Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök közölte az Egyesült Államokkal, hogy az Irán elleni válaszcsapásaik katonai célpontokra korlátozódnak, elkerülve az olaj- és nukleáris létesítmények elleni támadást, hogy megelőzzenek egy regionális háborút. A zsidó állam a novemberi amerikai választások előtt készül a Teherán elleni akcióra, miközben az USA rakétavédelmi rendszert küld Izraelnek a fokozódó feszültségek közepette.
Az Egyesült Államok Külügyminisztériuma elsődleges szócsövének tekinthető Washington Post egy hosszabb cikkben arról számolt be, hogy Izrael az Iránt érintő válaszcsapásában elsődlegesen katonai célpontokat fog támadni, így nem kell tartani a nukleáris és olajipari létesítményeket érő akciók következményeitől. Mindezt Washingtonban a visszafogottság jelének tekintik, miután az is felmerült, hogy egy ilyen jellegű izraeli csapás szélesebb körű háborút válthat ki.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök közölte a Biden-kormányzattal – legalábbis két, az ügyet jól ismerő tisztviselő szerint –, hogy inkább katonai, mint olaj- vagy nukleáris létesítményeket támadna Iránban, ami egy korlátozottabb, a teljes körű háború megelőzését célzó ellencsapásra utal.
Két hét telt el azóta, hogy Irán rakétatámadást intézett Izrael ellen, ami hat hónapon belül a második közvetlen katonai akció volt.
A Közel-Kelet felkészült Izrael megígért válaszlépésére, attól tartva, hogy a két ország évtizedek óta tartó árnyékháborúja frontális katonai összecsapássá fajulhat.
Washington számára mindez egy politikailag feszült időszakban történik, kevesebb mint egy hónappal a választások előtt: nem véletlen, hogy Joe Biden elnök nyilvánosan kijelentette, hogy nem támogatna egy nukleáris létesítmények elleni izraeli csapást. Amikor Biden és Netanjahu szerdán beszélt egymással, az izraeli miniszterelnök kettő, az ügyet ismerő tisztviselő szerint azt mondta, hogy katonai infrastruktúrát tervez támadni Iránban. A Fehér Ház nem kommentálta azonnal e kijelentést.
Netanjahu hivatala közleményben tudatta, hogy meghallgatják az Egyesült Államok véleményét, de a végső döntésüket a nemzeti érdekeik alapján hozzák meg.
Az ügyet ismerő tisztviselő szerint a megtorló akciót úgy időzítenék, hogy az elkerülje az amerikai választásokba való „politikai beavatkozás” látszatát, jelezve Netanjahu véleményét, miszerint az izraeli csapás mértéke átformálhatja az elnökválasztási versenyt.
Az iráni olajlétesítményekre mért izraeli csapás az energiaárakat az egekbe repíthetné, míg az ország nukleáris kutatási programja elleni támadás eltörölhetné az Izrael és Teherán konfliktusának valamelyest korlátokat szabó, még meglévő vörös vonalakat, amelyek átlépése további eszkalációt váltana ki, és az Egyesült Államok közvetlenebb katonai szerepvállalását kockáztatná. Washingtonban megkönnyebbüléssel fogadták Netanjahu tervét, hogy inkább katonai célpontokat támad, ahogyan tette azt az iráni támadás után áprilisban.
Forrás: Wikimedia Commons
Az izraeli miniszterelnök álláspontjának enyhülése szerepet játszott Biden döntésében, hogy egy nagy teljesítményű rakétavédelmi rendszert küldjön a közel-keleti országnak. Vasárnap a Pentagon ugyanis bejelentette, hogy Izraelbe telepíti a THAAD rakétavédelmi rendszerét mintegy 100 fős katonai személyzettel együtt. Ez várhatóan a következő napokban érkezik meg, és megerősíti az Egyesült Államok szigorú elkötelezettségét a zsidó állam védelme mellett. A tisztviselők szerint – ahogy már említettük – az Irán elleni izraeli csapást a november 5-ei amerikai választások előtt hajtanák végre, méghozzá azért, mert a támadás elmaradását Irán a gyengeség jeleként értelmezhetné.
Zohar Palti, az izraeli Moszad titkosszolgálat volt hírszerzési igazgatója szerint Netanjahunak egyensúlyt kell teremtenie Washington önmérsékletre intő felhívásai és az izraeli közvélemény elsöprő válaszreakció iránti igénye között.
Csütörtök este Netanjahu összehívta a biztonsági kabinetjét, hogy megvitassa a lehetőségeiket, de nem kért hivatalos felhatalmazást a kormánytól a támadásra, szándékosan nyitva hagyva az időzítést. Az izraeli vezetésen belül aggódnak amiatt, hogy a válaszcsapásuk nem lesz elég erőteljes vagy elég feltűnő ahhoz, hogy az elrettentse Iránt egy újabb közvetlen támadástól, esetleg atomfegyverek fejlesztésétől.
Áprilisban, miután az Egyesült Államok vezette katonai koalíció segített Izraelnek több száz iráni drón és rakéta elfogásában, a zsidó állam válaszul célzott csapást mért a közép-iráni iszfaháni légi támaszpontra.
Az izraeli tisztviselők többnyire hallgattak a támadásról, kivéve a szélsőjobboldali nemzetbiztonsági minisztert, Itamar Ben-Gvirt, aki a közösségi médiában azt írta, hogy a válaszlépés „béna” volt. Október 1-jén az Irán és szövetségesei elleni sikeres izraeli hadműveleteket követően – beleértve a Hezbollah vezetője, Haszan Naszr Alláh meggyilkolását – Teherán közel 200 ballisztikus rakétát lőtt ki a zsidó államra, ezúttal figyelmeztetés nélkül, megölve egy palesztin férfit Ciszjordániában és eltalálva legalább két katonai létesítményt. Amir Szaíd Iravani, Irán ENSZ-nagykövete szerint a támadás célja „az egyensúly és az elrettentés helyreállítása” volt.
Ám Izrael már most is több fronton harcol: a múlt hónap végén több ezer katonájuk közel két évtized után először szállta meg Dél-Libanont, míg a múlt héten a hadsereg újabb offenzívát indított a Gázai övezet északi részén.
Miközben a Fehér Ház hónapok óta sikertelenül szorgalmazza a gázai tűzszünetet, ami egyre nagyobb súrlódásokhoz vezetett Netanjahu és Biden között, addig Izrael libanoni szárazföldi hadműveleteit teljes mértékben támogatja, a háború civil áldozatai és a határövezet felügyeletével megbízott ENSZ-békefenntartókkal való izraeli összecsapások miatti növekvő nemzetközi felháborodás ellenére is. Az Egyesült Államokkal folytatott konzultációk részeként – mondta az ügyet ismerő tisztviselő – Izrael közölte az USA-val, hogy a következő hetekben be kívánja fejezni a libanoni hadműveleteket.
Izrael THAAD légvédelmi rakétarendszert kap (Forrás: Flickr)
Jeruzsálem és Washington között a fokozott koordinációra az után került sor, hogy Izrael a legközelebbi szövetségesének előzetes figyelmeztetése nélkül hajtott végre nagy horderejű csapásokat – köztük a szíriai Damaszkuszban lévő diplomáciai létesítmény közelében lévő iráni parancsnokok elleni csapás és Iszmail Haníje Hamász-vezér teheráni meggyilkolása –, amelyek meglepték és feldühítették az amerikai tisztviselőket.
Bár az izraeli elnök továbbra is konzultálna amerikai tisztviselőkkel a zsidó állam közelgő, Irán elleni csapásáról, Washington engedélyét nem várná meg – mondta egy a miniszterelnökhöz közel álló izraeli tisztviselő.
A végső elhatározás feletti washingtoni és teheráni politikai dinamika igen összetett. Netanjahut és kormányát riasztotta Maszúd Pezeskian iráni reformpárti elnök közelmúltbeli megválasztása, aki nyitottnak mutatkozott a Nyugattal folytatott nukleáris tárgyalások felújítására. Ha Kamala Harris lesz az új amerikai elnök, az izraeli kormányfő szerint a nukleáris megállapodás újra napirendre kerül, ezért most van itt a stratégiai pillanat, hogy megakadályozzák ezt a tervet.
Prominens izraeli politikusok, köztük Naftali Bennett volt miniszterelnök továbbra is az iráni nukleáris létesítmények elleni közvetlen támadást sürgetik. Szerinte minden mással azt kockáztatják, hogy megtörik az a lendület, amit Izrael a libanoni és gázai háborúból szerzett.
Kapcsolódó:
Borítókép: Wikimedia Commons