Magyarország a harmadik legígéretesebb állam a Standard and Poor’s hitelminősítő Strategic Opportunity Indexe szerint a fejlődő országok körében. 

Hazánk a harmadik legígéretesebb állam a fejlődő országok körében – messze maga mögé utasítva Lengyelországot és a többi, az elemzésből kimaradó kelet- és közép-európai államot – állapítja meg a Standard and Poor’s hitelminősítő Strategic Opportunity Indexe. Ez azért fontos, mivel a világ országainak államadósság-besorolását készítő, és ezzel a befektetők számára „bizalmi horgonyként” szolgáló Standard and Poor’s elemzői adatalapon mutatták ki friss tanulmányukban, hogy  

Malajzia és Thaiföld után középtávon a magyar gazdaságban rejlik a legnagyobb fejlődési potenciál. 

Ezt fejezik ki az általuk levédett úgynevezett Stratégiai Lehetőség Indexszel, amelyben a potenciált öt tényezőre bontották: 

1. Támogató gazdaságpolitika: a vállalkozások szemszögéből megmutatja a gazdaságpolitika minőségét, valamint az adózási és a szabályozási környezetet. 

2. Intézmények minősége: megmutatja, hogy mennyire stabil és kiszámítható a jogi és a pénzpiaci környezet. 

3. Logisztikai környezet: megmutatja, hogy mennyire kiterjedt és megbízható a közlekedési infrastruktúra, valamint a beszállítói láncok működése. 

4. Piaci potenciál: kifejezi, hogy mennyire nyitott, innovatív és vonzó a belső piac a vállalkozók számára. 

5. Erőforrások elérhetősége: megmutatja, hogy egy vállalkozás indításhoz szükséges erőforrások – különös tekintettel a munkaerőre és a tőkére – megfelelő minőségben állnak-e rendelkezésre. 

„Sok mindent gondolhatunk Magyarországról és a magyar gazdaságról, de amikor a bennünket, magyarokat inkább bizalmatlanul, sőt egy évtizede még hevesen bírálón szemlélő hitelminősítő 90 országot vizsgálva a harmadik helyre rangsorol, akkor abban lehet valami”  

– írta György László gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért felelős kormánybiztos Facebook-posztjában. 

Hozzátette: tudja, hogy sok vállalkozást nagyon érzékenyen érint az európai piacoknak a háború és a szankciók miatti beszűkülése. Az energiaárak miatt megugró infláció jelentős összegeket vett ki az európai családok házi költségvetéséből, és ez a pénz egyenesen a nyersanyagtermelő országok családjainak a zsebébe vándorolt. Azon dolgozunk, hogy Magyarország erről a negatív európai tendenciáról a gazdasági semlegesség stratégiájával és a kormány új, 21 pontos gazdasági akciótervével leváljon, és 2025-ben a 3–6 százalékos sávban növekedjen.