A Grúz Álom 54 százalékos győzelmével megnyerte a parlamenti választásokat, noha az ellenzék választási csalásra hivatkozva nem ismeri el azt. Tüntetések várhatók, miközben a párt folytathatja pragmatikus alapokon nyugvó külpolitikáját, egyensúlyozva az orosz, a kínai és az európai érdekek között. Ez azonban nem változtat azon, hogy Georgia célja továbbra is az Európai Unióhoz való csatlakozás.
Mihálovics Zoltán politológus, a Makronóm Intézet geopolitikai elemzőjének írása
A 2012 óta kormányzó Grúz Álom párt az előzetes várakozásokkal ellentétben stabil többséget szerezve nyerte az október 26-i parlamenti választásokat. Ez volt az első választás Georgiában, amelyet a 2017-es alkotmánymódosítással megváltoztatott választási rendszerben tartottak.
A korábbi vegyes választási szisztémát, amelyben a 150 képviselő egy része pártlistáról, másik része egyéni választókerületekben szerezhet mandátumot, felváltotta egy teljesen arányos procedúra 5 százalékos parlamenti bejutási küszöbbel, amelyben kizárólag pártlistáról lehet képviselői mandátumot szerezni.
Minden közvélemény-kutatás azt prognosztizálta, hogy a Grúz Álom elveszíti a parlamenti többségét, így, ahogy az arányos rendszerekben bevett gyakorlat, koalíciós kormányzásra kényszerül, ha pedig nem sikerül koalíciót építeni, akkor az ellenzék veheti át a kormányrudat, amennyiben nekik igen.
Azonban az ellenzék kijelentette, hogy nem ismeri el az eredményt, és minden demokratikus eszközzel fel fog lépni ez ellen. Ez már akkor megjósolható volt, amikor fény derült az első exit poll eredményekre, ugyanis azok egymásnak teljesen ellentmondtak: a kormánypárt kijelentette, hogy magabiztos győzelmet arattak, míg az ellenzék is ugyanezt állította.
Számos videó került fel a különböző portálokra, amelyben választási csalásokra utaló esetek láthatók, amelyeket az ellenzéki választási megfigyelők is megerősítettek. A Telegramon például keringett egy videó, amelyben egy férfi egyszerre több szavazatot ad le – később azonban ezt az urnát és a benne található szavazatokat érvénytelenítették.
A választási bizottság ilyen körülmények között jelentette be szombat éjszaka, hogy a kormánypárt stabilt többséggel nyerte a választásokat. A voksok csaknem 100 százalékos feldolgozottságánál a Grúz Álom a szavazatok 54,09 százalékával magabiztos győzelmet aratott, míg az ellenzéknek nem sikerült áttörést elérnie.
Az eddig legnagyobb ellenzéki párt, az Egység a választás legnagyobb vesztese, miután 10,12 százalékkal csupán a harmadik legtöbb szavazatot kapta, ami 2020-as eredményéhez képest 22 mandátum elvesztését jelenti.
A második helyen egy ötpárti, és ilyenformán egy új politikai formáció, a Koalíció a változásért végzett, a szavazatok 10,92 százalékával. Átlépte a bejutási küszöböt az Erős Georgia névre keresztelt négypárti koalíció, amely a voksok 8,78 százalékát szerezte meg.
Átlépte még a bejutási küszöböt az egykor a Grúz Álomban politizáló és a párt színeiben 2019 és 2021 között miniszterelnöki széket is elfoglaló Giorgi Gakharia pártja, a Gakharia Georgiáért, a szavazatok 7,76 százalékát magáénak tudva.
Giorgi Gakharia egykori miniszterelnök (Forrás: Flickr)
Az elkövetkező hetekben, mivel az ellenzék nem ismeri el a választási eredményt, várhatóan demonstrációkra, tűntetésekre kerül sor. A Grúz Álom stabil többségének köszönhetően az eddigi miniszterelnök, Irakli Kobakhidze megkapja az államfőtől a felkérést a kormányalakításra, amelyet majd a parlament megszavaz.
Azonban mindenképp ki kell vizsgálni, hogy valóban történt-e érdemi visszaélés a szavazás napján, és el kell érni, hogy az ellenzék is elismerje a választási eredményt, emelve a hivatalba lépő kormány legitimációját.
A Grúz Álom stabil győzelmével Georgia az elkövetkező 4 évben biztosan marad a pragmatikus úton, folytatva az eddigi külpolitikai irányvonalát. Mivel stratégiailag kulcsfontosságú helyen fekszik a Dél-Kaukázusban (délen a délnyugat-oroszországi kaukázusi fővonulattól Törökország és Örményország határáig, illetve a Fekete-tengertől Irán kaszpi-tengeri partvidékéig terjedő terület), tovább próbál majd egyensúlyozni az orosz, a kínai és az európai érdekszféra között, miközben célja az Európai Unióhoz való mielőbbi csatlakozás, amit mi sem mutat jobban, hogy 2023 decemberében Ukrajnához és Moldovához hasonlóan megkapta a tagjelölti státuszt.
Kapcsolódó:
Borítókép: Wikimedia Commons