Amire Brüsszelben még néhány évet várni kell, az Etiópiában már a valóság. Ez elsőre meglepően hangzik, de ha megnézzük, hogy áll jelenleg a robbanómotoros autók szabályozása az unióban, elmondhatjuk, hogy a kelet-afrikai állam előrébb jár. Januárban ugyanis azt követően, hogy rendeletileg betiltották a hagyományos autók behozatalát, a döntés azonnal életbe is lépett. Ráadásul a kormány nemrég szigorított a törvényen: semmilyen nagykövetség és szervezet nem vihet be fosszilis üzemanyaggal működő járműveket Etiópiába. 

Ennek az egyik oka egészen gyakorlatias: a benzin- és dízelimport drága – a sofőrök és az állam szempontjából egyaránt. A kormány eddig támogatásokkal próbálta alacsonyan tartani az árakat, ezeket azonban hamarosan fel kell függeszteni. Az üzemanyaggal szemben a villamos energia olcsó, mivel az energiatermelés csaknem 100 százalékban zölden történik – főként vízerőművekkel. 

Az elektromos autók (EV) ezért szép lassan teret hódítanak Etiópiában: a járművek 10 százalékát már villany hajtja, a kormány pedig arra számít, hogy az arányuk 2032-re a négyszeresére emelkedik. 

Ennek ellenére sok infrastrukturális fejlesztésre van még szükség, mivel a 120 milliós ország lakosainak csupán a 40 százaléka jut áramhoz, és mindössze 1,2 millió embernek van autója. A gazdaság növekedésével ez hamarosan megváltozik, az új járműveknek pedig már elektromosaknak kell lenniük. 

Az unióban eközben évek óta folyik a vita a belső égésűek betiltásáról. A 2035-ös határidőről egyszer már döntést hoztak, a német autógyártók azonban erősen kampányolnak amellett, hogy továbbra is piacra dobhassák hagyományos járműveiket. A kormányok pedig a munkahelyek számának csökkenésétől tartanak. E nyomás miatt az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen bejelentette, hogy a döntés 2026-os felülvizsgálatakor módosítani kell a terveken. 

A szintetikus üzemanyagoknak is szerepet kellene kapniuk az ellátásban, annak ellenére, hogy a szakértők rámutatnak arra, hogy ezeket eddig nemigen gyártották, és ökológiai, valamint gazdasági szempontból először a repülőgépeknél és hajóknál kellene használni azokat. 

Az EU korán meghozta a döntését a belső égésű motorokkal működő új járművek betiltásáról, és az ehhez hasonló tervek máshol is egyre nagyobb teret nyernek. 

Indiában 10 évet adnak a hagyományos autóknak

Miként Nitin Gadkari közlekedési miniszter bejelentette, 10 éven belül szeretné betiltani a dízel- és benzinüzemű járműveket. Az ország, amely a világ egyik legnagyobb olajimportőre, évente jóval több mint 100 milliárd dollárt költ fosszilis tüzelőanyagok behozatalára, miközben ennek a pénznek máshol is lenne helye.  

A 100 rúpiás (1,19 dollár) dízel helyett költhetnénk 4 rúpiás áramra. Változtatni nem könnyű, de lehetséges”  

– mondta Gadkari. Az elmúlt években az állami támogatásoknak is köszönhetően meredeken emelkedett az elektromos kétkerekűek értékesítése. A kormány szeretné, ha ezek eladási aránya 2030-ra elérné a 70 százalékot – a négykerekűek esetében pedig a 30 százalékos részesedés a cél. 

Az indiai környezetvédők bár üdvözlik ezeket a trendeket, felhívják a figyelmet arra, hogy az országban a villamos energia nagy részét fosszilis tüzelőanyagok, elsősorban szén és gáz felhasználásával állítják elő. Emiatt ösztönzik, hogy az e-mobilitás fejlesztése során inkább a megújuló energiákra támaszkodjanak.

Kína élen jár az autózás zöldítésében

Az országban gyorsan növekszik az eladott elektromos autók és a plug-in hibridek száma. 2019-ben 1,3 millió New Energy Vehicle (NEV), azaz új energiával működő jármű volt, 2023-ban már több mint nyolcmillió (emellett 17,7 millió belső égésű). A gazdasági metropoliszban, Sanghajban pedig ma már több a NEV, mint a hagyományos jármű. 

Kínában a töltési infrastruktúra is jól kiépített, ráadásul a szigorú szabályozás miatt a belső égésűek regisztrációja is drága. A járműtípusokat a rendszámok színe alapján lehet megkülönböztetni: a zöldek NEV-ek, a belső égésű motorosoknak pedig kék a rendszámuk, és általában német vagy japán modellek.

Az új energiával működ járművek több mint 60, az energiatárolóknak pedig a 70 százalékát Kínában gyártják. 

Szakértők szerint ez a rendszer szinte megpecsételi a belső égésű márkák sorsát. „Szerintem ügyelni kell arra, hogy a német gyártók ne keltsék fel a klasszikus autómárkák imázsát Kínában” – mondta Stefan Bratzel, a Center of Automotive Management igazgatója. 

A vidéki területeken a töltési infrastruktúra még kevésbé fejlett, ott inkább a megbízható hatótávot elérő hibridek a népszerűek. 

A pekingi Energetikai és Közlekedési Innovációs Központ szerint Kína piaci és politikai intézkedések kombinációival 2050-re megszüntetné a fosszilis üzemanyaggal működő járművek iránti keresletet. 

Jelenleg nincs országos tilalom a belső égésű motorokra. A Kína déli részén fekvő üdülősziget, Hajnan tartomány viszont jó példát kíván mutatni, és 2030-tól megtiltja a hagyományos járművek árusítását. Ez fokozhatja a nyomást a többi régióra, hogy kövessék ezt a példát. 

Brazíliának nem kellenek az elektromosok?

„Országunknak nincs szüksége elektromos autókra” – jelentett be a Stellantis vezérigazgatója, Carlos Tavares. A világ hatodik legnagyobb autópiacán ugyanis van egy klímasemleges alternatíva: az etanollal vagy benzinetanollal működő járművek. A Stellantis a Fiat, Chrysler, Peugeot és Citroën márkákkal piacvezető a dél-amerikai országban, ahol hamarosan a teljes autóállomány megújuló üzemanyagra állhat át. 

Brazília az egyik legnagyobb növényi alapú etanoltermelő, amelyet főként cukornádból állít elő.

A termesztés és az előállítás lényegesen kevesebb szén-dioxidot termel, mint ami a hagyományos benzin elégetésekor keletkezne. Ökológiai szempontból nem lenne értelme elektromos autót használni, ha egy kocsi működhet etanollal is – vélekedett Tavares. 

Ennek ellenére az olyan kínai autógyártók, mint a BYD és a Great Wall Motors, már megkezdték az elektromos gépjárművek exportját Brazíliába. Alig két év alatt közel nyolcszázalékos piaci részesedést szereztek, még úgy is, hogy csak a prémiumszegmensben kínálják a modelljeiket. 

Az etanol olcsó, de az áram is az: egyre több középosztálybeli brazil telepít napelemeket a háza tetejére. Mostanra az olyan, hagyományos autókat gyártók, mint a Stellantis, a Volkswagen és a GM elérték, hogy megemeljék az elektromos gépkocsikra kivetett importvámokat. 

Volker Barth, a Delphi dél-amerikai autóipari beszállító volt vezérigazgatója szerint a jövőben a brazil gépjárműgyártók a hibrid autókra összpontosítanak, amelyek belső égésű motorjai etanollal működnek. „Ez lesz a tökéletes autó Brazília számára” – tette hozzá. 

Kalifornia a dízelnek is ajtót mutat

Joe Biden 2021-ben azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ra az országban eladott új autók fele elektromos legyen, ám ez eddig megmaradt szándék szintjén. Az EPA környezetvédelmi hatóság 2027-től a szigorúbb károsanyag-kibocsátási előírások révén fokozni szeretné a gyártók ösztönzését arra, hogy több elektromos autót kínáljanak. 

Vannak államok, amelyek viszont előrébb tartanak. A kaliforniai szabályozó hatóság, a California Air Resources Board úgy döntött, hogy 2035-től minden új személygépkocsinak károsanyag-kibocsátás nélkülinek kell lennie, 2036-tól pedig tilos a dízel-teherautók vásárlása is. A tilalom részletei azonban – a EU-hoz hasonlóan – itt sem világosak. Mindemellett a kaliforniai parlament képviselőinek lesz még néhány szava ehhez, és ezzel nincs is egyedül:

az Egyesült Államok 50 állama közül legalább tucatnyi tett már lépéseket a belső égésű motorok betiltására.  

Norvégia egy lépéssel előrébb jár

A skandináv államban már 2025-től betiltják az új belső égésű motorok regisztrációját, az EU-val kötött megállapodások azonban ezt bonyolulttá tették – mondta Trygve Slagsvold Vedum pénzügyminiszter. Az eredeti tervet ezért ajánlási szintre módosították. 

A tilalom egyébként nem hozott volna különösebb fordulatot:

az újonnan regisztrált autók több mint 90 százaléka már így is elektromos. Nyár óta először fordul elő, hogy Norvégia útjain több elektromos gépkocsi közlekedik, mint benzines. A dízelmotoros járművek továbbra is az élen állnak, de az arányuk rohamosan csökken. 

Ráadásul az áram szinte kizárólag megújuló forrásból származik. A Nemzetközi Energiaügynökség adatai alapján az országban az energiatermelés 98 százaléka érkezik megújulókból. Ennek nagy része vízenergia, amit a szélenergia kiegészít. 

A Volkswagen mindezekből már levonta a következtetéseket, és néhány hónapja már nem értékesít belső égésű motoros autókat Norvégiában. A legtöbb más márka pedig vagy túlnyomórészt, vagy kizárólag EV-ket kínál. 

Nagy-Britannia is igyekszik

A szigetország ambiciózusabb volt az EU-nál, ott ugyanis a belső égésű motorok kizárásának az eredeti dátuma 2030 volt. A kérdésről azonban vita robbant ki, ugyanis Rishi Sunak volt konzervatív miniszterelnök tavaly ősszel öt évvel el akarta tolni a tervet. A közfelháborodás viszont hatalmas volt nemcsak a klímavédők hanem az olyan autógyártók részéről is, mint a Ford, ugyanis ez utóbbi már így is sokat fektetett a zöldátállásba. 

A Londonban július óta hatalmon lévő Munkáspárt ezért megígérte, hogy visszatér az eredeti tervhez, ám lesz benne némi kompromisszum: e szerint 2035-ig engedélyezni kell a hibrid járművek árusítását. 

(Forrás: Handelsblatt)

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Dreamstime