A BRICS-csúcstalálkozó előtt már mintegy 40 ország jelezte csatlakozási szándékát. A találkozón a résztvevők új fizetési rendszert vezettek be a nemzetközi tranzakciók megkönnyítésére. Az esemény rámutatott a tagok közötti érdekellentétekre is, de a blokk így is egyre erősebb ellenpólusát képezi a G7-országcsoportnak, amit a jövőben felerősíthet, hogy 13 állam csatlakozott a partnerországként a BRICS-hez.
Véget ért az oroszországi Kazanyban a 16. BRICS-csúcstalálkozó, az első a szervezet idei bővítése óta. Azóta több mint 40 ország jelezte érdeklődését a csoporthoz való csatlakozás iránt (köztük a NATO-tagállam Törökország, a pálmaolaj-nagyhatalom Malajzia és a nikkelóriás Indonézia). Nem véletlen, hogy számos más ország is meghívást kapott, így a világ legnagyobb diplomáciai eseményéről beszélhetünk. Már a találkozó jelszava, témája is árulkodó volt: „A multilateralizmus megerősítése a méltányos globális fejlődés és biztonság érdekében”.
Az esemény eredményei között említhetjük, hogy a tagországok BRICS Pay néven fizetési rendszert vezettek be, amelynek célja, hogy megkönnyítse a tranzakciókat és a pénzügyi információk cseréjét a partnerállamok központi bankjai között, a nyugati bankközi rendszer, a SWIFT alternatívájaként szolgálva. Ez a megoldás a tervek szerint megkönnyíti az egymás közti nemzetközi elszámolásokat is. Elfogadták a BRICS kazanyi nyilatkozatát is, amelyben többek közt szerepel, hogy a tagországok támogatják az ENSZ és a Biztonsági Tanács reformját, valamint Palesztina mint állam teljes körű részvételét az ENSZ-ben, a kétállami megoldás függvényében.
India, Oroszország és Kína, a három nagy (Forrás: Flickr)
Beleegyeztek abba, hogy megvitatják és megvizsgálják egy önálló, határokon átnyúló elszámolási és letéti rendszer létrehozásának megvalósíthatóságát, míg a BRICS-államok pénzügyminiszterei a soron következő elnökség alatt kitartanak a nemzeti valuták, fizetési eszközök és platformok felhasználásának értékelése mellett, és az eredményekről jelentést készítenek.
Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök Kazanyban tartott kétoldalú találkozót. Ennek során a kínai–orosz kapcsolatokat mélynek és változatlannak nevezték ebben a viharos geopolitikai helyzetben, és egyetértettek abban, hogy kitartóan kell haladniuk az Egy övezet, egy út kezdeményezés (BRI) átfogó integrációjának előmozdításában az Eurázsiai Gazdasági Unióval, ezáltal megkönnyítve és támogatva gazdaságaik magas színvonalú fejlődését.
Egyetértettek abban is, hogy az ENSZ megalapításának és a második világháborúban aratott győzelem 80. évfordulójára tekintettel jövőre kitartanak átfogó stratégiai együttműködésük fokozása és az ENSZ-központú nemzetközi rendszer fenntartása mellett.
Emellett szándékukat mutatták a BRICS együttműködési keretének megerősítése és a „Nagyobb BRICS-együttműködés” megvalósítása iránt. Oroszország emellett kifejezte érdeklődését egy alternatív nemzetközi fizetési megoldás iránt a tagországok között az USA másodlagos szankcióinak elkerülése érdekében.
Narendra Modi indiai miniszterelnök és Hszi Csin-ping öt év után először tartott hivatalos találkozót a két nemzet hadseregei közötti a 2020-as összecsapás óta.
A vezetők kijelentették, hogy megállapodtak egy a négyéves szembenállást feloldó megállapodásban, amelyet a csapatok teljes kivonása követ. A kínai elnök hangsúlyozta a két ősi civilizáció fontosságát a globális déli országok csoportján belül, kijelentve, hogy az indiai–kínai kapcsolatok példát fognak mutatni más feltörekvő államok számára.
Modi és Maszúd Pezeskian iráni elnök is kétoldalú megbeszéléseket folytatott, amelynek középpontjában a Chabahar kikötő fejlesztésének folytatása állt, de szót ejtettek Afganisztán újjáépítéséről, a közép-ázsiai gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokról, valamint az izraeli–palesztin konfliktus kiszélesedéséről is. Pezeskian elfogadta a Modi által felajánlott indiai meghívást is.
India és Irán stratégiai kérdésekről tárgyalt (Forrás: Flickr)
Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök Vlagyimir Putyint és Oroszországot szövetséges országnak nevezte az apartheid idején nyújtott támogatásáért.
Résztvevők
A csúcstalálkozón rengeteg ország képviseltette magát, a világ minden tájáról.
Online vett részt Lula da Silva, Brazília elnöke, aki két nappal a csúcstalálkozó kezdete előtt bejelentette, hogy nem vesz részt személyesen, aminek az oka, hogy egy esést követően kisebb fejsérülést szenvedett. Így helyette Mauro Vieira külügyminiszter vezette a brazil delegációt. Miguel Díaz-Canel kubai elnök sem jelent meg. Ugyan meghívást kapott, de a kubai áramszünet miatt országában maradt. Aleksandar Vučić szerb elnök sem tudott részt venni az Európai Unió szerbiai képviselőinek látogatása miatt, de mindkét ország képviselőket küldött a csúcstalálkozóra.
A részt vevő országok az alábbi térképen láthatók:
Eredmények
Az eseményen 35 állam és hat nemzetközi szervezet küldöttsége vett részt, és ez egyértelműen bizonyítja a BRICS tekintélyét és szerepét, valamint a független és szuverén politikát folytató államok növekvő érdeklődését a csoporttal való együttműködés iránt.
Mindegyik országnak megvan a maga fejlődési útja, a saját gazdasági növekedési modellje, gazdag történelme és kultúrája. Ebben a civilizációs sokszínűségben és a nemzeti hagyományok egyedülálló kombinációjában rejlik az erő és az együttműködés hatalmas lehetősége nemcsak a BRICS keretein, hanem a társulás céljait és elveit osztó, hasonlóan gondolkodó országok széles körén belül is.
A BRICS-vezetők közös pénzügyi és kereskedelmi projekteket hirdettek
A világgazdasági teljesítmény mintegy 37 százalékát adó BRICS-csoporthoz tartozó országok vezetői azt jósolták, hogy befolyása növekedni fog. Kazanyban közös projekteket vázoltak fel a gabonatőzsdétől a határokon átnyúló fizetési rendszerig. Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki az ukrajnai háború miatt a Nyugattal való szembenállás közepette a BRICS-vezetők támogatását kérte, azt mondta, hogy a BRICS-országok átlagos gazdasági növekedése 2024/25-ben 3,8 százalék lesz, szemben a 3,2-3,3 százalékos globális növekedéssel.
Oroszország mint a világ legnagyobb búzaexportőre egy BRICS-gabonatőzsde létrehozását javasolta, amelyet később ki lehetne terjeszteni más fontos nyersanyagok, például az olaj, a gáz és a fémek kereskedelmére is. A tőzsde hozzá fog járulni a termékek és nyersanyagok tisztességes és kiszámítható ármutatóinak kialakításához, figyelembe véve annak különleges szerepét az élelmezésbiztonság biztosításában. A kezdeményezés Putyin szerint segít megvédeni a nemzeti piacokat a negatív külső beavatkozástól, a spekulációtól és a mesterséges élelmiszerhiány létrehozására irányuló kísérletektől.
Más vezetők támogatták egy közös, határokon átnyúló fizetési rendszer létrehozását, amely segítené a BRICS-országok egymás közötti kereskedelmét, megkerülve a dollár uralta globális pénzügyi rendszert. Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök, azt mondta, hogy itt az ideje, hogy a BRICS-országok alternatív fizetési módokat hozzanak létre. Hozzátette, hogy a csoport Új Fejlesztési Bankját (NDB) az általa kudarcosnak nevezett Bretton Woods-i intézmények, például a Nemzetközi Valutaalap (IMF) alternatívájaként tervezték.
Narendra Modi indiai miniszterelnök üdvözölte a BRICS-országok pénzügyi integrációjára tett lépéseket, míg Hszi Csin-ping kínai elnök a pénzügyi és gazdasági együttműködés elmélyítésére szólította fel a tagországokat. A kazanyi nyilatkozat a többi orosz kezdeményezéssel, a BRICS Clear letétkezelő és értékpapír-kereskedelmi elszámolási rendszerrel, valamint egy közös viszontbiztosítási társasággal kapcsolatos megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére szólított fel. Putyin beszédében egy BRICS-befektetési platform létrehozására is felszólított, amely megkönnyíti a tagállamok közötti kölcsönös invesztíciókat, és amely a globális dél más országaiban történő befektetésekhez is felhasználható lenne.
A magas rangú orosz tisztviselők korábbi nyilatkozataival ellentétben, amelyek szerint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) alternatíváját kell keresni, a kazanyi nyilatkozat felértékelte az IMF szerepét, és hangsúlyozta a további reformok szükségességét. A nyilatkozat nem tett említést a dollár globális dominanciájáról, amely kérdés az orosz elnökség alatt gyakran felmerült, sem a BRICS közös valutájáról és a kriptovaluták használatáról, amelyeket Oroszország a kereskedelem nyugati szankciókkal szembeni védelmének egyik módjaként említett.
A csúcstalálkozó programja nagyon sokrétű volt. A tagállamok kisebb és nagyobb csoportokban is tartottak megbeszéléseket, amelyek a BRICS-országok tevékenységének aktuális kérdéseire és a partnerség bővítésének kilátásaira összpontosítottak, méghozzá három fő területen: politika és biztonság, kereskedelem és beruházás, valamint kulturális és humanitárius kérdések.
A hagyományoknak megfelelően egy tájékoztató/BRICS Plus formátumú ülésre is sor került. Ez lehetőséget biztosított a közvetlen és nyílt párbeszédre a szövetség tagjai, valamint a globális déli és keleti országok között. Az idén az orosz elnökség meghívta erre a FÁK-országok vezetőit, számos ázsiai, afrikai és latin-amerikai állam küldöttségét és több nemzetközi szervezet végrehajtó szervének vezetőjét.
Véleménycserét folytattak a legfontosabb nemzetközi problémákról, különös tekintettel a Közel-Keleten kiéleződött helyzetre. A BRICS-tagok, valamint a globális déli és keleti országok közötti kölcsönhatás kilátásait is megvitatták az inkluzív fenntartható fejlődés érdekében.
A csúcstalálkozón jóváhagyták a BRICS kazanyi nyilatkozatát, amely összegezte a megbeszélések esszenciáját. Többek között megerősíti a részt vevő valamennyi állam elkötelezettségét egy demokratikusabb, befogadóbb és többpólusú világrend építése mellett, amely a nemzetközi jogon és az ENSZ Alapokmányán alapul, valamint a közös elszántságot arra, hogy ellenálljanak a jogtalan szankciók gyakorlatának és a hagyományos erkölcsi értékek aláásására irányuló kísérleteknek.
A tagállamok elkötelezettek a partnerség elmélyítése mellett a pénzügyi szférában is, amit aláhúz, hogy folytatják a bankközi kommunikáció szigorítását és a külső kockázatoktól független, nemzeti valutákban történő kölcsönös elszámolás mechanizmusainak létrehozását.
Azonban a találkozó azt is egyértelművé tette, hogy az eredetileg leginkább az orosz érdeket szolgáló csoportosulásban Moszkva Pekinggel szemben már egyre kevésbé tudja érvényesíteni a saját érdekeit, sőt a tagok között is vannak súrlódások néhány ponton. Még ha ezek nem is jelentenek kibékíthetetlen ellentéteket, hiszen a BRICS-csoport elsősorban egy gazdasági jellegű szövetség, érdemes röviden felvázolni ezeket.
Egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az olyan nagy szereplők érdekeit, mint Kína, India és Brazília, egyre nehezebb összehangolni egy közös stratégiában. Brazília és India inkább el nem kötelezettnek akarja feltüntetni magát, aminek az utóbbi országban jelentős történelmi hagyományai vannak. Ezzel szemben Oroszország, Kína és Irán szívesen versenyez a dollárral mint tartalékvalutával, megkerülve a szankciókat, ellenmodellt mutatva a Nyugatnak, amelyet túlságosan dominánsnak tartanak.
Eközben az olyan országok, mint Dél-Afrika és Egyiptom, fontosnak tartják a gazdasági diverzifikációt és a globális dél hangjának erősítését.
Kína a maga részéről megpróbálja politikailag uralni a BRICS-szövetséget, leginkább Oroszország kárára. India azonban fokozatosan egy másik jelentős regionális hatalommá növi ki magát, amely Kína ambícióival versenyez, habár a határ menti konfliktusokkal kapcsolatban született megállapodás üde színfoltot jelent ebben a rivalizálásban.
India számára a BRICS-tagság egyre inkább egyensúlyozást jelent, ám ez az egyetlen ország a csoportban, amely nyílt konfliktusba került Pekinggel. Egyértelműen elutasítja azt a Nyugat-ellenes irányt, amelyet Kína, Oroszország és Irán szeretne látni a BRICS esetében. Újdelhi szkeptikus a dollártól való eltávolodás kísérletével kapcsolatban is, ami megnehezíti az ezen a területen való fokozatos előrehaladást.
Előrevetíti a BRICS szándékait, hogy a csúcstalálkozón létrehozták a partnerállami státuszt, amely más szervezetek esetében sem ismeretlen kategória. A csúcstalálkozó eredménye, hogy ebbe rögtön be is soroltak 13 országot a világ számos tájáról: Európából, Latin-Amerikából, Afrikából, Délkelet-Ázsiából és Közép-Ázsiából.
Ezen államok között mind népességüknél, mind világgazdasági súlyuknál fogva jelentős szereplőket is találunk: Algéria, Bolívia, Fehéroroszország, Indonézia, Kazahsztán, Kuba, Malajzia, Nigéria, Thaiföld, Törökország, Uganda, Üzbegisztán és Vietnám.
A jövőre tekintettel ez arra utal, hogy a BRICS-csoport egyelőre nem bővül tovább, az elkövetkező időszak sokkal inkább a 9 tagállam (Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-afrikai Köztársaság, Egyiptom, Etiópia, Irán, Egyesült Arab Emírségek), valamint a partnerországok együttműködésének mélyítéséről fog szólni, de nem zárható ki, hogy a partnerállami státusz a jövőben a BRICS-tagság előszobájaként szolgál majd.
Ezzel megerősítették azt, ami már eddig is nyilvánvaló volt: a BRICS-csoport egyre kevésbé megkerülhető, és a G7-országok (Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Kanada, Japán, Németország, Franciaország, Olaszország) potens ellensúlyaként képes megjelenni. Ezt megerősíti, hogy a BRICS jelenleg a világ népességének 45, valamint a globális GDP 35 százalékát adja, míg a G7-ek csupán a világ népességének 10, a globális GDP 30 százalékát. A bolygó szén-dioxid-kibocsátása esetében is hasonló a felosztás: a BRICS-csoport az 50, a G7 a 21 százalékáért felel. Ez a mérleg a 13 partnerállammal és Szaúd-Arábia csatlakozásával, amennyiben aláírja a jó ideje halogatott csatlakozási szerződést, még inkább a BRICS felé fogja billenteni a mérleg nyelvét, ezzel deklarálva a világgazdasági súlyponteltolódást az euroatlanti térségből Ázsia irányába.
Kapcsolódó:
Borítókép: Flickr