Az amerikai kormány országonként megállapított felső limitet vezetne be a chipexportban. A fő cél természetesen a kínai mesterséges intelligencia fejlesztéseinek lassítása.
Némi kapkodást mutat az amerikai kormány a saját chipexportjával kapcsolatban. A Bloomberg értesülései szerint a kabinet (a szokásos nemzetbiztonsági okokra hivatkozva) korlátozná az Nvidia és más amerikai félvezetőgyártók chipjeinek külföldi értékesítését, mégpedig úgy, hogy országokra bontva egy maximálisan vásárolható, csak saját felhasználásra elegendő limitet állapít meg. A körvonalazódó lépés mindössze néhány héttel az után került napvilágra, hogy az Egyesült Államok könnyítést jelentett be az Egyesült Arab Emírségek és a Szaúd-Arábia felé exportált mesterségesintelligencia-chipek beszerzésében.
Miután Washington a mostani korlátozással elsősorban az Öböl-államokat kívánja megcélozni, első pillantásra furcsának tűnhet, miért akar a Fehér Ház egy nagylelkű gesztus után rögtön egy taslit adni az érintett országoknak, ha azonban figyelembe vesszük, hogy az USA valamennyi exportkorlátozása a félvezetők területén Kína ellen irányul, már érthetőbb a történet. Szaúd-Arábia és az Emírségek fontos partnerei az Egyesült Államoknak, ám míg előbbi éppen gondolkodik a G7 ellenében létrehozott gazdasági tömbhöz, a BRICS-hez való csatlakozáson, utóbbi pedig már tagja is annak, Washington előtt is reális lehetőségként lebeg, hogy a túlimportált chipmennyiségből az Öböl-országok esetleg Kínának is juttatnak majd. Éppen annak a Kínának, amely ellen a legszigorúbb exporttilalmakat hozták meg eddig is: az amerikai gyártók csak lebutított és régebbi generációs chipeket értékesíthetnek Pekingnek, összhangban az amerikai kormány utasításaival, amelyek a kínai mesterségesintelligencia-fejlesztések elsődleges akadályozói. Vagyis a most kiszivárgott terv Kína technológiai erejének megfékezéséről szól, belekeverve az Államok bizalmatlanságát a saját partnerei iránt.
Nem juthat be Kínába
Az országonként bevezetendő limitek tovább korlátoznák Kína lehetőségeit a legfejlettebb, az MI területén nélkülözhetetlen chipek beszerzésében. Az Nvidiának, mint a világ legfontosabb félvezetőipari vállalatának, már két éve tiltja a kormány, hogy bizonyos félvezetőket Pekingnek eladjon – ahogyan belerángatta a chipháborúba Japánt és Hollandiát is, megtiltva az amerikai alkatrészeket is tartalmazó gyártóberendezések exportját. A mostani lépéssel azonban már nemcsak a hazai kivitel, hanem a más országok által esetleg alkalmazott direkt vagy bújtatott reexport alól is kirántja a szőnyeget a kormány. Az Öböl-államok elképesztő mértékben fejlesztik az adatközpontokat és fektetnek be az MI-kutatásokba, ha azonban csak saját használatra elegendő mennyiséget kapnak, a kísértés nyilván sokkal kisebb lesz azok Kínába juttatására.
A tervezetet egyébként már régen kipróbálták a gyakorlatban. A Biden-kormány eddig több mint negyven közel-keleti, afrikai és ázsiai országra vetett ki exportkorlátozást, nehogy azok Pekingbe juttassák a félvezetőket. Az újdonság inkább az, hogy ezúttal már azok az államok is célkeresztbe kerültek, amelyekkel az USA az utóbbi időben geopolitikai és kereskedelmi szempontból igyekszik kifejezetten jó kapcsolatokat építeni.
Nagy kérdés persze, hogy az amerikai vállalatok miként fognak reagálni az újabb, az üzleti érdekeiket súlyosan sértő kormányzati ukázra. Annak idején Huang Zsen-hszün, az Nvidia főnöke valóságos dührohamot kapott a Kínával kapcsolatos exporttilalom hallatán, a létező legnagyobb ostobaságnak nevezve azt. Mint mondta: a Biden-féle tilalom célja a kínai csúcstechnológiai folyamatok lassítása lenne, ám a döntés több szinten is kontraproduktív lesz. Egyfelől Peking belekezdett a saját chipgyártásának csúcsfinanszírozású fejlesztésébe, másfelől megköti az amerikai gyártók kezét, hogy a globális chipkereskedelem legnagyobb piacát ne használják. „Kínából nincs másik, Kína csak egy van” – mondta. A jelek szerint most már a kisebb, de legalább olyan fontos piaci területeket is csonkolja a kormány, vagyis a világ vezető technológiai vállalata egyre kevesebb helyre tud akkora mennyiséget szállítani, amekkorát rendelnek tőle – és nem a kapacitásproblémák miatt.
Huang felvetése már akkor is jogos volt. Kína egyféleképpen tud csatát nyerni a chipháborúban: ha kifejleszt egy olyan félvezető-technológiát, amely képes versenyrekelni az Nvidiával. Közel jár a célhoz: tavaly óriási pánik tört ki Washingtonban, amikor a Huawei piacra dobta a Mate 60 Pro modellt. Mint kiderült, olyan 7 nanométeres technológiával készült chip van a készülékekben, amely éppen az amerikai exporttilalom miatt nem is lenne lehetséges. Amennyiben a továbbiakban is ilyen ütemben fejleszt, és képes lesz életképes alternatívát kínálni az amerikai félvezetők helyett, az egy csapásra áthúzza majd az Egyesült Államok MI-dominanciával kapcsolatos globális terveit.
***
Kapcsolódó:
Fotó: Dreamstime
