Kína fölénye tovább növekszik a tudományos kutatásokban
2025. február 12., szerda

Kína fölénye tovább növekszik a tudományos kutatásokban  

A technológiai verseny új irányba mutat: Kína dominanciája számos területen egyre erősebb, míg a Nyugat próbál lépést tartani. A fejlett technikák terén az ázsiai nagyhatalom előretörése mellett a világ többi része igyekszik alkalmazkodni és új stratégiákat kidolgozni a felzárkózáshoz. 

Szerzők: Bácsi Attila és Ladics Máté, a Makronóm Intézet elemzői

Hatvannégy kritikus fontosságú technológia tudományos kutatásából 57-et Kína dominál, derül ki az Ausztrál Stratégiai Szakpolitikai Intézet (ASPI) idei, kibővített és frissített tanulmányából és annak adatbázisából. Az egyes országok és intézetek teljesítményének méréséhez az ASPI a 2003 és 2023 között publikált tanulmányok közül a legtöbbet hivatkozott 10 százalékot vette figyelembe. Az új, már 2003-ig visszanyúló adatbázis átfogó képet ad a nemzetek tudományos és technológiai fejlődésének intenzitásáról és az erőviszonyok változásáról. A leglátványosabb felemelkedés Kínához köthető: míg a távol-keleti nagyhatalom 2003 és 2007 között még csupán három szegmensben állt az élen, a 2019 és 2023 között eltelt öt évben már 57-ben vezetett. Ezzel szemben az Egyesült Államok ugyanezt a két időszakot összevetve 53 technológia terén vesztette el előnyét, és így immár csak 7 kategóriában tekinthető világelsőnek. Az ASPI előző, tavaly megjelent kiadványa óta Peking öt technológiában vált éllovassá. 

A kínai tudományos közeg térhódítását mutatja, hogy a 113 allétesítményt magában foglaló Kínai Tudományos Akadémia (KTA) a legjobban teljesítő intézet. Az elmúlt öt évben végzett kutatások alapján a KTA 31 technológiában vezet, legerősebb területei az energia- és környezetvédelmi technológiák, valamint a fejlett anyagok. A magánszektorbeli kutatási kiválóság ugyanakkor többnyire csak néhány amerikai technológiai óriáson belül összpontosul. A kvantum-számítástechnikában az IBM, a természetes nyelvi feldolgozásban pedig a Google vezet. A top 20 intézmény közül csak a japán Toshiba brit részlege és a tajvani TSMC nem amerikai vállalat. Vagyis Peking kiemelkedő nemzeti teljesítménye ellenére a kínai vállalatok még mindig csak követik nyugati társaikat a nagy hatású kutatások rangsorában. 

Bár a félvezető-kutatásban Kína az élen jár, a piaci sikereikre még várni kell 

Kína esetében fontos megjegyezni, hogy

az ország gyakran azért jár az élen a befolyásos kutatásokban, mert valójában le van maradva a technológia kifejlesztésében és kereskedelmi hasznosításában, ezért a K+F-befektetésekkel igyekszik minél gyorsabban behozni a hátrányát.

A kínai elméleti technológiai tudás és a piaci sikerek közötti szintkülönbségre szemléletes példát jelent a félvezetőgyártás, amely stratégiai szempontból világszinten az egyik legkritikusabb iparággá vált. Az elmúlt két évtizedben Kína egyre feljebb jutott a technológiában, mostanra pedig onnan származik a legtöbb publikáció. Ennek gyümölcse a nemzetközi piacon egyelőre még nem érett be, és ha a publikációk együttes számát nézzük, az USA továbbra is toronymagasan vezet, sőt az előrejelzések alapján 2030 után túl is az élen marad. 

Ezzel ellentétben a TSMC vállalaton keresztül a csúcstechnológiájú mikrocsipgyártás közel 90 százalékáért felelős Tajvan jelenleg csupán a hetedik a félvezető-technológiák kutatásában, pedig a vitatott státuszú sziget 2003 és 2007 között még a harmadik volt. Látható tehát, hogy az akkori tudományos teljesítménye megalapozta a mai vezető pozícióját, ahová most a feltörekvő nemzetek, mint Kína és India igyekeznek felérni. 

Más területeken a kínai kutatások már sikeres termékekhez vezettek 

Más a helyzet a magas specifikációjú megmunkálási eljárások, a fejlett repülőgép-hajtóművek, a drónok és együttműködő robotok, valamint az elektromosenergia-tárolók területén. Ezekben Kína az éves publikációk, valamint az összesített adatok alapján is az élen áll, és jelentős technológiai monopóliumkockázattal is rendelkezik. Érdekesség, hogy az USA-nak ezeken a területeken korábban nem volt kiemelkedő fölénye, így Kína versengés nélkül vehette át a vezetést még a 2020-as évek előtt. Az ázsiai nagyhatalom első számú erősségét az elektromosenergia-tárolók jelentik, hozzájárulása a befolyásos publikációk számához a 2003-as 10 százalékról, a megdöbbentő 75 százalékra nőtt 2023-ra. A tanulmányok ebben az esetben már valós, piaci fölényhez is vezettek, a 10 legnagyobb EV-energiatároló-gyártó közül 6 kínai vállalat, amelyek közül a CATL és a BYD áll az élen. Rendkívül érdekes a fotovoltaika, azaz a napelem-technológia helyzete. Egészen a 2010-es évek közepéig az USA számított az eljárás éllovasának mind publikációkban, mind gyártásban. Az addig feltörekvő Kína ekkor átvette a vezetést, és tulajdonképpen globális monopóliummá vált a napelemek gyártásában. Pekinget egészen 2020-ig a publikációk növekvő száma jellemezte, ezt követően azonban csökkenő tendencia mutatkozott. Ez párhuzamot mutat az USA és Tajvan esetében tapasztalt folyamattal, amely szerint miután egy ország kiemelkedő pozícióba kerül egy technológiában a publikációk számában és a piaci vezető szerepet tekintve is visszavesz a kutatási intenzitásából (vagy más technológiákra fókuszál)

India is tudományos nagyhatalommá válik, és megközelíti az EU-t 

Bár a két vezető tudományos hatalom, Kína és az Egyesült Államok toronymagasan vezet a technológiák összesítése alapján, a másodvonalban akad még pár ország, amely a szakterületek széles körében jutott be a legjobbak közé. Közülük India teljesít a legjobban, a világ legnépesebb országa 45 technológia esetén az első 5 között van, 7 kategóriában pedig második. A szubkontinensnyi ország egyik fő fókuszpontját a bioüzemanyagok jelenthetik, ebben van a legnagyobb esélye az első hely átvételére a következő években. India esetében azonban különösen fontos hangsúlyozni, hogy az erős kutatási teljesítmény korántsem jelenti azt, hogy az adott technológiára alapuló termékek piacán az indiai vállalatoknak meghatározó szerepük lenne, ugyanakkor a trend hosszú távon ennek kedvez. 

A középhatalmak közül Irán a haditechnológiai kutatásokban teljesít kiemelkedően, az Egyesült Királyság és Ausztrália pedig az USA-val közösen az AUKUS együttműködés kereteiben igyekszik csökkenteni a lemaradását Kínától a csúcs-számítástechnikai vagy bizonyos haditechnikai területeken. Dél-Korea pedig abban az egyik legjobb, hogy képes a tudományos eredményeit piacképes termékekké alakítani számos csúcstechnológiai területen is. Erre szemléletes példa a félvezetőgyártás, a Samsung a világon a legfejlettebb mikrocsipek egyik első számú gyártója. Oroszország szinte teljesen kiesett az élvonalból, egyetlen területen, a fejlett robbanóanyagokban fért be az első ötbe (1. táblázat). 

A tanulmány külön kezeli az uniós tagállamokat, így első ránézésre úgy tűnhet, hogy az EU-s tudományos teljesítmény elmarad a világ többi részétől, az egyes országok ugyanis külön-külön ritkán jutnak be az első ötbe az adott technológiai területen.

Egy egységként tekintve viszont az EU továbbra is viszonylag erős, az országokat összevonva két technológiában, a gravitációs erőérzékelőkben és a kis műholdakban vezet, 30 kategóriában pedig a második helyen áll. Németország a legjobban teljesítő uniós tagország, Olaszország a második helyre futott be, Franciaország pedig tőlük jelentősen lemaradva áll a harmadik helyen. 

Nő a kínai kutatási monopóliumok száma 

Kína vezető pozícióját 24 területen értékeli a tanulmány úgy, hogy jelentős monopóliumkockázatot jelent nemzetközi szinten (2. táblázat). Peking céltudatos szakpolitikájának és állami támogatásainak köszönhetően rendkívül intenzív fejlődést mutat a stratégiai fontosságú technológiákban, a mesterséges intelligenciától, a fejlett gyártási folyamatokon át a védelmi technológiákig. A Nyugat számára Kína hozzáállása követendő példa lehet, amelyet az ASPI javaslatai is alátámasztanak. Ezek négy fő témába csoportosíthatók: 1) a beruházások fellendítése, a kereskedelmi hasznosítás ösztönzése és a tehetséggondozás kiépítése; 2) a globális partnerségek erősítése; 3) a hírszerzési erőfeszítések fokozása; és 4) az ún. moonshotok (elsőre elrugaszkodottnak tűnő nagy ötletek) megfontolása, beleértve a kutatás, a fejlesztés és a technológiai innováció hosszú távú finanszírozását az állami vagyonalapokon keresztül. 

Kapcsolódó:

CÍmlapfotó: Wikimedia Commons

Posztok hasonló témában

Heti hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Minden héten megkaphatja válogatott tartalmainkat, hogy naprakész információi legyenek a világ történéseivel kapcsolatban.


Kérjük adja meg a teljes nevét.

Email címét nem osztjuk meg.

Kérdezz bátran!
Chat