Mihálovics Zoltán politológus, a Makronóm Intézet geopolitikai elemzőjének írása 

Arizona, az egykori stabilan republikánus állam bekerült a csatatérállamok sorába miután 2020-ban Joe Biden szűk különbséggel – mindössze 10 ezer szavazattal – legyőzte Donald Trumpot. Az egykori vörös állam 11 elektori voksánál fogva az idei elnökválasztáson meghatározó szerepet kap a jelöltek közti versenyfutásban.

 

A bevándorlás a 2024-es elnökválasztás egyik legfontosabb kérdésének számít, ennek megfelelően a jelöltek az amerikai–mexikói határon kialakult helyzetről és annak a közeli államokra, valamint az ország egészére gyakorolt hatásáról foglalnak állást és vázolnak fel megoldási javaslatokat.  

Arizona egyike ezeknek a határállamoknak, és központi szerepet játszik a bevándorláspolitikáról szóló vitában, hiszen több száz kilométeren keresztül határos Mexikóval. 

A határátlépések száma az elmúlt hónapokban a rekordszintről lecsökkent, de a migráció kérdése így is a választók aggodalmainak az első helyén szerepel. 

Ezen túl Arizonában is elkeseredett vita alakult ki az abortuszról, miután az állam republikánusai sikertelenül próbálták visszaállítani a terhességmegszakítás 160 éves, majdnem teljes tilalmát. 
A kérdés még inkább polarizálódott 2022 óta, amikor az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága megsemmisítette azt a döntést, amely alkotmányos jogot biztosított a nőknek a terhességmegszakításhoz.  

Arizona hosszú ideig a konzervatív ortodoxia bástyája volt, amely Barry Goldwatert és John McCaint is a Fehér Házba juttatta, és amelynek elektoraival a republikánusok következetesen számoltak az egyes választásokon.  

Azonban Georgia mellett Arizona is olyan csatatérállam, amely a közelmúltbeli demográfiai változások, a választási részvétel és más egyéb tényezők miatt vált csatatérré, e határállamban nem véletlenül fontos beszédtéma a bevándorlás. 

A korábbi tendenciák alátámasztják, hogy az állam egykor republikánus bástya volt: ebben az évszázadban mindegyik elnökválasztáson az éppen aktuális republikánus jelölt nyerte meg Arizonát. Joe Biden 4 évvel ezelőtti és Bill Clinton 1996-os győzelmén kívül az állam Harry Truman 1948-as megválasztása óta nem támogatott demokrata jelöltet. Az új Coloradónak is nevezhetnénk, hiszen egykor ez az állam is stabil republikánusnak számított – az amerikai föderációhoz való csatlakozás óta eltelt 37 választáson 22 alkalommal a mindenkori republikánus elnökjelölt nyerte az államot, míg demokrata csupán 14-szer –, ehhez képest az elmúlt választásokon megkérdőjelezhetetlenül bekékült.  

Arizona a csatlakozás óta lebonyolított 28 elnökválasztáson 19 alkalommal republikánust választott, 9-szer demokratát.  

A demokraták azonban nem akarják, hogy a republikánusok visszaszerezzék az államot a 2020-as botlást követően, amit alátámaszt, hogy a reklámügynökségeik mintegy 44 millió dollárt költöttek el az általános választásokra Arizonában, ami a republikánusok 17 millióját jócskán felülmúlja. Ez azonban lehet, hogy bölcs visszafogottság a részükről: Trump ugyanis október óta egy kivételével minden nyilvános közvélemény-kutatásban folyamatosan jobban szerepelt Arizonában, mint demokrata ellenfele. A Bloomberg/Morning Consult az egyedüli, amely szerint Harris 0,4 százalékponttal vezet, de ez is a 3 százalékpontos hibahatáron belül van. 

Most, hogy Arizona 11 elektori szavazata tétre megy, mindkét jelölt kampányolt az államban, és olyan nagy, nemzeti kérdésekre összpontosító üzenetekkel szólították meg a választókat, mint a gazdaság, a bevándorlás és az abortusz. A fő kérdés, hogy ezek miként érvényesülnek majd az egyre sokszínűbb és gyorsan növekvő lakosság szempontjából. 

Az egyes jelöltek Arizonában 

Biden márciusban ellátogatott ide, mielőtt befejezte volna az elnökválasztási kampányát, augusztus elején pedig Arizona szerepelt Harris és jelöltje, Tim Walz minnesotai kormányzó listáján, sőt a jelöltést követő első állomások egyike volt, ahová elutaztak. Az alelnök, megpróbálva a bevándorlással kapcsolatos jóhiszeműségét és jövőképét a határállamok szavazóinak bemutatni, megjegyezte, hogy korábban már vádat emelt drogkartellek tagjai és csempészek ellen, majd hozzátette, hogy Trump nem akarja megoldani a határbiztonság problémáját, csak beszél róla.  

Harris később, szeptember 27-én ellátogatott a határ menti Douglas városába, ahol szigorúbb menekültügyi korlátozásokat követelt – igaz, úgy, hogy jelenleg ők vannak hivatalban, ez elég visszás –, azt mondta, hogy a határt zárva fogja tartani, és megfogadta, hogy prioritásként kezeli a fentanil USA-ba való bejutásának megakadályozását.  

Október 9-én pedig, miután megkezdődött a korai szavazás, Walz is ellátogatott az államba. 

Trump számára világos, hogy ezúttal nem engedheti meg magának, hogy elveszítse Arizona elektori szavazatait, mivel ha egy esetleges vereség nem is lehetetleníti el a Fehér Házba vezető utat, nagyon megnehezíti azt. Nem véletlen, hogy ennyire erre az államra összpontosít. A Trumpot támogató Super PAC egy adománygyűjtő e-mailben azt írta, hogy Arizona és Nevada „szenvedett a Bidenomics alatt”. Január végén azonban a volt elnök visszalépett egy az arizonai Republikánus Párt számára fontos adománygyűjtéstől, miután kiszivárgott egy hangfelvétel, amelyen az állam republikánus pártelnöke megpróbálta megvesztegetni Kari Lake szenátorjelöltet, hogy ne induljon a választáson. Trump ennek ellenére 2022 óta először június 6-án visszatért az államba.  

A látogatás során a volt elnök részben a bevándorlásra összpontosított, bírálva Biden közelmúltbeli, a menedékjogot korlátozó végrehajtási intézkedését, és azt mondta, hogy meg kell választaniuk Lake-et a szenátusba.  

Trump szeptember 12-én visszatért egy Tucsonban tartott rendezvényre a Harrisszel folytatott elnökjelölti vitája után. J. D. Vance ohiói szenátor, Trump alelnökjelöltje pedig Walzcel egy napon, október 9-én látogatott el a városba. 

Népesség, kulcscsoportok 

A többi csatatérállamhoz hasonlóan Arizona is indikátornak számít: az elmúlt 12 elnökválasztás nyertesei közül nyolcan itt is győztek. E határállam jellemző példája annak, hogy a demográfiai változások miként alakítanak át egy korábban tipikus vörös államot csatatérállammá. Nevadához hasonlóan Arizona is erőteljes népességemelkedést tapasztalt az elmúlt években – bár az előrejelzések szerint ez a növekedés lassulni fog. 

Azóta, hogy 1912-ben 48. államként felvételt nyert az USA-ba, a lakossága gyorsan bővült. E növekedés nagy része az elmúlt 40 évben következett be, amire talán a legjobb példa, hogy 1970-ben Arizonában még kevesebb mint 2 millióan éltek. Az állam lakossága Phoenix, a főváros és Tucson, a második legnagyobb település körül összpontosul. A legnépesebb arizonai megye Maricopa, ahol az állam 6,9 millió lakosából 4,1 millió él.  

Az állam lakosságának több mint 60 százalékát magában foglaló Maricopa megyében található az állam tíz legnagyobb városa közül kilenc, így amelyik jelölt „elviszi” ezt a megyét, a valószínűleg az állam 11 elektori szavazatát is elnyeri. 

Arizona mintegy félmilliós növekedést tapasztalt a 2010-es hivatalos népszámlálási eredményekhez képest, amikor is 6,3 millió lakost regisztráltak. 1990 és 2000 között ez volt a második leggyorsabban gyarapodó állam: közel 40 százalékponttal nőtt népessége ebben az időszakban. 2010 és 2015 között pedig a hetedik leggyorsabban növekvő volt. Az amerikai népszámlálás legutóbbi, 2015-ös hivatalos becslése óta a népesség közel 100 ezer fővel emelkedett. Ha ez az ütem fennmarad, akkor a lakossága 2026-ra meghaladja a 8 millió főt az Arizona Office of Economic Opportunity 2018-as előrejelzése szerint, és ezzel a 12. állam lesz, amely eléri ezt a határt. Bár az országos átlagnál gyorsabban gyarapodik, a növekedés üteme a korábbiakhoz képest az 1,5 százalékos szint körülire csökken. 

Nevadához hasonlóan Arizona szintén viszonylag sokszínű állam, a lakosság többségét azonban még mindig a fehérek adják.  

A fehér lakosság aránya 81,5 százalék, ezen belül a nem spanyol ajkú fehéreké 53,4. A spanyol ajkúak is jelentős számban vannak jelen: származást tekintve 31,6 százalék vallja magát spanyol ajkúnak, ezen belül a legnagyobb csoportot a mexikóiak jelentik.  

Ha etnikai hovatartozás szerint haladunk tovább, akkor a következő csoportot az afroamerikaiak adják 5,7 százalékkal, őket követik az amerikai indiánok vagy alaszkai őslakosok 5,2, majd az ázsiaiak jönnek 4,1, illetve a két vagy több etnikai csoporthoz tartozók 3,3 százalékkal.  

Ebből jól látszik, hogy az elnökjelötek számára a kritikus csoportot a fehérek és a spanyol ajkúak jelentik.  

Trump országos szinten jól szerepelt a körükben, mielőtt Biden visszalépett, és a Republikánus Párt egyébként is előretörhet a spanyol ajkúaknál. Harris eközben úgy tűnik, hogy nagyobb lelkesedést és potenciális elkötelezettséget vált ki a latinó szavazókból, mint Biden. 

Arizonát Trump ezúttal nem veszítheti el (Forrás: Flickr)

A jelenlegi demográfiai trendek alapján Arizonában 2027-re a kisebbségek adják a többséget. 2003-tól a spanyol ajkúak születéseinek a száma meghaladta a nem spanyoljkú fehérekét. Ez a tendencia még néhány évig folytatódott, de 2011-ben megfordult. Az állam déli és középső régióit továbbra is főként mexikói amerikaiak lakják, ám az afroamerikaiak száma is jelentősen nőtt az elmúlt években, Phoenixben például a fekete lakosság 1990 és 2005 között megduplázódott. Az államban ázsiai amerikaiak is élnek, közülük a legnagyobb alcsoportot a filippínók alkotják, a 2010-es népszámlálás során több mint 53 ezren voltak. 

Arizona indián lakossága az egyik legnagyobb az Egyesült Államokban (Kalifornia és Oklahoma után). Minden más államnál többen beszélik az indián nyelveket – több mint 85 ezer ember beszél navajo nyelven, és több mint 10 ezer apacsul. 

Összességében a legtöbb arizonai megyében növekedés volt tapasztalható a 2010-es népszámlálás és a Népszámlálási Hivatal 2015-ös becslései között. Az állam keleti határa mentén fekvő Greenleeben volt a legnagyobb a bővülés ebben az időszakban, 5 év alatt 14,27 százalékponttal nőtt a lakosság. A második helyen Maricopa megye áll, ahol ugyanebben az időszakban 8,95 százalékos volt a népességgyarapodás. 

A demokratáknak is fontos Arizona (Forrás: Flickr)

Természetesen a függetlenek szavazata is fontos marad mind Arizonában, mind országos szinten. Míg az államban 2023 novemberében regisztrált választók többsége (35,13 százalék) republikánus volt, és a demokraták nem sokkal maradtak le (29,09), a szavazók nagy része (29,20) független volt az Independent Voter Project adatai szerint. 

A legfontosabb kérdések Arizonában 

Az abortusz és a bevándorlás várhatóan nagy szerepet játszik a novemberi választáson.  

Az államban a terhességmegszakítás jelenleg az orvosi vészhelyzet kivételével a 15. hét után tilos, de Arizonában a novemberi szavazólapon egy az állampolgárok által kezdeményezett felvetés szerepel, amely a magzat életképességéig, azaz jellemzően a 24. hétig biztosítaná az ehhez való jogot. 

Egy másik, a helyi törvényhozók által júniusban elfogadott intézkedés értelmében a nem amerikai állampolgárok számára bűncselekménynek minősülne, ha Mexikóból nem a hivatalos határátkelőhelyeken lépnének be az állam területére. A javaslat értelmében a rendőrök letartóztathatnák azokat, akik ezt megteszik, a bírák pedig elrendelhetnék, hogy visszatoloncolják őket a hazájukba. Az Associated Press szerint ezen intézkedés támogatói azt mondták, hogy mindez a határvidékre összpontosít, bár aggályok merültek fel a szélesebb körű végrehajtásával kapcsolatban. 

A közvélemény-kutatások általában azt mutatják, hogy a választók a gazdaságot tekintik a legfontosabb kérdésnek, amllyel a saját államuknak szembe kell néznie. Arizonában azonban nem feltétlenül ez a helyzet.  

Az Emerson College Polling és a The Hill februári felmérése szerint a szavazók 31 százaléka számára a bevándorlás a legfontosabb kérdés.  

Ezt követte a gazdaság (20), a lakhatás megfizethetősége (11), az oktatás (10), az abortuszhoz való hozzáférés (7), az egészségügy (6), a demokráciát fenyegető veszélyek (6) és a bűnözés (5). Ez a felosztás potenciálisan Trumpot segítheti közelebb a 11 elektori szavazat megszerzéséhez. 

Mit mutatnak a közvélemény-kutatások? 

A The New York Times október 9-i közvélemény-kutatási átlaga szerint Trump 2 százalékponttal vezet Harris előtt, 49 százalékos támogatottsággal. A RealClearPolling október 1-jei, a csatatérre összpontosító átlaga szerint Trump alig több mint 1 százalékponttal áll jobban Harrisszel szemben. Emellett a The Economist, valamint a FiveThirtyEight átlaga is folyamatosan hibahatáron belüli Trump-előnyt mér.  

A The Economist szerint jelenleg Trump előnye 2,2, a FiveThirtyEight legfrissebb mérése szerint pedig 2 százalékpont. 

Tehát ha nem lesz válatlan fordulat, akkor a republikánusok számolhatnak 11 elektori szavazattal, ugyanis a 7 csatatérállam közül ebben itt tűnnek a legegyértelműbbnek az eredmények, igaz, olyan szoros a verseny a két jelölt között, hogy semmit sem szabad biztosra venni. A bevándorlás kérdése egyértelműen Trump malmára hajtja a vizet, de mivel sokszínű, többségében nem spanyol ajkú fehérek lakta államról beszélünk, így elsődlegesen az dönt, hogy ezt a csoportot melyik jelölt tudja jobban mobilizálni, de persze a jelentős arányt képviselő latinó szavazók gazdasági problémáira adott válasz is meghatározó lesz az elkövetkező hetekben.

Kapcsolódó:

Borítókép: Wikimedia Commons