Prága jóváhagyta a felülvizsgált zöldátállási tervét, amely szerint 2033-ra teljesen felhagynának a szénalapú energiatermeléssel, 2050-re pedig a kőolajtól és a földgáztól is megszabadulnának. Ezek pótlására jórészt az atomerőművekre támaszkodnának, amelyeknek a kapacitásbővítése szintén folyamatban van.
A cseh kormány jóváhagyta a nemzeti energia- és klímaterv felülvizsgált tervezetét. E szerint 2033-ra teljesen kivezetnék a szenet, 2050-re pedig a kőolajat és a földgázt is az energiatermelésből. A megújulók arányát eközben 2030-ig 40, a következő évtizedben pedig 60 százalékra növelnék.
Csehország 2022-ben a szén- és nukleáris erőműveinek köszönhetően a világ vezető elektromosenergia-exportőrei közé emelkedett. Ugyanebben az évben 30 254 GWh-t exportált, ezzel világszinten a hatodik volt, Európában pedig csak Németország, Svédország és Franciaország előzte meg. Az Observatory of Economic Complexity adatai szerint a fő célország Németország és Szlovákia volt, de jelentős volt az osztrák export is (1. ábra).
1. ábra: A cseh villamosenergia-export megoszlása célországonként 2022-ben (összesen: 5,23 milliárd dollár) Forrás: oec.world
„A terv az energiaszektor 2030-ig történő fejlődésének a lehetőségét is magában foglalja. Akkorra a villamosenergia-fogyasztás körülbelül a jelenlegi tizedével fog növekedni. Másrészt a széntüzelésű erőművek esetében az energiafogyasztás jelentős csökkenését és az ilyen létesítmények visszaszorulását prognosztizáljuk. […] Le fogjuk állítani a barnakőszénből származó villamos energia exportját is, mivel az előállítás a kibocsátási engedélyek ára miatt már nem lesz nyereséges” – mondta el Jozef Síkela energia- és kereskedelmi miniszter.
Csehország egyébként a 2022-es adatokat figyelembe véve Európában a tizedik helyen állt a szén-dioxid-kibocsátás mértékét tekintve (90,697 millió tonna éves emisszióval), és a közép-európai térséget tekintve csak Lengyelország előzte meg (284,987 millió tonnával). Ugyanebben az évben a világ globális szén-dioxid kibocsátása 34,1–36,8 milliárd tonna volt.
Az országban az előállított villamos energiát 2023-ban körülbelül egyenlő arányban fedezték szén- és nukleáris erőművekből (2. ábra): az előbbi részesedése 40,21, az utóbbié 39,91 százalékot tett ki. A teljes termelés tavaly 77 246 GWh volt, ebből 69 916 GWh-t a hő- és atomerőművek állítottak elő. A cseh statisztikai hivatal szerint az ország nettó villamosenergia-fogyasztása tavaly 58 884 GWh volt.
A következő legnagyobb energiaforrás a bioüzemanyagok, amelyek 6,5 százalékkal járulnak hozzá a termeléshez. Ezek – mint például a háztartási vagy ipari szemétből származó fűtőanyagok – használatával azonban a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) és a globális klímacélok szerint is előbb-utóbb fel kell hagyni, mivel az égetésük kiszámíthatatlan hatásokkal jár az éghajlatra, attól függően, hogy milyen az összetételük.
2. ábra: A cseh energiaellátás megoszlása források szerint (százalékban): 40,21 szén, 39,91 nukleáris, 6,85 bioenergia, 4 napenergia, 3,11 gáz, 3,07 vízenergia, 1,9 egyéb fosszilis tüzelőanyag, 0,95 szélenergia
A terv Síkela szerint Csehország energiabiztonságát is erősíteni fogja, mivel a kőolajat és a földgázt olyan országokból importálják, „amelyek kevésbé megbízhatók, mint legközelebbi európai szövetségeseink, amelyektől a jövőben a villamos energiát kellene beszereznünk”.
A cseh kormány ugyanis a kőolaj és a földgáz nagy részét még mindig Oroszországtól szerzi be.
Az ottani kőolaj 2022-ben az ország teljes olajimportjának az 56 százalékát tette ki. Ez az arány 2023-ban 60 százalékra emelkedett, és csak 2024 első negyedévében tért vissza az ukrán invázió előtti 49 százalékos szint közelébe. Sőt, 2024 októberéig a csehek által az orosz fosszilis tüzelőanyagokra költött körülbelül 7 milliárd euró több mint ötször akkora volt, mint amennyit ukrán segélyekre fordítottak (mintegy 1,29 milliárd).
Kritikus hangok
A tervezetet azonban számos kritika érte a cseh zöldszervezetek részéről. A helyi Greenpeace szerint az elfogadott intézkedések nem felelnek meg az Európai Unió megújuló energiaforrásokra és megtakarításokra vonatkozó céljainak.
Egy másik szervezet, a Centre for Transport and Energy is szkeptikus. „Az elfogadott terv nem használja ki teljesen az ország potenciáljait a klímacélok elérésben. Ráadásul a kormánynak kötelessége bevonni a nyilvánosságot a dokumentum kidolgozásának folyamatába, azonban még nem adták meg a lehetőséget, hogy véleményezzük a terveket” – figyelmeztetett Štěpán Vizi, a társaság szakértője.
Mi a helyzet eközben az atomerőművekkel?
Ahogyan korábban már írtunk róla, Prága elkötelezett a nukleáris termelőkapacitásainak bővítése mellett is. Nemrégiben bejelentették, hogy a Rolls-Royce Európában először Csehországban telepíthet kis moduláris reaktorokat (SMR), amelyek a tervek szerint 2030-ra készülnek el a temelíni atomerőmű bővítéseként.
(Források: Prague Morning; International Energy Agency; Centre for Research on Energy and Clean Air; Observatory of Economic Complexity)
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Dreamstime