Hét pontban arról, hogy miért felejtsük el a 2020-as amerikai elnökválasztás elcsalásáról szóló meséket 

Szerző: | 2024. október. 20. | Geopolitika, Kiemelt, Társadalom

Az amerikai elnökválasztás eredményének kihirdetése napokig is eltarthat, mivel az 51 különböző választás államonként eltérő szabályok szerint zajlik, és a levélszavazatok, valamint az ún. délibábjelenség késleltetheti a pontos eredmények kihirdetését. Az elektori rendszer és a szoros verseny tovább bonyolíthatja a helyzetet, így elképzelhető, hogy a választás utáni héten sem lesz még egyértelmű győztes. 

Mihálovics Zoltán politológus, a Makronóm Intézet geopolitikai elemzőjének írása 

Az Egyesült Államokban tartott választásokat hajlamosak vagyunk más országokhoz hasonlóan egy kerek egészként felfogni, holott ha szigorúak vagyunk, akkor a valóságban 51 különböző elnökválasztást tartanak ugyanazon a napon minden államban és Washington DC-ben. Ezt azért fontos megjegyezni rögtön, mert ebből adódnak azok a meg nem értett problémák, hogy többek között miért tart olyan sokáig kihirdetni az elnökválasztások végső győztesét, amit ráadásul az ország méreténél fogva a különböző időzónák sem gyorsítanak fel.

Mindegyik állam ugyanis saját szabályokat követ a voksok leadásának helyére, idejére és módjára vonatkozóan, ami befolyásolhatja a számlálás és az eredmények ismertté válásának időpontját.

A szavazatszámlálás módja úgynevezett „délibábokat” is eredményezhet. Így hívják azt, amikor egy jelölt a nem hivatalos eredmények szerint valahol előnyben van, ám ez utóbb illuzórikusnak bizonyul. (Lásd lentebb az ötödik kérdést!)

 

Ha hozzávesszük az elektori kollégium sajátosságait és azt, hogy a november 5-i választás Kamala Harris alelnök és Donald Trump volt elnök között történelmi összehasonlításban is szoros lesz, akkor lehetséges, hogy a győztes kiléte ezúttal sem lesz egyértelmű a választás éjszakáján vagy akár az azt követő héten. Amennyiben az eredmény vitatott lesz, december 17-ig (amikor az elektori kollégium a tervek szerint összeül) és azon túl is lehet némi feszültség. 

Az első kérdés: a szavazóhelyiségek bezárásának időpontja 

A helyzet nehézségét az adja, hogy minden állam a hatályos jogszabályokkal összhangban maga határozza meg a voksolás zárásának időpontját. Az első szavazóhelyiségek a tervek szerint Kentuckyban és Indianában New York-i idő szerint 18 órakor zárnak. A többi állam az éjszaka folyamán követi őket. Az utolsók az USA legnyugatibb szavazókörében, az alaszkai Adak- és Aleut-szigeteken New York-i idő szerint november 6-án hajnali 1-kor zárnak. További bonyodalom, hogy ha e helyiségek túlzsúfolttá válnának, a választók addig szavazhatnak, amíg a sorban állnak. Ez az időtartam bizonyos körülmények között bírósági végzéssel meghosszabbítható. 

A capitoliumi események minden bizonnyal bekerülnek a történelemkönyvekbe (Flickr)

A második kérdés: az eredmények közlésének megkezdése 

A legtöbb államban a szavazóhelyiségek bezárását követő percekben megkezdődhet az első eredmények közlése. Az állami törvények és az eltérő időzónák azonban néha megnehezíthetik ezt. Kentuckyban és Indianában például a keleti időzónában lévő megyék akkor is elkezdik jelenteni a voksok számát, amikor a középső időzónában lévő választók még mindig szavaznak.

Más államok, így Alabama, Alaszka, Oregon és Dél-Dakota, jellemzően addig nem jelentenek eredményt, amíg minden megyében le nem zajlott a szavazás.

Arizonában és Idahóban pedig az állami törvények előírják, hogy a hivatalnokoknak a szavazóhelyiségek bezárása után egy órát kell várniuk, mielőtt bármilyen eredményt közölnének. 

A harmadik kérdés: a győztes megállapítása 

Ha a legutóbbi, 2020-as elnökválasztást vesszük alapul, akkor napokig is eltarthat, mire végső győztest hirdetnek.

Négy éve az Associated Press (AP) – az amerikai választások nem hivatalos, ám széles körben elfogadott, valós idejű eredményhirdetője – csak a keddi szavazást követő szombaton hirdette ki győztesnek Joe Bident. Ha a mostani szorosabb lesz annál, ahogyan azt jelenleg számos felmérés valószínűnek is tartja, akkor ez tovább is eltarthat. 

2020-ban nem volt egyértelmű, hogy ki nyerte az elnökséget, amíg ki nem derült, hogy Biden biztosította Pennsylvania akkori 20 elektori szavazatát. Az államban abban az évben újonnan hozott törvények kiterjesztették a korai és a levélszavazást, de azt nem tették lehetővé, hogy a helyi választási tisztviselők az esemény napjáig feldolgozzák ezeket, ami a szavazatszámlálás elhúzódásához vezetett. 

Azonban az idei számlálás vélhetően gyorsabban megy majd, mivel a világjárvány elmúltával valószínűleg kevesebb lesz a levélszavazat, amelynek a feldolgozása négy éve hosszabb időt vett igénybe. Ráadásul Pennsylvania megyéi nagy sebességű szavazatszűrőkbe és szkennerekbe fektettek be, és az ottani dolgozók már tapasztaltabbak, hiszen 2020 után, amikor először alkalmazták az új szabályokat, 2022-ben már lebonyolítottak egy félidős választást is az új szabályok szerint.  

Photo by Adam Schultz Biden for President

Négy évvel ezelőtt Pennsylvania győztese került a Fehér Házba (Forrás: Flickr)

Más államok, nevezetesen Arizona, Georgia és Észak-Karolina, azonban olyan törvényeket léptettek életbe, amelyek lassíthatják a szavazatszámlálást: további lépéseket iktatnak be, a választások napja előtt leadott voksokat ugyanis táblázatba kell majd rendezni. Egy másik befolyásoló tényező lehet az USA délkeleti részét sújtó hurrikánok utóhatása. Az érintettek között van két csatatérállam, Georgia és Észak-Karolina is.  

Ez kihat annak az eldöntésére is, hogy ki irányítja a kongresszus alsó- és felsőházát, ugyanis a republikánusok és a demokraták közötti megosztottság a két kamarában történelmi távlatban közel azonos, így annak hivatalos kihirdetése, hogy milyen színű lesz a szenátusi és a képviselőházi többség, szintén néhány körzeten és a későn érkező szavazatokon múlhat. 

Negyedik kérdés: miért tart ilyen sokáig a győztes meghatározása? 

Egyes voksok hosszabb feldolgozási időt igényelnek. Ezek közé tartoznak az ideiglenes, illetve a levélszavazatok. 

Az ideiglenes szavazólapot a választópolgár akkor adja le, ha a voksolás napján kétséges a szavazatának érvényessége. Gyakran több vizsgálatot igényel a választópolgár regisztrációs státusza vagy a szavazóköre.

Ugyanis akinek a neve nem szerepel a választói névjegyzékben, annak a körzeti szavazóhelyen ideiglenes szavazólapot ajánlhatnak fel.

A megjelölés után ezt egy speciális, titkos borítékba helyezik, nem pedig az urnába. A voksolás lezárása után meghatározzák a szavazó regisztrációs státuszát. Ha valóban regisztrálva volt abban a körzetben, a szavazólapot eltávolítják a titkos borítékból, és ugyanúgy számolják, mint bármely más szavazólapot. Ha nem vették nyilvántartásba, a szavazólap a titkos borítékban marad, és nem számolják meg. Az ideiglenes voksolások végrehajtásának a módja jelentősen eltér az egyes államokban, tükrözve mind az állami törvények, mind a kulturális gyakorlatok különbségeit. 

A levélszavazás amerikai rendszere sok esetben teljesen átláthatatlan (Forrás: Flickr)

A levélszavazatokat általában két borítékban küldik be. A belső tartalmazza a választó aláírását, amelyet ellenőrizni kell. Egyes államokban a levélben leadott szavazólapokat előzetesen feldolgozzák, majd a voksolás napján vagy korábban megszámolják (ebben az esetben azonban a szavazatszámlálás titkos, addig, amíg minden szavazásra jogosultnak lehetősége volt leadni a voksát). Máshol a választási tisztviselőknek megtiltják, hogy a borítékokat az urnazárásig felnyissák. Mindkét esetben azt is ellenőrizniük kell, hogy a választópolgár nem adta-e le személyesen is a szavazatát. 

Egyes államokban a levélben leadott voksoknak a választás napjáig be kell érkezniük. Más államok lehetővé teszik a szavazatok megszámlálását, amennyiben a szavazóhelyiségek zárásáig postára adják őket, így nehéz megjósolni, hogy hány van még hátra, és mikor érkeznek meg. 

Egy szoros választáson, ahol magas a részvétel, ezek az ideiglenes és a levélszavazatok megterhelhetik a szavazatszámláló rendszereket. Ez történt 2020-ban is, amikor tízből heten személyesen vagy levélben adták le a szavazatukat a választás napja előtt. 

Ötödik kérdés: mi okoz „délibábot”? 

Délibábnak nevezi a szakma, ha az egyik jelölt az első szavazatok nem reprezentatív mintája alapján gyorsan vezetést szerez. Amennyiben a republikánus jelölt tesz szert korai előnyre, ami gyakori, akkor azt „vörös délibábnak” nevezik. Ha az eredmények a másik irányba fordulnak, az a „kék eltolódás”. 
Ezeknek a délibáboknak számos oka lehet.

A szavazatokat nem véletlenszerű sorrendben számolják, így az olyan korai részeredményeket hozhat, amelyek nem reprezentatívak az állam egészére nézve. A megyei választási irodákhoz legközelebb eső szavazókörökből hamarabb beérkezhetnek a voksok, az elektronikus szavazatokat gyorsabban megszámolják, mint a papíralapúakat, és a kisebb körzetek gyorsabban jelentenek, mint a nagyobbak.

Az időjárás, a szavazatszámlálók fáradtsága és más tényezők is befolyásolhatják a számlálás ütemét egyes helyeken. A levélben leadott voksok általában a demokratáknak kedveznek, ezek feldolgozásának különböző állami szabályai pedig eltérő délibábokhoz vezethetnek. 

Négy évvel ezelőtt Pennsylvania ékes példája volt a vörös délibábnak. A választás napján éjfélkor, a szavazatok 43 százalékának a megszámlálásánál az akkori elnök, Donald Trump 13 százalékpontos előnnyel vezetett. Joe Biden azonban lassan csökkentette ezt, ahogy a postán leadott korai és levélszavazatokat megszámolták.

Négy nappal később az AP közlése szerint Biden nyerte az államot, amivel együtt átlépte a szükséges 270-es elektorszámot. 

A délibábjelenség 2020-ban a szokásostól jóval több levélszavazatnak köszönhetően számos összeesküvés-elmélethez vezetett – annak ellenére, hogy bizonyos mértékű, de a végeredményt érdemben nem befolyásoló szabálytalanságok történetek –, miután Trump megkérdőjelezte a későn megszámlált szavazólapok eredetét. 

Hatodik kérdés: ki nevezi meg a győztest? 

Az eredmények nem hivatalosak, amíg a választási tisztviselők nem hitelesítik azokat, ami akár öt hétig vagy tovább is eltarthat, ha bíróságon támadják meg. A legtöbben azonban már jóval korábban tudni akarják a győztes kilétét, főként a megválasztott elnök, akinek időre van szüksége az esetleges hatalomátvétel előkészítéséhez. 

Zachary Taylor 1848-as elnökválasztása óta az Associated Press minden szavazást megjósolt, és azóta a legszélesebb körben elfogadott eredményhirdetőnek számít. 

Manapság mind a tudósítóktól, mind az állami és helyi választási ügynökségek honlapjáról adatokat gyűjt. Mivel ez a folyamat kevésbé munkaigényes, az AP-nek olyan versenytársai vannak, mint a Decision Desk HQ. A 2012-ben alapított magáncég azzal büszkélkedhet, hogy korábban közölte az eredményeket, de a pontosságát illetően csekélyebb múltja miatt nincs mihez viszonyítani. 

Az AP és az egyes amerikai televíziós csatornák szakértői csoportja, az úgynevezett „decision desks” külön-külön kombinálja ezeket a visszajelzéseket a korábbi szavazási mintákkal és az exit pollokkal, hogy megállapítsa a győztest. Ezért képesek néhány eredményt már az urnazárás után, egyetlen szavazat összeszámlálása előtt megjósolni. 

Az eredmények kihirdetése a csatatérállamokban, amelyek az idén Arizonát, Georgiát, Michigant, Nevadát, Észak-Karolinát, Pennsylvaniát és Wisconsint jelentik, különösen sokáig tarthat. Természetesen a november 5-i választás valójában nem azt határozza meg, hogy ki lesz az elnök, hanem azt, hogy az úgynevezett elektorok közül kik adhatják le a szavazatukat az elektori kollégiumban.

Ezek az elektorok a tervek szerint december 17-én találkoznak az államuk fővárosában, hogy leadják a voksaikat az elnökre és az alelnökre. 

A verseny azonban még ekkor sem ér véget. Ritkán, de előfordult már, hogy egy elektor nem arra a jelöltre adta le a szavazatát, aki a küldő államában nyert. Éppen ezért az elnökválasztási verseny csak január 6-án lesz végleges, amikor a kongresszus a tervek szerint összeül, hogy átvegye az elektori szavazatokat és hitelesítse a győztest. 

Hetedik kérdés: lehetnek téves előrejelzések? 

Az AP azt állítja, hogy csak akkor tudósít az aktuális államban zajló versenyről, ha úgy ítéli meg, hogy a lemaradó jelölt nem nyerhet. 

Mégis, a rossz adatok néha téves előrejelzésekhez vezetnek. Az AP-nek a választások éjszakáján leadott több ezer prognózisa közül csak keveset kellett visszavonnia, így a pontossági aránya több mint 99,9 százalék. A legtöbb téves előrejelzés nem elnökválasztáshoz köthető: az AP-nek például vissza kellett vonnia azt a prognózisát, hogy David Valadao kaliforniai képviselő legyőzte a demokrata kihívót, T.J. Coxot 2018-ban. 

Ám ahogy említettük, erre ritkán akad példa: 2020-ban a Fox News és az AP a választások napját követő reggel Arizonát Biden javára tippelte, amit széles körben korainak tartottak, de végül helyesnek bizonyult ez a jóslat. 

Ehhez képest négy televíziós csatorna 2000-ben Al Gore-nak mondta Floridát George W. Bush helyett, mielőtt gyorsan visszavonták volna azt. Bush végül megnyerte az államot és a választást egy hetekig tartó, az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságán végződő bírósági csatát követően. 

A konklúzió tehát röviden: november 5-én ne várjuk a végső győztes kihirdetését, és ha húzódik az eredményhirdetés, ne kiáltsunk választási csalást, mint 2020-ban, inkább várjunk ki a végsőkig, és vessünk számot azzal, hogy a kapott eredmények vajon minek tulajdoníthatók. 

Kapcsolódó:

Borítókép: Wikimedia Commons

Ezek is érdekelhetnek

trend

Promóció

Hazai válogatás

Promóció

Kövess minket

Facebook

Instagram

LinkedIn