Az elmúlt héten számos optimista előrejelzés született a lengyel gazdasági növekedésre vonatkozóan. A Világbank 2024-re 3,2, 2025-re 3,7, 2026-ra pedig 3,4 százalékos GDP-bővülést jósol. Ez azt jelenti, hogy a korábbi számok javulhatnak – eredetileg 3, 3,4, illetve 3,2 százalék volt a vonatkozó számítás. Az IMF szintén közzétette az adatait, amelyek a Világbankéhoz hasonló növekedést vetítenek előre, mégpedig 2024-ben 3, 2025-ben 3,5, 2026-ban 3,4 százalékot.  

Varsó megfontolhatja az IMF javaslatait 

Ugyan e számok között van némi eltérés, abban mindkét intézmény egyetért, hogy 2025 különösen erős év lesz a lengyel gazdaság szempontjából. Az IMF ajánlása szerint  

Varsónak arra kellene használnia ezt az erős növekedést, hogy jelentősebb mértékben csökkentse az államháztartási hiányt.  

Ez a javaslat azért érdekes, mert a költségvetési konszolidáció esetében a pénzintézmény inkább az adóemelésekre, mint az állami kiadások csökkentésére fókuszál. Az IMF a személyi jövedelemadó (PIT) progresszivitásának a növelését javasolta, ami magasabb terheket jelentene a legjobban keresők számára. Továbbá a vállalatok és az egyéni vállalkozók adókedvezményeinek a szűkítését is ajánlja, ők ugyanis kevesebb adót és társadalombiztosítási járulékot fizetnek, mint a bejelentett dolgozók. Egy másik javaslat az igen szerény ingatlanadó-rendszer kiterjesztésére, valamint a kedvezményes áfakulcsok alkalmazásának korlátozására vonatkozik, és csak kivételes esetekre szorítaná azokat. 

A kiadáscsökkentés terén az IMF egyetlen javaslata, hogy a szociális juttatásokban a valóban rászorulók részesüljenek. Ez a széles körben népszerű „800 plusz” program kritikájának is tekinthető, amely bármiféle jövedelmi küszöbérték nélkül nyújt anyagi juttatásokat a családoknak. A Valutaalap azt is javasolta, hogy egyenlítsék ki a férfiak és a nők nyugdíjkorhatárát, és kössék azt a várható élettartamhoz. Ez hosszú távon előnyöket jelenthet a nyugdíjrendszer számára. 

Felüdülés a varsói tőzsdén 

Október 17-én a varsói tőzsde az elmúlt négy év legnagyobb bevezetésének lehetett tanúja, amikor a legjelentősebb lengyel vegyesboltlánc, a Żabka megkezdte a részvényértékesítéseket. Kezdetben 21,5 zlotyért (4,60 euró) kínálták a részvényeket, amelyeknek az ára rövidesen 23-ra (4,93 euró) emelkedett, ezzel az első pár percben 7 százalékos növekedést hozva a befektetőknek. Ez azonban jócskán elmaradt a piaci várakozásoktól, mivel sok befektető legalább 15 százalékos vagy annál magasabb hasznot remélt. Ami rosszabb, hogy a kereskedési szakasz végére a Żabka részvénypiaci ára visszaesett a kezdeti 21,5 zlotyira, és másnap tovább csökkent.  

Az elsődleges kibocsátás alkalmával buzgón vásárló részvényesek a nagy kereslet miatt a kiosztások jelentős csökkentésével szembesültek: a kisebb befektetők megrendelései több mint 90 százalékkal csökkentek. A kezdeti csalódás ellenére az IPO közel 7,5 milliárd złoty (1,6 milliárd euró) bevételt hozott, így az Allegro, a PZU és a PKO BP után a negyedik legnagyobb tőzsdei bevezetést tudhatja magáénak a varsói tőzsde történetében. 

A Żabka nyilvános részvénykibocsátása felfrissítheti a lengyel tőzsdét, amely az elmúlt pár évben eléggé lelassult.  

Számos más vállalat szintén bejelentette a tőzsdei terveit, így a horvát kiskereskedelmi lánc, a Studenac és a lengyel IT-cég, a Transition Technologies MS is. Ráadásul a várakozások szerint az ország legnagyobb diagnosztikai laboratóriumának működtetője, a Diagnostyka pár hónap múlva szintén a börzére léphet.  

Mi a helyzet a büdzsével? 

Lengyelország költségvetési hiánya szeptemberben meghaladta a 100 milliárd zlotyt (21,5 milliárd euró) – és GDP-arányosan 5,7 százalék körülire nőhet –, ennek ellenére az általános államháztartási állapotok nem romlottak jelentősen. Az elmúlt 12 hónapban a deficit csak kismértékben nőtt, megközelítőleg 158 milliárd zloty (34 milliárd euró) volt. Csak szeptemberben a hiány majdnem elérte a 19 milliárd zlotyt (4 milliárd euró), hasonlóan az előző év azonos hónapjában mért 18,5 milliárdhoz. 

A kormány bevételei szeptemberben 15 százalékkal magasabbak voltak, mint 2022 ugyanezen időszakában, míg a kiadások 11 százalékkal nőttek. Az áfabevételek 13 százalékkal emelkedtek, a jövedéki és bankadókból származókhozhasonlóan. A személyi jövedelemadók csak 3 százalékkal hoztak többet a büdzsének. E számok ellenére Andrzej Domański pénzügyminiszter újból jelezte, hogy hamarosan felülvizsgálja a jelenlegi költségvetést. A Pekao SA közgazdászai azonban úgy vélik, hogy  

a kormány még mindig teljesíteni tudja a 2024-re kitűzött 184 milliárd zlotys (39,7 milliárd euró) hiánycélt, így a tervezett felülvizsgálatra valószínűleg nem lesz szükség.  

Az államadósság kezelése érdekében a kormány a múlt héten 3 milliárd euró értékben adott ki 7, illetve 15 éves kötvényeket. Lengyelország jüanban és euróban denominált lejáró kötvényeket váltott vissza, lényegében átütemezve ezzel külföldi adósságát. A befektetők részéről a kereslet messze meghaladta a várakozásokat: több mint 15 milliárd euró értékben érkeztek ajánlatok, tehát ötször akkora összegben, mint a kibocsátott kötvények ára összesen. A sikeres lépés által sikerült biztosítani a szükséges forrásokat a közszférában fennálló hiány fedezéséhez. Így a jövőbeni kötvénykibocsátásokat a következő év nagyobb költségvetési szükségleteinek fedezésére szánják, amelyek az előrejelzések szerint elérhetik az 553 milliárd zlotyt (119 milliárd euró), szemben az idei 420 milliárddal(90 milliárd euró). 

Jól szerepelnek a kötvények és a zloty is 

A lengyel kötvények egyre népszerűbbek – jelezte az Amundi, Európa egyik legnagyobb vagyonkezelő cége. A több mint 2,3 ezermilliárd dollár értékű vagyont kezelő vállalat elemzői szerint  

a zloty egyre jobban fog szerepelni a térségben. 

A várakozások szerint a jegybank, a Narodowy Bank Polski 2025 második negyedévében kezdheti meg a kamatcsökkentést. A lengyel kötvények a hazai bankrendszer erős likviditásából is profitálnak, ami nagyrészt az országba áramló uniós forrásoknak köszönhető. 

A Bloomberg nemrégiben megírta, hogy más nagy pénzintézmények, mint a Bank of Ameriva és a Barclays, szintén osztják az Amundi várakozásait a lengyel eszközöket illetően. Megjegyezték, hogy a külföldi befektetők viszonylag kevés lengyel kötvényt birtokolnak, ezzel sok teret hagyva a befektetések növelésének. 

Optimista kilátások 

Összességében tehát Lengyelország gazdasága egyre biztatóbb jövő előtt állhat, amit az erős növekedési előrejelzések is igazolnak, az olyan sikeres tőzsdei bevezetések, mint a Żabkáé és az állam kötvényei iránti bizalom növekedése pedig erősítik ezt. A kihívások ugyan fennmaradnak, különösen az államadósság csökkentését és az adóreformokat illetően, de úgy tűnik, hogy az ország továbbra is felkelti a befektetők figyelmét mind a részvény-, mind a kötvénypiacokon. 

(Forrás: TVP World) 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Dreamstime