Ahhoz, hogy a magyar gazdaság 2025-ben 3–6 százalék közötti növekedést érhessen el, a kormány 21 intézkedésből álló Új Gazdaságpolitikai Akciótervet fogadott el. Ennek egyik pillére a megfizethető lakhatás biztosítása, hiszen az otthonteremtés generációkon átívelően a legfontosabb öngondoskodási kérdés, ami elengedhetetlen a fiatalok boldogulása és a családok jóléte szempontjából.
E célt szolgálva a kormány megszünteti a bürokratikus akadályokat annak az útjából, hogy a megtakarítások saját döntés alapján, önkéntesen a lakhatásra felhasználhatók legyenek.
Azért, hogy mindenki számára közérthető és egyértelmű legyen az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás ezen igénybevétele, a Nemzetgazdasági Minisztérium az alábbi tájékoztató anyagot dolgozta ki a társadalmi egyeztetés során leggyakrabban felmerült kérdések kapcsán.
Kérdések és válaszok (GYIK) az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások felhasználhatóságával kapcsolatban:
Kik lehetnek a megtakarítás felhasználásának a kedvezményezettjei?
A pénztári egyéni megtakarítás felhasználásának kedvezményezettje lehet egyrészt maga a pénztártag, továbbá a házastársa, a gyermeke vagy gyermekei. A megtakarítás felhasználását igazoló dokumentumon tehát a pénztártag neve helyett a családtagjainak a neve is szerepelhet.
Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás lakás- vagy házvásárlás célú felhasználásának lehetősége vonatkozik az önerős, vagyis hitelfelvétel nélküli ingatlanvásárlásokra is?
Igen. Az önkéntes nyugdíjpénztári tagok az egyéni számlájukon felhalmozott megtakarításaikat a jogszabály módosításának értelmében felhasználhatják önerőből történő – hitelfelvétel nélküli – ingatlan vásárlására is, azaz az ingatlanvételár fennmaradó részének a kiegészítéséhez. Az adásvételi szerződés bemutatásával a felhasználás lehet elő- és utófinanszírozással. Előfinanszírozás esetén az eladó számlájára utalandó a vételár fennmaradó része, utófinanszírozásnál pedig a vevő kapja meg az igényelt összeget.
Meghatározzák-e az ingatlan-tulajdonrész mértékének a minimumát a lakásvásárlás esetén?
Nem. A jogalkotói szándék szerint nincs minimummérték-meghatározás a tulajdonrészt illetően.
Felhasználható-e telekvásárlásra a magtakarított összeg?
Igen, ugyanazok a feltételek vonatkoznak rá, mint a lakás- vagy házvásárlásra.
Felhasználható-e a megtakarítás házépítésre,vagy -bővítésre?
Igen. A jogszabály módosításának célja az otthonteremtés támogatása, így a megtakarítás felhasználhatósága kiterjed az ingatlan építésére és bővítésére is. A megtakarítás felhasználására a kifizetett összeget igazoló számlák maximum három alkalommal, tömbösítve történő benyújtását követően utófinanszírozással kerülhet sor.
Hogyan történik a megtakarítás felhasználása otthonfelújítás esetén?
Felújítás során minden esetben utólagos a finanszírozás, tehát a pénztártag minden esetben előfinanszírozza a felújítási munkálatokat, a pénztár pedig a feltételek teljesítését követően a jogszabályban szereplő határidőig (a beadást követő 60 nap) utólag kifizeti a költségeket. A pénztártag összesen három alkalommal, tömbösítve nyújthatja be a már számlával igazolható költségeinek az elszámolását.
Felülvizsgálták-e az ingatlan korszerűsítésének lehetőségei köréből kimaradt eseteket?
A korszerűsítésre vagy felújításra vonatkozó lehetőségek felsorolása a jogszabályban kibővült, számos felhasználási lehetőség szerepel már benne. Ezek külső és belső felújítási, korszerűsítési és bővítési lehetőségekre egyaránt vonatkoznak. Így például a szaniterek beszerzésétől a burkolóanyagon át az építőanyagon keresztül a kerítéselemekig minden érthető alattuk. Az ezekről készült számlák összesen három alkalommal, tömbösítve nyújthatók be.
Hiteles energetikai tanúsítvánnyal kell-e igazolni a felújítás eredményét?
Nem. A jogszabály a lehetőség egyszerűbbé tétele érdekében nem ír elő ilyen feltételt a felhasználás kifizetéséhez.
Hogyan lehet felhasználni a megtakarítást lakáshitel-törlesztésre?
A megtakarítás összege felhasználható rendes (havi) törlesztésre, elő- és végtörlesztésre is.
Hogyan lehet felhasználni a megtakarításokat a lakáshitelek havi rendes törlesztésére?
2025 során megvalósuló lakáshitel-törlesztések finanszírozására lehet felhasználni a megtakarításokat utófinanszírozással. Az igényléshez be kell nyújtani a már törlesztett összegeket igazoló banki számlakivonatokat, maximum háromalkalommal, tömbösített formában. Természetesen ha valaki akarja, akkor benyújthatja az egész évi törlesztéseket igazoló számlakivonatokat, és az alapján is igényelheti az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás saját bankszámlára történő átutalását.
Hogyan működik majd a pénztárból való kifizetés lakáshitel elő- vagy végtörlesztése esetén?
Előfinanszírozás esetén az elő-, illetve végtörlesztést a pénztár közvetlenül utalja a hitelnyújtó bank számlájára, csökkentve ezáltal az adminisztrációt és elkerülve a megelőlegezés terhét a pénztártag számára. Ebben az esetben igazolni kell a hitelszerződésben megkövetelt feltételeknek való megfelelést az elő- vagy végtörlesztés szempontjából. Emellett az ügyfél utófinanszírozás címén is kérheti a kifizetést, ebben az esetben ő kapja meg a pénztártól az összeget, ehhez a törlesztést igazoló bankszámlakivonatra, valamint a hitelszerződés bemutatására van szükség.
Beleérthető-e a felhasználási körbe az ingatlancélú munkáltatói hitel kiváltása is?
Igen, a társadalmi egyeztetés során a felhasználás lehetőségeinek körébe bekerült a lakáscélú munkáltatói kölcsönök kiváltásának a lehetősége is.
Felmerülhet-e a lakáscélú támogatások kombinálásának lehetősége?
Igen. Nem tartalmaz erre vonatkozó megkötést a jogszabály. Például a Csok Plusz lakáscélú hitel, ezért annak törlesztéséhez is felhasználható a megtakarítás.
Mi szükséges a kifizetéshez?
Önerőből történő ingatlan- vagy telekvásárlás, vagy a vételár kiegészítéséhez való felhasználás esetén az adásvételi szerződést kell benyújtani.
A kifizetéshez otthonfelújítás, -bővítés, vagy -építés esetén – legfeljebb három alkalommal, tömbösítve – be kell nyújtani a munkálatokat vagy a beszerzéseket igazoló számlákat.
Lakáshitel rendes (havi), elő- vagy végtörlesztése, illetve munkáltatói kölcsön törlesztése esetén a hitelszerződést, az előfinanszírozott elő- és végtörlesztés esetén pedig az ez irányú banki igazolást kell benyújtani. Utófinanszírozás során a lakáshitel aktuális törlesztésekor pedig az átutalást igazoló számlakivonatot is szükséges a pénztárnak eljuttatni, legfeljebb három alkalommal, tömbösítve.

A szolgáltatás mikortól vehető igénybe?
2025. január 1-jétől.
Milyen határidők vonatkoznak a felhasználásra?
A számlák pénztárhoz való benyújtásának végső határideje 2025. december 31-e. A pénztár kifizetésére vonatkozó határidő az előírt feltételek teljesülését követően 60 nap. Az előbbieknek megfelelően tehát az utolsó kifizetés határideje 2026. március 1-je.
Milyen jellegű adómentesség vonatkozik a felhasználásra?
A megtakarítás felhasznált összege szja- és szochomentes, ugyanakkor ennek szabályozása nem az önkéntes pénztári törvény hatálya alá tartozik. Az adószabályokat érintő vonatkozó változásokat a kormány beilleszti a megfelelő jogszabály módosításába.
Szükséges-e a felhasználást az adóbevallásban szerepeltetni?
Nem, a megtakarítás felhasználását nem szükséges az egyénnek az adóbevallásában szerepeltetnie.
Hány alkalommal kerülhet sor a felhasználásra?
A pénztártag legfeljebb három alkalommal, a számláit összegyűjtve, tömbösítve nyújthatja be az igényét a költségei elszámolására, mégpedig az egyéni számláján lévő megtakarítása, illetve legfeljebb a 2024. szeptember 30-i egyenlegének erejéig.
Ki dönt a kifizetésről?
A felhasználás kifizetéséről kizárólag az adott önkéntes nyugdíjpénztár dönt a feltételek teljesülésének elbírálása után.
Ki fogja a felhasználás jogszerűségét ellenőrizni?
A felhasználás jogszerűségét a pénztár ellenőrzi. A jogszabály alapján a Magyar Államkincstárnak is joga van az ellenőrzéshez, ez azonban nem feltétele a felhasználás kifizetésének.
Az igénybevétel összegére vonatkozóan kerül-e be felső limit a rendelkezésbe? Mekkora összeg használható fel a pénztártag számlájáról?
Jogalkotói szándék szerint nincs felső határ a felhasználás összegére vonatkozóan.
A jogszabály úgy rendelkezik, hogy legfeljebb az egyéni számla 2024. szeptember 30-i egyenlege szerinti összeg használható fel a megtakarításból. Amennyiben a megtakarítás összege ennél kisebb a felhasználás időpontjában, úgy az az összeg használható fel.
Ha nem a teljes megtakarított összeget veszi fel valaki, milyen sorrendben történik a tőke és a hozam felhasználása?
Először a tőke terhére számolják fel a felhasználni tervezett összeget, és ezt követi a hozam. A tőke esetében a legutoljára a számlára került összeget vonják le. Ezzel biztosítható, hogy az általános tőke- és hozamkivételi szabályok ne sérüljenek.
Honnan tudja meg a pénztártag, hogy mekkora összeg felvételére jogosult?
Az önkéntes nyugdíjpénztárak minden tag számára 2024. december 31-ig tájékoztatót küldenek ki az ügyfél által megjelölt kapcsolattartási módon. Ennek tartalmaznia kell az egyén felhasználható pénztári egyenlegét (legfeljebb a 2024. szeptember 30-ig felhalmozott összeget), valamint felhívja a figyelmet a szabályokra és a gyakorlati tudnivalókra. Az erre vonatkozó rendelkezés a társadalmi egyeztetést követően kerül be a jogszabályba.
(Forrás: NGM)
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Dreamstime