A valutaalap szerint a háborúk és a protekcionizmus veszélyt jelent a bővülésre, miközben Németország és Olaszország feldolgozóipara miatt csökkent az euróövezet kilátása is.
A globális pénzügyi vezetők ezen a héten Washingtonban gyűlnek össze, ahol a közel-keleti és európai háborúk keltette erős bizonytalanság, a kínai gazdaság gyengélkedése, valamint az amerikai elnökválasztás alakulásának a világgazdaságra gyakorolt hatásaival kapcsolatos aggodalmuknak adnak hangot.
A Nemzetközi Valutaalap és a Világbank éves találkozójára a tervek szerint több mint 10 ezren érkeznek a pénzügyminisztériumok, a központi bankok és a civil társadalmi csoportok részéről, hogy megvitassák a gyenge globális növekedés fellendítésére, az adósságválság kezelésére és a zöldenergiára való átállás finanszírozására irányuló erőfeszítéseket.
Az IMF legfrissebb jelentésében csökkentette a jövő évre vonatkozó globális növekedési előrejelzését, és figyelmeztetett a háborúk, illetve a kereskedelmi protekcionizmus jelentette kockázatok felgyorsulására. Az aggályait még úgy is fenntartja, hogy elismerte a központi bankok erőfeszítéseit, miszerint sikerült megfékezniük az inflációt úgy, hogy közben nem küldték recesszióba az országokat – írta meg a Bloomberg.
A globális kibocsátás 3,2 százalékkal bővül, ami 0,1 százalékponttal lassabb a júliusi becslésnél – közölte az IMF az október 22-én, kedden közzétett világgazdasági kilátások frissített változatában.
Az idei évre vonatkozó előrejelzést változatlanul 3,2 százalékon hagyta. Eközben az infláció a 2024-es 5,8 százalékról jövőre 4,3-ra lassul.
A rövid távú globális pénzügyi kockázatok visszafogottak, de a monetáris politika lazítása buborékokat gerjeszthet az eszközárakban, a piacok pedig alábecsülhetik a katonai konfliktusok és a közelgő választások jelentette kockázatokat – közölte kedden a Nemzetközi Valutaalap. Féléves globális pénzügyi stabilitási jelentésében arra figyelmeztetett, hogy az eszkalálódó geopolitikai bizonytalanság és az alacsony piaci volatilitás közötti „növekvő szakadék” egy olyan piaci sokk esélyét fokozza, mint az augusztusi kilengések, amikor a Bank of Japan kamatemelése masszív tőkeáttétel-csökkentést váltott ki.
Az IMF sürgette a központi bankokat, hogy világosan kommunikáljanak és fokozatosan csökkentsék a kamatokat, hozzátéve, hogy a szabályozóknak szorosan figyelemmel kell kísérniük a vállalati adósságot és a kereskedelmi ingatlanokat, emellett biztosítaniuk szükséges a bankok erőteljes felügyeletét. Azt is megjegyezték, hogy a szabályozóknak szigorítaniuk kell a nem banki pénzügyi intézmények, például a fedezeti alapok és a magántőke-befektetési társaságok jelentési kötelezettségeit, amelyek egyre nagyobb szerepet játszanak a pénzügyi piacokon. A szabályozó hatóságok azonban általában kevésbé látják át az ilyen cégek tevékenységét és tőkeáttételi szintjét, mint a hagyományos hitelezőkét – áll a jelentésben.
A protekcionizmus sötét felhői gyülekeznek
Az ukrajnai háború és a közel-keleti konfliktus eszkalálódása mellett a világ lakosságának a fele új kormányt választott vagy választ az idén, köztük az Egyesült Államok is – jegyezte meg az IMF. Sok esetben ezeknek az új vezetőknek a politikai tervei nem világosak, de jelentős gazdasági következményekkel járnak.
„A világgazdaság szempontjából vitathatatlanul a legfontosabb kérdés – vagyis az amerikai választások kimenetele – ezen a héten nem szerepel a hivatalos napirenden, de mindenkit foglalkoztat” – mondta Josh Lipsky, az IMF volt tisztviselője, aki jelenleg az Atlantic Council GeoEconomics Centerét vezeti.
A választás „óriási hatással van a kereskedelempolitikára, a dollár jövőjére, és arra, hogy ki lesz a Federal Reserve következő elnöke – ezek mind hatással vannak a világ minden országára” – tette hozzá.
Az alap már néhány éve figyelmeztet arra, hogy a világgazdaság középtávon valószínűleg a jelenlegi közepes szinten fog növekedni, ami túl kevés ahhoz, hogy a nemzetek hozzájussanak a szegénység csökkentéséhez és az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez szükséges forrásokhoz. „A kockázatok egyre inkább lefelé mutatnak, és mind nagyobb a bizonytalanság a világgazdaságban” – mondta Pierre-Olivier Gourinchas, az IMF vezető közgazdásza egy sajtótájékoztatóján.
„Van geopolitikai kockázat a regionális konfliktusok eszkalálódásának lehetőségével”, ami hatással lehet az árupiacokra – folytatta a szakértő. „A protekcionizmus, a protekcionista politikák és a kereskedelmi zavarok erősödése szintén befolyásolhatja a globális tevékenységeket.” Noha a kilátások nem említik kifejezetten az amerikai választásokat, ez szorosan kíséri azokat az éves találkozókat, amelyeken közel 200 ország pénzügyminiszterei és központi bankárai gyűlnek össze az IMF és a Világbank washingtoni székhelyén, mindössze három háztömbnyire a Fehér Háztól.
A Bloomberg Economics idei elemzése szerint Donald Trump fogadalma, miszerint 60 százalékos vámot vet ki a Kínából származó és 10 százalékosat a világ többi részéről származó importra, valószínűleg felpörgetné az inflációt és kamatemelésre kényszerítené a Federal Reserve-t.
Egy keddi tájékoztatóján Gourinchas elmondta, hogy a vámok és az országok közötti kereskedelmi bizonytalanság azzal a kockázattal jár, hogy a globális gazdasági teljesítmény szintje 2026-ra mintegy 0,5 százalékkal csökken.
A másik nagy probléma az egyre növekvő adósság
Az IMF a múlt héten aggodalmának adott hangot a globális államadósság miatt, amely az év végére várhatóan eléri a 100 ezermilliárd dollárt, vagyis a világ bruttó hazai termékének a 93 százalékát. Ennek növekedését főként a két legnagyobb gazdasági hatalom, az USA és Kína hajtja.
Az alap arra sürgeti a kormányokat, hogy hozzanak kemény döntéseket a hitelfelvétel stabilizálása érdekében. Az IMF szerint, mivel a kiadások csökkentésére való politikai hajlandóság kevésbé látható,
a tisztább energiaforrások finanszírozására, az elöregedő népesség támogatására és a biztonság megerősítésére irányuló nyomás közepette az „adósságkilátások kockázatai erősen felfelé mutatnak”.
2. ábra: Az IMF legfrissebb növekedési prognózisai
Bizonytalanabb jövő
Németországban az IMF prognózisa szerint idén nulla százalékpontos, azaz két tized százalékpontos csökkenés várható, mivel a feldolgozóipar továbbra is küszködik. Ez hozzájárult ahhoz, hogy az euróövezet teljes növekedésére vonatkozó előrejelzést 2024-re kissé, 0,8 százalékpontra csökkenti.
Ami a jövő évi kilátásokat illeti, az IMF az euróövezetre vonatkozó prognózisát 1,2 százalékra, azaz a júliusinál 0,3 százalékkal alacsonyabbra rontotta, amit szintén a németországi és olaszországi feldolgozóipar tartós gyengeségével indokolt.
Nagy-Britannia régóta szenvedő növekedési kilátásai négy tized százalékponttal, 1,1 százalékra emelkedtek az idei évre, mivel a csökkenő infláció és az alacsonyabb kamatlábak várhatóan ösztönzik a fogyasztói keresletet. Japán növekedési előrejelzését négytized százalékponttal 0,3 százalékra csökkentették az ellátási zavarok elhúzódó hatásai miatt.
India továbbra is „fényes pont” marad a főbb gazdaságok közül a legerősebb növekedési előrejelzéssel, 7 százalékkal 2024-ben és 6,5 százalékkal 2025-ben – ez megegyezik a júliusi prognózissal.
Brazília kilenctized százalékponttal erőteljesen, 3 százalékra emelte az idei bővülési előrejelzését, szintén a magánfogyasztás és a beruházások erősödésének köszönhetően. Mexikó növekedését azonban héttized százalékponttal, 1,5 százalékra csökkentették a szigorúbb monetáris politika hatásai miatt. Kína idei bővülési kilátásait a korábbi 5 százalékról 4,8-ra csökkentették az ingatlanszektor gyengesége és az alacsony fogyasztói bizalom miatt, míg a 2025-ös előrejelzés 4,5 százalékon maradt.
Gourinchas azt mondta, hogy bár Peking közelmúltbeli intézkedései jó irányba mutatnak, a Kínai Népbank által a múlt hónapban bejelentett rendelkezések nem elegek ahhoz, hogy érdemben felpörgessék a növekedést, és a pénzügyminisztérium újabb határozatai még nem épültek be az IMF előrejelzésébe.
Az alap az USA-ra vonatkozó idei becslését 2,8 százalékra, jövőre pedig 2,2-re emelte az erősebb fogyasztás miatt.
Mint fentebb említettük, a Nemzetközi Valutaalap megdicsérte a központi bankokat, amiért lassították az inflációt anélkül, hogy a gazdaságok recesszióba billenjenek, amit Gourinchas „jelentős teljesítménynek” nevezett a pár évvel ezelőtt várt, a dezinfláció eléréséhez szükséges lépésekkel kapcsolatos várakozások alapján.
Az IMF szerint ugyanakkor a világot még mindig fenyegeti az a kockázat, hogy a monetáris politika a tervezettnél jobban sújtja a növekedést, a feltörekvő és fejlődő gazdaságokban súlyosbodik az államadósság-nyomás, míg az éghajlati sokkok, a háborúk és a geopolitikai feszültségek miatt ismét megugranak az élelmiszer- és az energiaárak.
A jelentésben felvázolt egyéb kockázatok között szerepel az olaj és más nyersanyagok árának esetleges megugrása, ha a közel-keleti és ukrajnai konfliktusok kiszélesednek.
A Nemzetközi Valutaalap óva intette az országokat a hazai iparágak és munkavállalók védelmét célzó iparpolitikától is, mondván, hogy ezek gyakran nem eredményeznek tartós javulást az életszínvonalban.
(Források: Bloomberg; Reuters; Reuters; Reuters)
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Az IMF hivatalos Facebook-oldala