódott.  

Éppen ezért fektet hangsúlyt Kamala Harris és Donald Trump is kampányában a migráció kezelésére.

Kamala Harrisnek a 2021. januári beiktatása után éppen az lett volna az elsődleges feladata alelnökként, hogy erre a problémára valamilyen épkézláb megoldást találjon, hiszen a Trump-adminisztráció által bevezetett, az adatok által is alátámasztott sikeres politikákat, például a Stay in Mexico (Maradj Mexikóban) programot szinte azonnal visszavonta.  

Ha összehasonlítjuk, hogy az egyes elnökök alatt hányan érkeztek az Egyesült Államokba, akkor azt láthatjuk, hogy a Trump-adminisztráció négy éve alatt ez a szám rekordalacsony, 3 millió főt ért el, és döntő többségük legálisan lépte át a déli határt. Ehhez képest, ha megnézzük a Biden-éra négy évét, akkor több mint 10 millió érkezőről számolhatunk be, ami szintén rekord, és a ciklusnak még nincs is vége.  

A különbségek tehát egyértelműek: ezt az amerikai választók is érzékelik, és még ha összességében a választási verseny különösen szorosnak is ígérkezik, a migráció kezelésének kérdésében Trump toronymagas támogatottsággal vezet. Mindez persze nem véletlen.

A kérdés jelentőségét felértékeli, hogy a novemberben potenciálisan a választást eldöntő hét csatatérállamból kettő (Arizona, Nevada) a kritikus határszakasz vonzáskörzetében fekszik. 

Az Egyesült Államokba irányuló migráció kérdését azonban érdemes árnyalni, amire a Kongresszusi Költségvetési Hivatal (CBO) vonatkozó jelentése teljesen alkalmas. Elég, ha csak az elmúlt két évtized alatti beáramlást nézzük, ami lefedi a republikánus George W. Bush 2000 és 2008, a demokrata Barack Obama, a republikánus Donald Trump és a jelenlegi demokrata Biden adminisztrációjának időszakát. 

Az Egyesült Államokba érkező bevándorlókat alapvetően három csoportra szokták osztani, státusz szerint. A CBO is ezt a módszertant használja, és megkülönbözteti az alábbi kategóriákat: 

• LPR+: Törvényes állandó lakosok (Lawful Permanent Residents), valamint azok, akik jelenlegi státuszuk alapján jogosultak arra, hogy LPR-nek jelentkezzenek, például a menedékkérők és a menekültek. Idetartoznak azok, akik az Egyesült Államokon belül kapták meg ezt a státuszt, valamint akik külföldről nyertek bebocsátást. 

• INA (nem bevándorló): Idetartoznak az ideiglenes munkavállalók, a cserediákok, az erre jogosult családtagok, valamint a bevándorlási és állampolgársági törvény (Immigration and Nationality Act) alapján nem bevándorlóként befogadott más személyek – például külföldi kormányok tisztviselői –, amíg ebben a státuszban maradnak. 

• Egyéb külföldi állampolgár: Az Egyesült Államokban tartózkodók, akik nem tartoznak az első két kategóriába, és akik később nem váltak amerikai állampolgárrá, illetve nem kapták meg az LPR- vagy INA-státuszt – például azok, akik illegálisan léptek be az Egyesült Államokba, vagy azok, akik legálisan léptek be ideiglenes státusszal, majd a legális státusz lejárta után is maradtak. 

Az alábbi ábra azt szemlélteti, hogy a fenti kategorizálás szerint miként alakultak a nettó bevándorlási adatok az Egyesült Államokba az egyes elnökök alatt (2021–2024). 

 

Ebből kitűnik, hogy összességében a nettó bevándorlás Joe Biden jelenlegi elnök hivatali ideje alatt nőtt a legnagyobb mértékben. A CBO becslése szerint 2021 és 2024 között az USA több mint 10 millió migránssal bővült. 

Biden hivatali ideje alatt jelentősen nőtt az engedély nélküli bevándorlás, a határőrizeti szervek rekordszámú az országban illegálisan tartózkodóval találkoztak az amerikai–mexikói határon. 

Ezt a növekedés a járvány utáni migrációnak, a származási országok gazdasági és politikai instabilitásának, valamint az enyhébb politikák érzékelésének köszönhető, ami több mint 4,4 millió visszatoloncoláshoz vezetett. 

A CBO becslése szerint az Egyesült Államokba irányuló nettó bevándorlás 2022-ben 2,6 millió, 2023-ban és 2024-ben 3,3 millió fő volt, ami ezen időszak alatt 9,27 millió embert jelent. E szám drámaisága jól érzékeltethető, ha azt vesszük, hogy ez magasabb, mint a 2010 és 2019 közötti nettó bevándorlás, amely során 9,19 millióan érkeztek az országba. 

Az USA bevándorláspolitikája Donald Trump alatt 

A nettó migráció Trump elnöksége alatt volt a legalacsonyabb, mivel a korábbi elnök 472 olyan adminisztratív változtatást vezetett be, amely hatással volt az Egyesült Államok bevándorláspolitikájára. Ezek közé tartozik az említett „Maradj Mexikóban” amelynek értelmében a menedékkérőknek déli szomszédban kellett várniuk az amerikai bevándorlási meghallgatásra. De ide vehetők a különböző beutazási tilalmak, a menekültek befogadásának és a letelepítési programoknak a jelentős csökkentése, valamint a „title 42” bevezetése, amely lehetővé tette az amerikai tisztviselők számára, hogy a pandémia terjedésének megakadályozására hivatkozva utasítsák vissza az amerikai–mexikói határra érkezőket.

Az Egyesült Államok Vám- és Határvédelmi Hivatala szerint mintegy 2,8 millió embert utasítottak ki, amíg a title 42 érvényben volt. 

A világjárvány az USA-ba irányuló nettó bevándorlás csökkenéséhez úgy is hozzájárult, hogy a migráció szintje 2020-ban az utazási korlátozások, a konzulátusok bezárása és a vízumfeldolgozás felfüggesztése miatt rekordalacsony szintre esett, majd 2022-ben kezdett helyreállni, amikor ismét óriási tömegek indultak meg az Egyesült Államok irányába. 

Donald Trump alatt rekordalacsonyra esett az illegális bevándorlás szintje (Forrás: Wikimedia Commons)

Csak migrációval nem lehet választást nyerni 

Még ha az illegális bevándorlás kezelésében az amerikai választók inkább Donald Trump felé is hajlanak, önmagában ez nem elegendő, hogy egy jelölt megnyerje az elnökválasztást. Már csak azért sem, mert az egyes államokat a probléma nem érinti ugyanolyan mértékben, és a szavazók nem minden államban tekintik elsődleges kérdésnek a migráció kezelését. A november 5-i választást egyfelől a sikeres mozgósítás, másfelől a hét csatatérállam eredményei fogják eldönteni, illetve az, hogy az amerikai szavazók melyik jelöltben bíznak inkább, hogy képes vezetni a világ első számú hatalmát a geopolitikai átrendeződések korszakában.

Kapcsolódó:

Borítókép: Wikimedia Commons