Mihálovics Zoltán politológus, a Makronóm Intézet geopolitikai elemzőjének írása 

Moldova múlt vasárnap elnökválasztással egybekötött népszavazást tartott arról, hogy belefoglalják-e az alkotmányba az Európai Unióhoz való csatlakozás stratégiai célját. Ehhez két feltételnek kellett teljesülnie: egyrészt szükség volt legalább 33,33 százalékos választói részvételre, amivel érvényes maga a népszavazás, másrészt abszolút többségbe kellett kerülnie az igen vagy a nem voksoknak – utóbbi, lévén, hogy népszavazásról van szó, garantált volt.

Minden közvélemény-kutatás az „igenek” elsöprő többségét jósolta, ami mellett Maia Sandu, Moldova regnáló elnöke is kampányolt, sőt nem véletlenül tűzték ki az országos népszavazás időpontját az elnökválasztással egy időpontra: az államfő és pártja, a Cselekvés és Szolidaritás (PAS) ugyanis egyöntetűen azt várta, hogy a táborukat mobilizálja a referendumra való felhívás, így megugorják az érvényességi küszöböt.

Ez a stratégia csak részben vált be, mivel az eredmény a vártnál szorosabban alakult, igaz, bőven az érvényességi küszöb feletti volt a részvétel, miután a választópolgárok 51,68 százaléka voksolt. Ahhoz képest, hogy elsöprő igent vártak a közvélemény-kutatók, a voksok 97,97 százalékos feldolgozottságánál még 50,13 százalékkal a nemek voltak többségben.

Ez 98,33 százalékos összesítésnél döntően a külföldről beérkező szavazatoknak köszönhetően fordult meg, amikor az igenek 50,13 százalékkal többségbe kerültek, és ez a különbség egyre nőtt.

Jelen állás szerint (a szavazatok 99,41 százalékos feldolgozottságánál) az igenek aránya 50,42, míg a nemeké 49,58 százalék. Így vélhetően a végleges eredmény az igenek javára dől el. (Frissítés: a végleges eredmények szerint az igenek végül 50,38, a nemek 49,62 százalékkal zártak). Érdekes azonban, hogy Moldova 24 régiójában kerültek a nemek és csupán 8-ban az igenek többségbe. Összesen közel 1,5 millió szavazatot adtak le. A hivatalos végeredmény szerint az igenek és nemek közti különbség csupán 11400 szavazat lett, ami összes leadott szavazat mintegy 0,77 százaléka. Ebből is látszik, hogy a várakozásokkal ellentétben milyen szorosan alakult a népszavazás Moldovában, amit végül a külföldről beérkező szavazatok tudtak csak átbillenteni az igenek javára.

Érdemes azonban folyamatában szemlélni az eseményeket! 

Hogyan jutott Moldova a népszavazásig? 

Miután Oroszország 2022 februárjában megtámadta Ukrajnát, Moldova – hasonló orosz akciótól tartva, amire a Dnyeszter Menti Moldáv Köztársaság mint szakadár terület kellő okot is adott – benyújtotta az Európai Unióhoz való csatlakozási kérelmét, majd júniusban megkapta a tagjelölti státuszt az Európai Tanácstól Ukrajnával együtt. Ezt követően 2023 decemberéig kellett várnia a következő döntésre, amikor az ET jóváhagyta a csatlakozási tárgyalások megkezdését, és 2030-at tűzte ki céldátumként, azaz Moldova eddig tervez integrálódni az unióba. 

Ennek következtében Maia Sandu még 2023-ban bejelentette, hogy egyrészt indul az újraválasztásáért, másrészt egy online platformot indítanak azzal a céllal, hogy népszerűsítsék az uniós tagság előnyeit.

Emellett a kampánya fókuszát is arra a területre irányította, hogy elnöksége alatt milyen sikereket értek el a nyugati integráció előrehaladásában. Idén márciusban a moldovai parlament 54:0 arányban hagyta jóvá azt, hogy folytassák a csatlakozásra való erőfeszítéseket, és kijelentették azt is, hogy csak az Európai Unióhoz való társulás biztosíthatja az ország jövőbeli szuverenitását, semlegességét és teljesen demokratikus mivoltát. Ennek hatására az összes ellenzéki párt kivonult, aminek az az oka, hogy régi félelmüket látták megvalósulni, nevezetesen azt, hogy az európai integráció idővel a Romániával való egyesülést eredményezi. Ezt követően májusban hagyta jóvá a parlament a népszavazás október 20-i dátumát.  

Maia Sandu, Moldova elnöke (Forrás: Wikimedia Commons)

Különösen érzékenyen érintette a kérdés Gagauziát, amely Moldova autonóm területi egysége az ország délkeleti részén. A Gagauz Autonóm Terület korábban már két népszavazást is tartott a csatlakozásról. Az első idején a választók 98,4 százaléka voksolt a Fehéroroszország, Kazahsztán és Oroszország vámuniójához való társulás mellett. A másodikon pedig 97,2 százalék a további európai integráció ellen foglalt állást, emellett 98,9 százalék egyetértett azzal a javaslattal, hogy a terület kikiálthatja teljes függetlenségét, ha Moldova egyesül Romániával. Nem véletlen tehát, hogy Sandu erőteljes kampányt folytatott ezen a területen. 

Az ellenzék szervezkedése 

Az idén április 21-én Moszkvában tartott találkozón öt ellenzéki párt, a betiltott Șor Párt, az Újjászületés Pártja, az Esély, a Victorie és az Alternatív Erő Moldova Megmentéséért bejelentette a Victory nevű szövetség megalakítását, amely ellenzi az EU-tagságot és szorosabb kapcsolatra törekszik Oroszországgal. Gagauzia vezetője, Evghenia Guțul támogatásáról biztosította a mozgalmat, amelynek középpontjában a Șor Párt vezetője, Ilan Shor áll.  

Ebben a hónapban a hatóságok bejelentették, hogy egy Ilan Shorhoz köthető összeesküvést fedeztek fel, amely mintegy 15 millió dollárt juttatott el Oroszországból, szétosztva 130 ezer között, ezzel megvesztegetve az embereket, hogy a népszavazáson nemmel, illetve az elnökválasztáson Sandu ellen voksoljanak.

Éppen ezért a kisinyovi nemzetközi repülőtéren megerősítették a biztonsági ellenőrzéseket, miután Oroszországból nagy mennyiségű készpénzt szállító utasok érkeztek, akikről úgy vélték, hogy kapcsolatban állnak az összeesküvéssel. Még ugyanebben a hónapban Moldova azzal vádolta meg Oroszországot, hogy az ország moszkvai nagykövetségén szavazók buszokkal való bejuttatását tervezte a szavazóhelyiségekbe. Válaszul az EU szankciókat vetett ki a befolyásolási műveletben részt vevő öt ember és egy szervezet ellen, míg az Egyesült Államok azzal vádolta Oroszországot, hogy dollármilliókat költött az általa preferált pártok támogatására és a dezinformáció online terjesztésére.  

Ilan Shor, a Șor Párt vezetője (Forrás: Wikimedia Commons)

Az orosz külügyminisztérium viszont azzal vádolta Moldovát, hogy csak 10 ezer szavazólapot nyomtatott ki az Oroszországban élő 500 ezer választásra jogosult moldovai számára. Október 17-én a moldovai hatóságok bejelentették egy másik összeesküvés felfedezését, amelyben katonai magáncsoportok 100 fiatalt képeztek ki Oroszországban, Szerbiában és Boszniában , hogy polgári zavargásokat szítsanak. 

A népszavazás: végül az igenek kerülnek többségbe 

A népszavazásra és az elnökválasztásra mintegy 2,8 millió szavazólapot nyomtattak ki. Moldovában először fordult elő, hogy ezek nemcsak románul, hanem öt kisebbségi nyelven is megjelentek. Így 2 092 641 szavazólap volt román, 631 979 orosz, 3400 gagauz, 991 bolgár, 870 roma és 115 ukrán nyelven. Az oroszbarát Dnyeszteren túli szeparatista régió (Dnyeszter Menti Moldáv Köztársaság vagy Transznisztria) választópolgárai számára 90 ezer szavazólapot adtak ki, ebből 45 ezret románul, a többit oroszul. A választást több moldovai politikai személyiség bojkottálta, köztük a Moldovai Köztársaság Szocialistáinak Pártja (PSRM) elnökjelöltje, Alexandr Stoianoglo, a Mi Pártunk (PN) jelöltje, Renato Usatîi, valamint a PSRM vezetője és volt elnöke, Igor Dodon. A szeptember 20-án hivatalosan bejegyzett 15 párt közül 13 az igen opciót támogatta, kettő pedig a nemet. Emellett néhány formáció, mint a PSRM vagy a Moldova Fejlődésének és Megszilárdulásának Pártja (PDCM) úgy döntött, hogy bojkottálja a népszavazást. 

A külföldi szavazatoknak köszönhetően az igenek kerültek többségbe (Forrás: Wikimedia Commons)

Az elnökválasztás: Sandu a várakozásoknak megfelelően nyerte az első fordulót 

A népszavazáshoz képest az elnökválasztás eredményei a várakozásoknak megfelelően alakultak, és a hivatalban lévő Maia Sandu a szavazatok teljes feldolgozottsága után 42,49 százalékos eredménnyel az élen végzett, őt követi Alexandr Stoianoglo 25,95 és Renato Usatîi 13,79 százalékkal, míg a többiek eredménye 10 százalék alatti.

Az alkotmány értelmében azonban ha az első fordulóban egyik jelölt sem szerzi meg a szavazatok abszolút többségét, akkor második kört kell tartani, így az első két helyezett, Sandu és Stoianoglo készülhet a november 3-i újabb választásra. Az elsősorban Moszkvához kötődő ellenzéki jelöltek ezúttal is Gagauziában és a Dnyeszteren túli területen aratták a legnagyobb győzelmet. Például a PSRM jelöltje, Alexandr Stoianoglo a szavazatok 35,4 százalékát kapta a Dnyeszteren túl, míg a PAS-hoz kötődő Maia Sandu csupán 25,2 százalékot kapott a CEC előzetes adatai szerint, miután megszámolták a Dnyeszter bal partján leadott összes voksot. 

Alexandr Stoianoglo, a PSMR jelöltje (Forrás: Wikimedia Commons)

Összességében a vártnál jóval szorosabb népszavazást követően átfogó képet kaphattunk a moldovai társadalomban is tapasztalható polarizációról. Vélhetően a kialakult eredményre hivatkozva sikeresen fogják kezdeményezni az alkotmány módosítását – valószínűleg bojkottok közepette –, hogy belekerüljön az EU-csatlakozás stratégiai célja, míg az elnökválasztás november 3-i második fordulója teljesen nyitott Sandu és Stoianoglo között. 

Kapcsolódó:

Borítókép: Wikimedia Commons