A Kijevi Közgazdasági Iskola közzétette a 2025-ös ukrán költségvetési tervezetet, amely hasonlóan az ideihez, egyértelműen a védelemre, a biztonságra és a szociális ellátásra összpontosít. Abban is egyezik, hogy jövőre is számít a nemzetközi partnerek jelentős és rendszeres pénzügyi támogatására. A külföldi forrásoktól 36,9 milliárd dollár hitelt szeretnének, ami kulcsfontosságú a költségvetési stabilitás megőrzéséhez.
A 2025. évi költségvetési tervezet bevételi mutatóinál már számolnak azzal, hogy a hadiadó mértéke 1,5 százalékról 5-re emelkedik, amit az egyszerűsített adózási rendszerben kiterjesztenek az egyéni vállalkozókra is. A pénzügyi intézmények társasági adójának a mértékét 25, a bankokéit pedig 50 százalékra emeli. Az adóbevételek növekedése várható minden kulcsfontosságú kategóriában, és előlegfizetést vezet be a kőolajtermékek kiskereskedelmével foglalkozó vállalkozások számára. A kormány arra számít, hogy a változtatásokkal jövőre további 2,8 milliárd dollár adóbevételre tesz szert.
A védelmi és biztonsági kiadások 2025-ben is prioritást élveznek: A védelmi minisztérium tervezett kiadásai 34,8 milliárd dollárt tesznek ki, ami jelentős növekedés a 2024-re vonatkozó eredeti tervhez képest, amely 28,6 milliárd dollár volt. Ez az összeg azonban valószínűleg még mindig nem lesz elegendő, ha jövőre is a jelenlegi intenzitással folytatódnak a harci műveletek. Ezért, ha az idei tendenciák maradnak, és nem lesz további finanszírozás, a tárca költségvetését 2025 második felében felül kell vizsgálni, ahogy ez idén augusztusban is történt.

A Kijevi Közgazdasági Iskola ábrájából kitűnik, hogy a 2025-ös költségvetési tervezet 87,5 milliárd dollárban határozza meg a kiadásokat, ami 6,2 milliárd dollárral (7,6 százalékkal) több, mint az idei terv.
A 2025-ös költségvetés fő bevételi forrásai várhatóan a 44,1 milliárd dolláros adók (13,9 százalékkal magasabb a 2024-re tervezettnél) és a 38,8 milliárd dolláros külső hitelfelvétel (5,3 százalékkal kevesebb, de hrivnyában kifejezve 4,7 százalékkal magasabb az idei tervnél). A külső államadósság kiszolgálásának költséglevonása után a külső hitelfelvétel a tervek szerint 2025-ben az összes költségvetési kiadás 42,9, míg a hazai források 57,1 százalékát fedezi, ami magasabb az idei tervnél.
Az arányok jól mutatják, hogy Ukrajna továbbra is rá van utalva a külső pénzügyi segítségre, a nemzetközi partnerek jelentős és rendszeres pénzügyi támogatására.
Jövőre a külföldi partnerektől 36,9 milliárd dollárnyi kölcsönre számítanak. Ebből 11,9 milliárdot az Európai Uniótól az ukrán hitelprogram (Ukrajna Facility) keretében, 2,7 milliárdot az IMF-től, 3,1 milliárdot a Világbanktól és 19,1 milliárdot más hitelezőktől.
Ezenfelül mintegy 2 milliárd dollárnyi külső hitel kerül a költségvetés speciális alapjába. E kölcsönökön túl a kormány 1,9 milliárd dollárnyi támogatás bevonását is tervezi – 1,6 milliárdot az EU ukrajnai eszközéből és 0,3 milliárdot más külföldi partnerektől. Ugyanakkor szinte az összes hazai hitelt az államadósság törlesztésére fordítanák: a kölcsönfelvételt 12,9 milliárd, a törlesztést 12,5 milliárd dollárra tervezik.
A tervezett államháztartási hiány várhatóan eléri a 36,5 milliárd dollárt, azaz a GDP 19,4 százalékát. A hiány finanszírozására 38,8 milliárd dollár külső hitelfelvételt és 12,9 milliárdos hazai államkötvényekből származó forrást különítenek el. Ennek eredményeként az állami és államilag garantált adósság az előrejelzések szerint meghaladja a GDP 100 százalékát (2025 végére ez 101,8 százalékra emelkedik).
A kormány számol az országnak nyújtott rendkívüli bevételnövelő kölcsönök (ERA) mechanizmusának végrehajtásával, amely további 50 milliárd dollárt biztosíthat. Ezen alapok kiszolgálását és visszafizetését a G7-országokban tartott befagyasztott orosz államadósságból származó bevételekből fedeznék. E pénzeszközök egy részét már 2025-ben közvetlen költségvetési támogatásra lehetne fordítani.
(Forrás: The Kyiv School of Economics – KSE)