Mihálovics Zoltán politológus, a Makronóm Intézet geopolitikai elemzőjének írása 

November 5-én talán még a négy évvel ezelőttinél is szorosabb választásra kerül sor az Egyesült Államokban. Az elemzői konszenzus 7 olyan csatatérállamot azonosít (Arizona, Észak-Karolina, Georgia, Michigan, Nevada, Pennsylvania, Wisconsin), amely dönt a győztes jelöltről. Ezek összességében 93 elektort jelentenek, így az egyes jelöltnek legalább ezek felében kell megszereznie a szükséges elektorokat.

Immár kevesebb mint egy hónap választ el minket a sorsdöntő összecsapástól, ezért érdemes végigmenni a csatatérállamokon, és mélyebben elemezni az aktuális helyzetüket. Az elkövetkező hetekben egyesével jelentkezünk elemzésekkel, amelyek kifejezetten az egyes csatatérállamokkal foglalkoznak, az elektorok száma szerint növekvő sorrendben. 

Nevada súlya az elnökválasztási versenyben 

Nevada, a sokszínű délnyugati állam egy hagyományos csatatérterület: az elmúlt négy választási ciklusban demokrata elnökjelöltekre szavazott, az 1960-as évek végétől a 2000-es évek elejéig azonban gyakrabban volt republikánus, csupán Bill Clinton győzelmei jelentettek kivételt. Habár mindössze hat elektori szavazata van, ez nem jelenti azt, hogy legkevésbé fontos a jelöltek számára. Ezt az államot potenciális indikátornak is tekinthetjük, hiszen az elmúlt 12 választásból 10 alkalommal az ottani győztes lett az elnök. A Ballotpedia szerint 1900 óta a nevadai elnökválasztás nyertese közel 90 százalékos eséllyel készülhetett a Fehér Házba.  

Biden 2020-ban 2,4 százalékponttal nyerte meg Nevadát, 2016-ban Hillary Clinton ugyanilyen különbséggel győzött itt Trump előtt.  

Azonban a korábbi választásokat vizsgálva érdemes visszamenni egészen 1992-ig, azaz a hidegháború vége utáni első amerikai elnökválasztásig, és úgy szemlélni az eredményeket: azóta 8 elnökválasztásra került sor, amelyből 6 demokrata és 2 republikánus győzelem született Nevadában. Ebből 7 alkalommal az a jelölt nyerte az elnökválasztást, aki megnyerte ezt az államot is. 

A középnyugati rozsdaövezeti államokkal ellentétben Nevada jelentősebb nem fehér népességgel rendelkezik, ezért egy elég sokszínű államnak számít. A 2020-as népszámlálás adatai szerint a domináns fehér lakosság (51,2 százalék) mellett nagyobb arányban élnek itt más rasszból (14), de megtalálhatók olyanok is, akik két vagy több rasszhoz tartozónak vallják magukat (14), emellett afroamerikaiak (12,1), ázsiaiak (11,4) és amerikai őslakosok (3,4 százalék) is szép számmal megtalálhatók, míg kisebb csoportot a bennszülött hawaii vagy csendes-óceáni szigetlakók jelentenek (1,7).

 

Így összességében az állam választásra jogosult lakosainak mintegy 40 százaléka latino, afroamerikai, ázsiai amerikai vagy csendes-óceáni szigetlakó, amelyből a spanyol ajkúak jelentik a legnagyobb csoportot az össznépességen belüli 28,7 százalékos aránnyal.  

A megélhetési költségekkel, az inflációval és a bevándorlással kapcsolatos aggodalmak előnyt jelenthetnek Trumpnak, holott rendszerint a demokraták szerepelnek jobban ezekben a kérdésekben. Az előbbinek vannak jelei: a kiélezett versengés annak köszönhető, hogy a pandémia utáni fellendülés lassabban haladt Nevadában, mint máshol. Augusztusban Washington DC után ebben az államban volt a legmagasabb a munkanélküliségi ráta (5,5 százalék), Las Vegas környékén 6,7, míg az országos átlag 4,2 százalék. 

Ráadásul Nevada gyorsan növekszik: a becslések szerint az új lakosok 30 százaléka Kaliforniából költözik (tehát demokrata szavazó), akik nagy összegekért adják el az otthonaikat, így amikor Nevadába érkeznek, a kért ár felett vásárolnak ingatlanokat, és ezzel felhajtják a lakhatási költségeket.  

Míg az idősek számára megfizethető lakások építésére vannak erőfeszítések, a lakosság többi része számára gyakorlatilag nincs ilyen lehetőség. Az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés szintén aggodalomra ad okot a vidéken élő szavazók számára.  

Az állam egyes részein a lakosoknak több mint egy órát kell autózniuk, ha sürgősségi vagy szakorvosi ellátást szeretnének igénybe venni.

 

Az egyes jelöltek Nevadában 

Mielőtt Joe Biden visszalépett, az idén sokszor eljött az államba, nem véletlenül, míg Kamala Harris is többször látogatott ide, leginkább Biden lesújtó vitateljesítményét követően.  

Harris augusztus 10-én Las Vegasban tartott nagygyűlést, amit azért érdemes kiemelni, mert ez volt az egyik első állomása mint elnökjelölt, csakúgy, mint újdonsült alelnökjelöltjének, Tim Walznak.  

Kamala Harris legutóbbi látogatása során ígéretet tett arra, hogy törekedni fog az éttermi és más szolgáltatóipari alkalmazottaknak fizetett borravaló utáni adók eltörlésére, ami Donald Trump hónapokkal korábbi hasonló felszólalását követte. 

Trump június 9-én Las Vegasban tartott gyűlést, ahol célba vette Biden végrehajtó intézkedését, amely megakadályozza, hogy az illegálisan átutazó migránsok menedékjogot kérjenek, amikor nagy a forgalom a déli határon. A volt elnök alelnökjelöltje, J. D. Vance július 30-án a nevadai Hendersonba látogatott, és Harrist „veszélyesen liberálisnak” minősítette, különösen a bevándorlás kérdésében.  

Napokkal a Harrisszel folytatott pennsylvaniai vitája után Trump szeptember 13-án visszatért Las Vegasba egy nagygyűlésre, ahol azt mondta, hogy „Mr. Border President” néven szeretne ismert lenni.  

Összességében tehát kijelenthető, hogy Trump Nevadában a migrációt tette meg fő kampánytémájának. Ez nem véletlen, hiszen itt a legmagasabb az illegális bevándorlók aránya, becslések szerint a teljes népesség 8,8 százalékát teszi ki. 

A demokraták előnye a népesség egyenlőtlen eloszlása 

Népességéhez képest hatalmas, valamivel több mint 110 ezer négyzetkilométeres területen fekszik, amivel az ország hetedik legnagyobb állama. Azonban a lakosság eloszlása meglehetősen egyenlőtlen: Nevada mellett csak nyolc olyan állam van, amelyekben ez még egyenlőtlenebb.  

Nevada emellett az ország egyik leggyorsabban növekvő állama, 2010 és 2015 között 7,05 százalékos népességbővülést regisztráltak, amivel az összes tagállam közül a hatodik helyen áll. 

A vidéki Nevada kultúrája nagyban különbözik a nagyvárosi területektől, mivel az itt élők többsége őshonos, míg Renóban és Las Vegasban más államokból érkező, különösen az egykori kaliforniai lakosok dominálnak.  

A vidéki lakosság ebből fakadóan kevésbé sokszínű mind faji, mind etnikai szempontból. Szintén ebből következik, hogy a legnagyobb nagyvárosi területek azok, ahol a lakosság többsége koncentrálódik, Las Vegas, Henderson, Észak-Las Vegas, illetve Clark, Reno és Washoe megye.  

Az állam népességnövekedését nagyrészt a nettó migráció fűtötte. 2000 és 2007 között a természetes bővülés közel 82 ezer fővel növelte az állam népességét, míg a nettó migráció 337 ezerrel.  

Nevadában egyértelműen megvan a tér az ilyen típusú növekedésre a ritkán lakott vidéki területeknél fogva, de emiatt egyre gyakoribbak lesznek a különböző csoportok közti összeütközések. Szinte biztos, hogy ez a tendencia folytatódik az elnökválasztás győztesétől függetlenül, a kérdés nem az, hogy Nevada népessége növekedni fog-e a következő tíz évben, hanem az, hogy mennyivel.  

Henderson és Észak-Las Vegas jelenleg az Egyesült Államok 20 leggyorsabban növekvő városa közé tartozik. Ahogy Nevada tovább bővül, a népessége is változatosabbá válik. A nem spanyol fehérek létszáma 2010 és 2012 között három megye kivételével az állam minden megyéjében csökkent, így a spanyol és ázsiai népesség továbbra is gyorsabban növekszik, mint bármely más csoport. 

Így a politikai törésvonal is választásról választásra kirajzolódik: a vidéki Nevada republikánus, a városi demokrata. 

Ez jól lekövethető a korábbi elnökválasztási eredményekben is. Az állam 17 megyéje között is egyenlőtlenül oszlik el a lakosság: amelyik jelölt például megnyeri a legnépesebb Clark megyét, jó eséllyel pályázhat Nevada hat elektorára. Így fordulhatott elő, hogy 2016-ban Donald Trump a 17 megyéből hiába „vitt el” 15-öt és Hillary Clinton 2-t, mivel utóbbi a két legnépesebbet nyerte, ő került ki győztesen.

Erre további magyarázat, hogy Nevada lakossága mintegy 3,2 millió fő, ebből Clark megye ad 2,3 milliót, Washoe pedig közel 500 ezret. A maradék 15-ben a népességszám meg sem közelíti a 100 ezer főt, és ha a választásra jogosultakat nézzük, akkor ez a szám még tovább zsugorodik. A harmadik legnépesebb megye Lyon, ahol csupán 62 ezren élnek. Hasonló volt a helyzet 2020-ban: Biden Clark és Washoe megyében győzött, míg Donald Trump a maradék 15-ben.  

Ebből fakadóan ahhoz, hogy a republikánusok megnyerjék az államot, erőfeszítéseiket a két legnépesebb megyére kell összpontosítaniuk, ugyanis a többi korábban elsöprő többséggel szavazott republikánusokra, és várhatóan ez ismét így lesz. 

Bár lehet, hogy nem Nevada lesz a döntő állam, rengeteg olyan forgatókönyv van, amelyben mindent eldönthet, attól függően, hogy más kulcsállamok hogyan szavaznak. Nevadában ugyanis az egyik jelölt akár át is lépheti a 270-es határt. 

Annak ellenére, hogy Donald Trump 2016-ban és 2020-ban 27, illetve 33 ezer szavazattal elveszítette az államot, magabiztos lehet Nevadával kapcsolatban. Egyrészt 2016-hoz képest 2020-ban több mint 150 ezer szavazattal kapott többet, míg az idén februárban könnyedén megnyerte az állam GOP-jelölti összejöveteleit. 

A latinók és a függetlenek a kulcscsoport 

Nevada spanyol ajkú lakossága fontos lesz novemberben. A jóval Biden kilépése előtt végzett közvélemény-kutatások azt mutatták, hogy inkább Trumpot támogatják, így a republikánusok a spanyol ajkúak gazdasági aggodalmainak a kiszolgálásával előretörhetnek. Úgy tűnik azonban, hogy Harris nagyobb lelkesedést és potenciális elkötelezettséget vált ki a latino szavazókból, így az utolsó hetekben zárulhat az olló a két jelölt között.  

A demokraták emellett igyekeztek növelni a nevadai szakszervezeti dolgozók támogatását, akik közül sokan spanyol ajkúak. Ennek ékes példája, hogy a 60 ezer Las Vegas-i és renói dolgozót képviselő Culinary Workers Union augusztus elején Harrist támogatta nyilvánosan. 

Az ázsiai amerikaiak is jelentős számban vannak jelen Nevadában, különösen amióta az 1850-es évek kaliforniai aranyláza több ezer kínai bányászt hozott Washoe megyébe, akiket japán mezőgazdasági munkások követtek, majd bevándorlók Kínából, Japánból, Koreából, a Fülöp-szigetekről, Indiából és Vietnámból.

Las Vegasban élnek az Egyesült Államok legtermékenyebb ázsiai amerikai közösségei. A város továbbra is a latin-amerikai és dél-ázsiai bevándorlók legfőbb célpontja, akik jellemzően a vendéglátásban, a játékiparban, a mezőgazdaságban és az építőiparban keresnek munkát. 

Nevadában a függetlenek szavazata is döntő fontosságú lesz. Az államban jelentős azok aránya, akik még nem választották meg a pártjukat, ugyanis a regisztrált szavazók jelentős hányada nem azonosítja magát sem demokrataként, sem republikánusként – így sokan automatikusan „pártonkívülinek” regisztrálták magukat.  

Az Independent Voter Project adatai szerint a 2023 novemberében regisztrált szavazók körülbelül egyharmada (32,78 százalék) volt független, míg 31,46 százaléka demokratának, 28,11 százaléka republikánusnak vallotta magát. 

A jelenlegi állás 

Összességében tehát a történelmi mintázatok, a lakosság egyenlőtlen területi eloszlása és a közelmúlt választásai azt mutatják, hogy a demokraták nagyobb eséllyel nyerhetik meg Nevadát, de a győzelem a republikánusoknak sem teljesen lehetetlen, főként az olyan témák miatt, mint a gazdasági nehézségek (munkanélküliség, lakhatási válság, megélhetési költségek), az illegális migráció, emellett a spanyol ajkúak körében mért javulás a négy évvel ezelőtti állapothoz képest, szorossá teheti a hat elektorért folytatott versenyt.

A republikánusok körében a bevándorlás nagy aggodalomra ad okot, bár Nevada nem határállam, a demokraták ezzel szemben azt remélik, hogy az abortuszjogokat védő módosítás, amely az állami szavazólapon szerepel majd, az urnákhoz fogja terelni a választóikat. Kétpárti a támogatottsága ugyanis annak, hogy az abortuszhoz való jogokat az állami alkotmányban védjék.  

A felmérések szerint Nevadában a republikánusok közel 70, míg a demokraták 90 százaléka ellenzi az abortusz kriminalizálását. 

A New York Times október 2-i közvélemény-kutatási átlaga szerint Nevadában Harris 1 százalékponttal vezet Trump előtt, 49 százalékos támogatottsággal. Ez a demokraták számára nagyobb különbség ahhoz képest, mint amikor Biden volt az elnökjelölt, de a 2020-as eredménytől 1 százalékponttal elmarad. A RealClearPolling szeptember 30-ai, a csatatérállamokra összpontosító átlagából is az derül ki, hogy az alelnök alig több mint 1 százalékponttal áll Trumppal szemben.  

A FiveThirtyEight közvélemény-kutatási átlaga szerint az eredmény még szorosabb, és Kamala Harris mindössze 0,5 százalékponttal vezet Donald Trumppal szemben: az előbbi támogatottsága 47,6, míg az utóbbié 47,1 százalékos.  

Így tehát Nevadában a verseny továbbra is teljesen nyitott. A legnagyobb ismeretlen az, hogy mit fog tenni a munkásmozgalom, illetve a szakszervezetek. Az utóbbiak mindeddig Joe Biden megbízható szövetségeseinek számítottak, ez alapján jó esély van erre a folytonosságra. A demokraták elnökjelöltje ezért látogatást is tett az államban, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a szakszervezetek még mindig mellette állnak-e.

Kapcsolódó:

Borítókép: Dreamstime