A munkaerőpiaci aktivitás jelentős, 25 ezer fős növekedést mutatott a harmadik negyedévben, különösen a nők esetében. A munkanélküliségi ráta emelkedését nem az elbocsátások növekedése, hanem a munkaerő-kínálat gyorsabb bővülése idézte elő. A gazdasági növekedés dinamizálódásával jövőre ismét emelkedni kezdhet a foglalkoztatás szintje.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
A magasabb statisztikai megbízhatósággal rendelkező háromhavi mozgóátlag alapján a foglalkoztatottak száma az idei harmadik negyedévben összességében megegyezett a megelőző évi szintjével, miközben a szezonálisan kiigazított adatok alapján a második negyedévhez képest kismértékű, 16 ezer fős csökkenés tapasztalható.
Éves bázison az látható, hogy a hazai elsődleges munkaerőpiacon még nőtt a foglalkoztatás 10 ezer fővel, ami viszont a felmérés statisztikai hibahatárán belül van, és itt is elsősorban a korábbi hónapok növekedésének áthúzódó hatása jelenik meg. A magyarországi háztartásban élő, ám külföldi telephelyen dolgozók száma ezzel szemben stagnált éves alapon és az elmúlt hónapok adatait vizsgálva is. Nagyobb mértékű csökkenés a közfoglalkoztatás keretében munkát vállalók számában következett be.
Fokozódott az aktivitás
A foglalkoztatással szemben fokozódott az aktivitás, éves alapon több mint 25 ezer fővel nőtt a munkaerőpiacon álláskeresőként vagy foglalkoztatottként megjelenők száma a harmadik negyedévben – elsősorban a nők aktivitása emelkedett –, miközben a szezonálisan kiigazított adatok itt is kismértékű csökkenést mutatnak a második negyedévhez viszonyítva. Az aktivitásnak a foglalkoztatásnál gyorsabb bővülése eredményezte azt, hogy a harmadik negyedévben ismét 4,6 százalékra ugrott a munkanélküliségi ráta.
A munkanélküliségi ráta növekedése mögött tehát nem az állásvesztések megugrása húzódik meg, hanem a munkaerő-kínálat növekedése.
Erre utal az is, hogy a harmadik negyedévben a foglalkoztatottak közül közel 200 ezren egy évvel korábban önbevallás alapján inaktívak voltak, miközben egy évvel ezelőtt a számuk több mint 40 százalékkal alacsonyabb volt.
Ezzel párhuzamosan a munkanélküliségből foglalkoztatásba lépők száma nem változott egy év alatt, 110 ezer fő körül alakult, és a foglalkoztatásból munkanélkülivé váltak száma sem módosult, 70 ezer fő alatt stagnált. Vagyis azt láthatjuk a hazai munkaerőpiacon, hogy
a munkaerő-kereslet lassulásával párhuzamosan egyre többen lépnek ki az inaktivitásból, a legnagyobb arányban közvetlenül a foglalkoztatásba, ennek köszönhetően az állásvesztettek, valamint a hosszabb ideje munkanélküliek csak nehezebben tudnak elhelyezkedni.
Ez pedig a munkanélküliségi ráta emelkedésében csapódik le.
Mi várható ez év végéig?
Várakozásaink szerint a foglalkoztatottak száma az idei év végéig a jelenlegi szint körül alakulhat, esetleg csak kismértékben változhat.
Jövőre kezdhet el ismét emelkedni a foglalkoztatás a gazdasági növekedés dinamizálódásával, illetve a folyamatban lévő nagyberuházások termőre fordulásával, amely érdemi munkaerő-keresletet generálhat a gazdaságban, orvosolva a fent bemutatott problémát.
Ugyanakkor a demográfiai folyamatok nyomán egyre nehezebb kínálati oldalról bővíteni a munkaerőpiacot, illetve a bevonható munkaerő körében a képzettségi szint kapcsán is jelentős problémák merülhetnek fel. Ez egyrészről a munkanélküliség fokozódó csökkenésével járhat, előrejelzésünk szerint jövőre éves átlagban is 4 százalék alá mérséklődhet az állástalanok aránya, másrészről meg egyes szakmákban, ágazatokban ismét fokozódhat a munkaerőhiány, amely a bérdinamikának jelenthet újabb támaszt.
Fotó: Unsplash
Kapcsolódó:
