Brüsszelben történelmi csúcstalálkozót tartott az EU és az Öböl menti Együttműködési Tanács (GCC), ahol a felek a politikai és gazdasági kapcsolatok erősítését tűzték ki célul. A megbeszélések témái ugyan az ukrajnai háború, a közel-keleti konfliktusok, valamint az energetikai és kereskedelmi együttműködés köré összpontosultak, de kérdés, hogy a közel-keleti egységes uniós állásfoglalás hiánya mennyire szól közbe.
Az Európai Unió és az Öböl menti Együttműködési Tanács (GCC) irányítói szerdán Brüsszelben közös csúcstalálkozót tartottak, amelyen ígéretet tettek a politikai és gazdasági kapcsolatok megerősítésére. A regionális vezetők aggodalmuknak adtak hangot az ukrajnai és a közel-keleti konfliktusok kezelése során tapasztalt kettős mérce miatt.
Tamim sejk, a katari emír nyitóbeszédében azt mondta, hogy a csúcstalálkozó bizonyíték arra, hogy mindkét fél elkötelezett az együttműködés elmélyítése mellett. Az eseményre két évvel az után került sor, hogy az EU és az Öböl menti Együttműködési Tanács viszonya a kapcsolatok megerősítését célzó stratégiai partnerséggel újjáéledt. A két régió közötti első együttműködési megállapodást 1989-ben írták alá.
A rendezvényen részt vett többek között Mohamed bin Szalmán szaúdi koronaherceg is, aki most debütált uniós csúcstalálkozón. Az Egyesült Arab Emírségek küldöttségét Maktoum bin Mohammed sejk, Dubaj első uralkodóhelyettese és pénzügyminisztere vezette.
A közös nyilatkozat tervezete kötelezettségvállalásokat tartalmazott a kereskedelem és a beruházások növelésére, az energetikai együttműködésre, valamint a GCC-országok vízumkérelmeinek csökkentésére. A nyilatkozat felszólított az ukrajnai békére és azonnali tűzszünetre a Gázai övezetben.
Oroszország Ukrajna elleni háborúja és a Hamász vezette, Izrael elleni október 7-i terrortámadások alapvetően aláásták a regionális biztonságot Európában és az Öböl menti térségben – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a találkozón.
Az EU az elmúlt években jelentős összegeket fektetett be a térségben való diplomáciai jelenlétébe, és négyre növelte a Szaúd-Arábiában, az Egyesült Arab Emírségekben, Kuvaitban és Katarban működő küldöttségeinek számát. Tavaly az unió a GCC második legnagyobb import- (93,8 milliárd euró) és negyedik legnagyobb exportpartnere (76,3 milliárd euró) volt. Alexander de Croo belga miniszterelnök újságíróknak azt mondta, hogy ez a mostani találkozó régóta esedékes volt.
Nagyobb szükség van rá, mint valaha – nyilatkozta. – A jelzés mindenekelőtt az, hogy sok témában partnerek vagyunk, összehangolt érdekekkel.
A gazdasági, diplomáciai és biztonsági együttműködést fokozni kell – mondta Tamim sejk, a csúcstalálkozó társszervezője, mivel Katar tölti be a GCC soros elnökségét. „Reméljük, hogy ez a találkozó hozzájárul az igazságosság és a nemzetközi legitimitás elvének előmozdításához, távol minden olyan kettős mércétől, amely aláássa a kollektív biztonságot, amelyben az egész nemzetközi közösség a világ békéjének és biztonságának alapjaként állapodott meg.”
A GCC-országok (Forrás: Wikimedia Commons)
Mind az EU, mind az Öböl menti térség példátlan zavargásoknak lehet szemtanúja a közvetlen szomszédságában, amelyek komoly veszélyt jelentenek a biztonságra: Ukrajnában, ebben az unióhoz csatlakozni kívánó országban, valamint Izraelben, Gázában és Libanonban.
Míg az Európai Unió egységesen támogatta Ukrajnát, addig a Közel-Kelettel kapcsolatban továbbra is megosztott, és a tömbnek gyakran nehézséget okoz, hogy közös álláspontot alakítson ki.
A múlt hétvégén az ENSZ dél-libanoni békefenntartó missziója ellen intézett izraeli támadásokat követő tárgyalások, amelyekben 16 uniós tag is részt vett, a jelentések szerint 48 órát vettek igénybe, mivel a csehek nem akartak túlságosan kritikusnak tűnni Izraellel szemben. Ezt végül sikerült leküzdeni.
Tamim sejk a beszédében szintén élesen bírálta Izrael közel-keleti tevékenységét. Miközben üdvözölte az „abszolút történelmi” első találkozót, Ursula von der Leyen óvatosabb hangot ütött meg, amikor Izraelnek a gázai és libanoni háborúkban játszott szerepéről beszélt.
„Oroszország Ukrajna elleni háborúja és a Hamász által vezetett, Izrael elleni október 7-i terrortámadások alapvetően ásták alá a regionális biztonságot Európában és az Öböl-mentén – mondta. – Azonnali tűzszünetre van szükségünk Gázában és Libanonban az ártatlan civilek védelmére, humanitárius hozzáférésre és az összes túsz szabadon bocsátására. Csak a diplomácia képes fenntartható utat teremteni a biztonsághoz.”
Von der Leyen arra is felszólította a GCC-országokat, hogy támogassák az EU Ukrajnát segítő erőfeszítéseit. „Bízom abban, hogy együtt tudunk dolgozni, és számíthatunk önökre, hogy megállítsuk ezt az illegális orosz háborút – fejtette ki. – Ez egy egyetemes értékek elleni háború, egy szuverén ország azon joga és abszolút szabadsága ellen, hogy egyedül dönthessen a jövőjéről.”
Néhány európai vezető, köztük azok, akik a leghangosabban kiálltak a palesztinok jogainak támogatása mellett, elismerte az EU és az Öböl menti országok megközelítése közötti különbségeket a két konfliktus kapcsán.
„Azt szeretném, ha mindkettőre ugyanazok a normák vonatkoznának – mondta Robert Golob szlovén miniszterelnök a csúcstalálkozóra érkezve. – Fontos a pártatlanság – amikor megsértik a humanitárius és a nemzetközi jogot, ugyanúgy kell cselekednünk.” Arra a kérdésre, hogy ezt tette-e eddig az EU, Golob, akinek az országa júniusban elismerte a palesztin államiságot, így válaszolt: „Sajnos még nem tartunk ott, ahol kellene”.
Mohamed bin Szalmán szaúdi koronaherceg (Forrás: Wikimedia Commons)
A tisztviselők reményüket fejezték ki, hogy a szerdai találkozó csak az első volt a sok közül. Az EU és partnerei közötti regionális csúcstalálkozókra általában kétévente kerül sor.
„Ez az esemény egy új, ambiciózusabb fejezetet nyit az együttműködésünkben, és segít abban, hogy jobban szembe tudjunk nézni számos közös kihívásunkkal. Remélem, hogy ez lesz az első a régióink közötti számos vezetői szintű találkozó közül” – mondta a társházigazda, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke.
Kapcsolódó:
Borítókép: Flickr