Northvolt - Illusztráció - Unsplash

A svéd csodacég gigagyára az EU állatorvosi lova

Szerző: | 2024. október. 15. | Kiemelt, Zöldenergia, Zöldgazdaság

A Financial Times írása szerint a Northvolt svéd akkumulátorgyártó a pénzügyi és a termelési gondjai miatt a globális versenytársak, különösen Kína és az Egyesült Államok jelentős előnyre tettek szert. Az amerikai írás szerint az európai ipar jövője egyre bizonytalanabb a korlátozott uniós támogatások miatt, márpedig a földrész gyártói ezek nélkül nem tudnak kellő mértékben részt venni az EU-s zöldátmenetben.

Az európai akkumulátorgyártás helyzete továbbra is egyre reménytelenebb, amit a Northvolt svéd vállalattól érkező hírek az elmúlt hetekben egyre inkább alátámasztanak. Bár a cég Németországban épülő Northvolt Drei gigagyára (amely évente akár 60 GWh kapacitást állítana elő) 2026-ra tervezett indulása jelentős lépésnek tűnik, a társaság más területeken egyre nagyobb problémákkal küzd. Pár hete igen jelentős elbocsátásokat és stratégiai átszervezést jelentett be, amely számos gyártási projekt csúszását és tervek visszavonását jelenti, különösen a svédországi és lengyelországi üzemeikben. Például a hazai Northvolt Ett bővítését és a katódanyag előállítását felfüggesztették, ezáltal 1600 munkahely szűnik meg. 

Az európai akkumulátorgyártók, köztük tehát a legnagyobb európai lítiumos akkugyártói ambíciókat dédelgető Northvolt, egyre nehezebben tudják tartani a versenyt a kínai és amerikai piaci szereplőkkel. (A svéd cég termelési gondok miatt csak az idén érheti el a 2 százalék körüli globális részesedést a lítiumos akkuk piacán, a legyártani tervezett 16 Gwh-nyi kapacitással – lásd a táblázatot.) 

Ugyanakkor Kína továbbra is dominálja a világpiacot, az Egyesült Államok pedig majdhogynem önellátásra törekszik, így jelentős pénzügyi ösztönzőkkel támogatja az ottani akkumulátorgyártást az ázsiai óriás dominanciájának letörése érdekében. Ehhez képest az EU-ban nemcsak az energia drágább jóval (a cellák gyártása igen energiaigényes), hanem az uniós központi támogatások is szűkebbek, ami tovább nehezíti, hogy a földrész cégei megerősítsék globális pozíciójukat – fejti ki a Financial Times. 

A világ nagyobb lítiumos energiatárolókat gyártó vállalatai* 

Cég Ország Becsült piaci részesedés (%) Termelés (GWh, 2023) 
CATL (Contemporary Amperex Technology Co. Ltd) Kína 32 243 
BYD Company Limited Kína 16 116 
LG Energy Solution Dél-Korea 15 109 
Panasonic Corporation Japán 57 
SK On Dél-Korea 41 
Samsung SDI Dél-Korea 36 
CALB (China Aviation Lithium Battery) Kína 24 
EVE Energy Kína 17 
Gotion High-tech Kína 10 
Tesla USA 
Northvolt Svédország 0,08** 

* Az IEA Global EV Outlook jelentését vettük alapul, amelynek becslése szerint 2023-ban 750 GWh lítiumionos akkut gyártottak. 

** A termelés felfuttatásával lassan haladó Northvolt 2024-ben már érdemi mennyiségű, 16 GWh-nyi akkut tervez gyártani, főleg az Ett Gigafactoryban, de az eredetileg tervezett 32 GWh-nyi kibocsátás elérését 2026-ra halasztották. 

Forrás: Makronóm.eu-gyűjtés (Fortune Business Insights, Northvolt, Tesla)  – https://www.fortunebusinessinsights.com/industry-reports/lithium-ion-battery-market-100123

Northvolt három fő projektje közül a németországi gigagyár egyelőre biztonságban van, és továbbra is kulcsfontosságú a cég stratégiájában. Azonban az említett svédországi termelési kihívások, a lassú növekedés, a BMW-vel kötött szerződés visszavonása és a cégben résztulajdonos Volkswagen csoport gondjai mind-mind komoly figyelmeztető jelzések az európai akkumulátorpiac számára. Azaz ugyan a cég hatalmas beruházásokat hajt végre, a globális versenyben való felzárkózása komoly kihívásokba ütközik, amint ez a Northvolt 2023-as, marginális piaci részesedést tükröző termelési adataiból is látható. A Kínával szembeni nyersanyagfüggőség, a technológiai lemaradás, valamint a korlátozott állami támogatás együttesen tovább növeli az európai akkumulátoripar eddig is látványos versenyhátrányát. 

Kína uralja a világot 

Mindeközben a kínai vállalatok gyártják a globális lítiumionos akkumulátorcellák bő felét, igen jelentős az előnyük a méretgazdaságosság, a technológiai fejlettség terén is. Ráadásul uralják a bányászattól kezdve az energiatárolási gyártáshoz szükséges teljes értékláncot, ami további érdemi költségelőnyt biztosít számukra.  

A kínai akkuóriások, mint a CATL és a BYD, nagy volumenben, hatékonyan állítanak elő energiatárolókat, de a szakemberek körében az EVE és a Gotion márkanév is jól cseng, míg az egyetlen valamire való európai lítiumcella-előállító, a Northvolt (ahogy láttuk) minőségi és mennyiségi kihívásokkal küzd. Emellett kontinensünk gyártói nagymértékben függnek az ázsiai beszállítóktól, különösen a katód aktív anyagok esetében, amelyek előállítása helyben túl költséges és technikailag nehéz. 

Amerika igyekszik felzárkózni 

Mindezek mellett az Egyesült Államok jelentős állami ösztönzőkkel támogatja saját akkumulátorgyártását, az Inflation Reduction Act (IRA) keretében adókedvezményekkel vonzva a beruházókat. Az ilyen jellegű kormányzati szubvenció hiánya az EU-ban tovább mélyíti a régió versenyhátrányát. Az európai akkumulátorgyártók tehát nehéz helyzetben vannak, és a jövőbeli kilátásaik is egyre bizonytalanabbak. 

Hiába öntik a pénzt erre az EU-ban: ez nem elég 

Ehhez kapcsolódóan érdemes szemügyre venni, hogy a Financial Times szakírója mit írt a napokban egy vezércikkben, amelyben elemzést nyújt az európai zöldátmenet kihívásairól, különös tekintettel az ipari és a gazdasági struktúra átalakításának pénzügyi és stratégiai nehézségeire. Ahogy a cikk is kiemeli, a Northvolt példája jól mutatja az európai ipar nehézségeit jelentős beruházások ellenére. Annak ellenére, hogy a cég több mint 15 milliárd dollárt szerzett különböző forrásokból, beleértve európai és amerikai befektetőket, a továbbra is küzd a teljes kapacitású gyártás beindításával. Az egyik legkomolyabb kihívás, hogy a termelési költségek és az ellátási lánc problémái miatt nem tudják elérni a kitűzött célokat. 

Nagyon drága a zöldátállás 

Az írás szerint ezek a problémák azonban túlmutatnak a Northvolton. Az európai ipar egészére jellemző, hogy a zöldtechnológiákra való átállás rendkívül költséges, és komoly beruházásokat igényel, amelyek nélkül – ahogy említettük – az uniós cégek nem tudják felvenni a versenyt Kínával és az Egyesült Államokkal. A Financial Times cikke felhívja a figyelmet arra, hogy az USA az IRA-val jelentős pénzügyi támogatást nyújt a saját akkumulátorgyártó cégeinek, például a Teslának. Eközben az EU korlátozottabb pénzügyi ösztönzői (a Northvolt esetében mintegy 900 millió euró) nem elégségesek ahhoz, hogy az európai gyártók globális szinten versenyképesek maradjanak.  

A zöldátmenet pénzügyi kihívásait tovább fokozza az európai autóipar helyzete. Bár Norvégia – amely az elektromos járművek elterjedésének az egyik éllovasa – jelentős eredményeket ért el a bőkezű állami támogatásoknak köszönhetően, egy nemrég bevezetett adómódosítás arra késztette az ország legnagyobb autókereskedését, hogy fontolóra vegye a hagyományos benzin- és dízelautók forgalmazásának visszaállítását. A kormány ugyanis az idén január 1-jétől módosította a járművekre vonatkozó adószabályokat: megszüntették a plug-in hibridek kedvezményes adózását, és az elektromos járművek áfamentessége mostantól csak az első 500 ezer norvég koronáig (kb. 44 000 euró) érvényes, és ez jelentős hatással van az autókereskedők kínálatára. 

A norvég csoda sem tart örökké, és a vámok is bezavarnak 

Az e-autó-éllovas Norvégia sztorija jól példázza, hogy mennyire törékeny a zöldátmenet Európában, különösen az olyan nagy volumenű ágazatokban, mint az autóipar, ahol a hagyományos gyártók nehezen tudnak lépést tartani a Teslával és a kínai versenytársakkal. Emellett Brüsszel a kínai elektromos járművekre kivetett vámjaival próbálja védeni az európai gyártókat, de ez hosszú távon visszavetheti a technológiai fejlődést is.  

További gondot okoz a hőszivattyúk európai piacának visszaesése is, amely közel 50 százalékkal csökkent az idei év első felében. Ennek oka főként az állami támogatások visszaszorítása, ami különösen Németországban vált érezhetővé, ahol enyhítettek a gáz- és olajkazánok betiltására vonatkozó korábbi szabályozásokon. Az ilyen gyors változások szintén tükrözik a lakossági ellenállást az új zöldtechnológiák mihamarabbi bevezetésével szemben. 
 

A Financial Times szakírója kiemeli, hogy az európai döntéshozóknak igen sürgős lépéseket kell tenniük, hogy az EU-ban is biztosítsák a zöldtechnológiákra való átállás finanszírozását. A lap olyan ágazati vezetőkre hivatkozik, mint Vincent Clerc, az AP Møller – Maersk vezérigazgatója, aki arra figyelmeztet, hogy Európa választás előtt áll: vámokkal védheti a saját gyártóit, ami viszont akadályozhatja az innovációt, vagy jelentős pénzügyi ösztönzőkkel elősegítheti e technológia vezető cégeinek életben maradását és az ipar átalakulását.  

Fotó: Unsplash

Forrás:

https://www.ft.com/content/fc238c8f-098f-481f-9eb8-7146e23524e9

Ezek is érdekelhetnek

trend

Promóció

Hazai válogatás

Promóció

Kövess minket

Facebook

Instagram

LinkedIn