Szeptemberben az infláció elérte a jegybanki célt, azonban a külső gazdasági környezet romlása, továbbá a forint gyengülése és a Fed-del kapcsolatos kamatcsökkentési várakozások felfelé tolódása következtében a kamatcsökkentés október 22-én elmaradt. Legközelebb decemberben lehetséges 25 bázispontos vágás, míg jövő év végére az alapkamat 5 százalék körülire csökkenhet.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
Nem okozott meglepetést a jegybank Monetáris Tanácsának október 22-i döntése a kamatok tartásáról; és bár novemberben sem várható kamatcsökkentés, decemberben már nem zárható ki egy újabb, 25 bázispontos kamatvágás. Mégis, az euróval szemben 400 forint alá erősödött a magyar fizetőeszköz a kedd délutáni kereskedésben.
Virág Barnabás, a jegybank alelnöke az elmúlt időszakban többször is jelezte, hogy októberben ismét szünetet tarthat a jegybank a kamatcsökkentési ciklusban, de az MNB által a kamatvágás feltételeként meghatározott tényezők, illetve az elmúlt időszak jegybanki gyakorlata is ebbe az irányba mutatott.
Decemberben tetőzhet az infláció
Inflációs fronton a nemzeti bank viszonylag kedvező helyzetben van, ugyanis szeptemberben az áremelkedési ütem elérte a jegybanki célt.
Habár a bázishatások nyomán a következő hónapokban kismértékű gyorsulás várható az áremelkedési ütemben, ennek mértéke nem lesz jelentős: decemberben 4,5 százalék környékén tetőzhet a mutató, hogy aztán ismét lassuljon, és 2025 nyarára érje el ismét a 3 százalékos szintet.
Vagyis az inflációs folyamatok alapvetően most is lehetővé tették volna az alapkamat mérséklését.
Kedvezőtlen a külpiaci hangulat
A külső gazdasági környezet, a pénzpiaci hangulat ellenben kedvezőtlenül változott szeptember óta. Az USA-ból érkező makroadatok nyomán a Feddel kapcsolatos kamatvárakozások felfelé tolódtak, miközben az EKB, leginkább a vártnál gyengébb gazdasági aktivitás nyomán, októberben ismét kamatot csökkentett. De a pénzpiaci helyzetet, a befektetők kockázatvállalási hajlandóságát a közel-keleti konfliktus kiéleződése is rontotta, amely negatívan érintette a feltörekvő piaci devizákat. Ezen két tényező pedig együttesen a forintot az elmúlt hetekben a lélektani 400-as szint fölé gyengítette az euró ellenében. (Igaz, az utóbbi órákban – ahogy említettük – sikerült némi erősödés: kedden kora délután 400 forint alá csúszott az euró–forint árfolyam – a szerk.)
A kockázatok kapcsán a jegybank korábban többször hangsúlyozta, hogy kiemelten figyeli hazánk nemzetközi kockázati megítélését, annak romlása – a külső környezetből adódó tényezők nyomán – tehát most is, júliushoz hasonlóan, a kamatvágás elhalasztását eredményezte.
Mi várható a következő hónapokban?
Előretekintve arra számítunk, hogy novemberben sem nyílik tér az irányadó ráta mérséklésére. Habár várakozásaink szerint a Fed a hónap elején tovább csökkenti az alapkamatot, a piacok inkább az amerikai elnökválasztás eredményére reagálhatnak majd.
Az amerikai elnökválasztás során bármelyik fél győzelme nagyobb pénzpiaci kilengéseket okozhat, és ez ismét óvatosságra, illetve a kamatok tartására ösztönözheti a Monetáris Tanácsot.
Az idei utolsó ülés kapcsán nem számítunk ilyen tényezőre, így pedig decemberben ismét 25 bázispontos kamatvágás jöhet. Alapesetben arra számítunk, hogy jövőre is körültekintő maradhat az MNB. A Fed esetében is csak lassabb ütemű kamatcsökkentési ciklus következhet, ami a feltörekvő piacokon is korlátozza a monetáris politika mozgásterét. Ezt is figyelembe véve arra számítunk, hogy jövő év végéig 5 százalék közelébe mérséklődhet a jegybanki alapkamat.
Kapcsolódó:
Fotó: Freepik
