Michigan 15 elektori szavazatával ismét lényegi szerepet kap a Fehér Házért folyó küzdelemben: a gazdasági kihívások, a fehér munkásosztály, a fekete és arab amerikai közösségek többek között a gázai háborúval kapcsolatos hozzáállás miatt mind meghatározhatják az eredményt. A legfrissebb közvélemény-kutatások Harris és Trump között fej fej melletti áll, így az egyik legkiélezetteb verseny itt várható.
Mihálovics Zoltán politológus, a Makronóm Intézet geopolitikai elemzőjének írása
Michigan a Nagy-tavak állama, és annak 15 elektori szavazata jövő hét kedden a korábbi két választáshoz hasonlóan kiemelten fontos szerepet fog játszani abban, hogy ki kerül 4 évre a Fehér Házba. Az elmúlt évtizedekben megbízhatóan kék középnyugati rozsdaövezeti állam volt, annak ellenére, hogy az 1970-es és 1980-as években kizárólag republikánus elnökjelöltekre szavazott. Wisconsinhoz hasonlóan azonban fontos csatatérré vált, miután 2016-ban Donald Trump meglepetésre – döntően a fehér munkásosztálybeli szavazatok miatt – kevesebb mint 11 ezer szavazattal megnyerte az államot.
Ami a hidegháború utáni elnökválasztásokat illeti, 1992 óta egy kivételével mindegyiken a demokrata jelölt győzött. Az elmúlt 12-ből pedig kilenc alkalommal az itteni nyertes került a Fehér Házba.
Michigan státusza mint csatatérállam némileg új jelenség, bár a republikánusok az elmúlt évtizedekben gyakran szereztek meg állami és helyi tisztségeket. A demokrata elnökjelöltek 1992 és 2012 között folyamatosan 5–10 százalékpont körüli különbséggel nyerték meg Michigant.
2020-ban Joe Biden 3 százalékponttal „vitte el”, ami a legnagyobb különbség volt a hét csatatérállam között abban az évben. A republikánusok azonban továbbra is keményen pályáznak az állam 15 elektori szavazatára, és a friss adatok azt mutatják, hogy reális esélyük van arra, hogy idén megnyerjék azokat.
Az egyes jelöltek Michiganben
Novemberben várhatóan Michiganben lesz az elnökválasztási verseny. Az állam ugyanis Wisconsinnal és Pennsylvaniával együtt része annak a „kék falnak”, amelyet a demokratáknak meg kell tartaniuk ahhoz, hogy elkerüljék Donald Trump második elnökségét.
Itt élnek azok a kulcsfontosságú demográfiai csoportok, amelyeket mindkét párt igyekszik megszólítani: a főiskolai végzettség nélküli fehér szavazók, a legnagyobb fekete többségű város, Detroit és az ország egyik legnagyobb arabamerikai lakossága. A győzelemhez vezető út azonban most sem könnyű.
Harris és Trump továbbra is szoros csatában áll a fehér szavazók, valamint a szakszervezeti és kékgalléros munkások körében, akiket különösen a gazdasággal kapcsolatosa kérdésekkel igyekeznek megszólítani.
Az olyan helyeken, mint Macomb megye, ahol sok a kékgalléros szavazó és a szakszervezeti munkás, Trump azzal az ígérettel állt elő, hogy az Egyesült Államokat kivonja a rossz kereskedelmi megállapodásokból, és újratárgyalja a NAFTA-t.
A közelmúltban mindkét jelölt nagy figyelmet szentelt Michigannek. Október 4-én Harris ellátogatott a Detroit melletti Redford Charter Township tűzoltóságra, ahol a szakszervezetek képviselői mellett találkozott arab amerikai és muszlim vezetőkkel, majd a United Auto Workers szakszervezet elnökével Flintben, és támogatást ígért Michigan autóiparának. Trump szeptemberben kétszer is tartott kampányrendezvényt, október 3-án pedig a Kochville Townshipben található Saginaw Valley State Universityre látogatott. A középnyugatról származó alelnökjelöltek sem tétlenkedtek: mind J. D. Vance ohiói szenátor, mind Tim Walz minnesotai kormányzó az elmúlt hónapban az államban kampányolt.
Az állami adatok szerint a michigani munkanélküliségi rátája történelmi mélyponton van, de az utóbbi hónapokban lassan emelkedett. Eközben az infláció enyhült, csakhogy a magas megélhetési költségek továbbra is aggodalomra adnak okot.
Továbbra is szenved az autógyártás évtizedek óta tartó hanyatlásától, és a Michigani Egyetem szeptemberi tanulmánya szerint a magas kamatlábak beszűkítették a gépjárműeladásokat. Éppen ezek miatt mindkét párt igyekszik a gazdaságra helyezni a hangsúlyt.
A republikánusok azzal érvelnek, hogy Biden és Harris felelős az inflációért, míg az alelnök üzenetei a középosztály felemelésére irányuló tervekre összpontosítanak, és a Trump-korszak adócsökkentéseit úgy festik le, mint amelyek a gazdagoknak kedveznek.
A szervezett munkaerő kulcsszerepet játszik a helyi gazdaságban. A 2020-as exit poll felmérések szerint a jó részük Bident részesítette előnyben Trumppal szemben, miután ígéretet tett arra, hogy az Egyesült Államok történetének leginkább szakszervezetpárti elnöke lesz, amit azzal támasztott alá, hogy meglátogatta a Wayne-ben sztrájkoló UAW-dolgozókat.
Ez a látogatás segített neki növelni a szakszervezetek támogatását, de az elektromos járműveket adójóváírásokkal előmozdító politikája népszerűtlen volt a független és republikánus szavazók körében.
Harris 63 százalékkal vezet a szakszervezeti tagok körében, ami majdnem annyi, mint Bidené 2020-ban (65 százalék), tehát bár javul a helyzete a szakszervezeti tagok körében, az elektromos autók még mindig problémát jelentenek.
Mégis, egy biztató jel lehet Harris kampánya számára, hogy michigani Teamsters szakszervezet támogatja, szakítva az országos szakszervezettel, amely elutasította, hogy bármelyik amerikai jelöltet támogassa (Bill Clinton óta minden demokrata elnökaspiránst támogattak).
Michigan sokszínű népessége
A Nagy-tavak szívében fekvő Michigan az Egyesült Államok egyik legnagyobb állama mind a terület nagysága, mind a népesség tekintetében.
A sokszínű lakosságának nagy többsége kaukázusi. A felső félszigetén meglehetősen nagy a skandináv, különösen a finn származásúak száma, míg Nyugat-Michiganben jelentős a holland lakosok jelenléte, jóval több, mint az összes államban.
Az afroamerikaiak, akik a 20. század elején érkeztek Detroitba és más északi régiókba, még mindig Detroit és a közeli területek, például Flint lakosságának a többségét teszik ki.
Eközben Délkelet-Michiganben, különösen Dearbornban sok a közel-keleti, arab származású származású.
A 15 elektori szavazattal rendelkező Michigan sokszínűbb, mint a többi, a „kék falban” versenyben lévő állam, ami Harrisnek kedvezhet. De ahhoz, hogy biztosra menjen, meg kell nyernie a nagyszámú arab amerikai lakosságot és más fiatal szavazókat, akik csalódottságukat fejezték ki a Biden-adminisztrációval szemben gázai háború kezelése miatt.
Michiganben a nem spanyol ajkú fehérek aránya 73,7 százalék, emellett leginkább Detroitnak köszönhetően jelentős a fekete lakosság aránya is (14,1), a következő legnagyobb csoportot pedig a spanyol ajkúak adják 6 százalékkal. A Munkaügyi Statisztikai Hivatal szerint 2023-ban a szakszervezeti tagok az államban dolgozók 12,8 százalékát tették ki, ami meghaladja az országos 10 százalékot.
Mindkét jelölt számára kulcsfontosságúak a fehér munkásosztálybeli szavazók, és mivel az autógyártás fontos szereplője az állam gazdaságának (itt található a General Motors, a Ford, valamint a Stellantis észak-amerikai központja), így a szakszervezetekre érdemes lesz figyelni. Emellett a függetlenek szavazata is fontos lesz, ahogyan országszerte is: ők voltak ugyanis azok, akik segítettek Trumpnak megnyerni az államot 2016-ban, majd Bidennek visszaszerezni azt 2020-ban.
A fekete lakosság
Michiganben él az egyik legnagyobb fekete lakosság az országban, megelőzve Louisianát, Alabamát és Dél-Karolinát.
Az államban élő fekete szavazók közül azok, akik kormányzati, egyházi, fekete testvériségekben és diákszövetségekben dolgoznak, nagy valószínűséggel Harrisre szavaznának. Azonban különösen a munkásosztálybeli és szegény detroiti lakosok hajlamosak, hogy kimaradjanak a választásokból. Különösen Detroit közelmúltbeli választási részvétele – amely 2020-ban magasabb volt, mint 2016-ban – mutatott rá erre a kulcsfontosságú tényezőre, és ez magyarázat lehet arra, hogy az állam Bident választotta, miután négy évvel korábban Trumpra szavazott.
Megtörténhet, hogy a munkásosztálybeli és a szegény fekete szavazók körében az érdektelenség arra késztetheti őket, hogy ne menjenek el szavazni.
Pedig ők a michigani választók mintegy 14 százalékát teszik ki, és az exit pollok szerint 2020-ban 92 százalékuk támogatta Bident. Ehhez képest a közvélemény-kutatások átlaga azt mutatja, hogy a fekete szavazók demokraták iránt érzett szimpátiája 2020 óta meredeken, 21 százalékponttal csökkent. Ez valóban komoly változást jelentene a michigani politikában, de feltételezhető, hogy ezek a számok nem teljes mértékben így alakulnak majd a választások napján.
Az arab amerikai lakosság
A detroiti metropoliszban található a legnagyobb arab amerikai közösség az Egyesült Államokban. Dearbornban, amelyet gyakran neveznek az arab Amerika fővárosának, többségében libanoni lakosok élnek, akik erős kapcsolatokat ápolnak Dél-Libanonnal.
Az itteni arab és muszlim szavazók 2020-ban nagymértékben támogatták Bident. Azóta azonban sokan elidegenedtek tőle a gázai háború kezelése és a kormányzat Izraelnek nyújtott folyamatos katonai segélyezése miatt. Közülük sokan aggódnak Izrael folyamatos bejrúti bombázása és az országok közös határa mentén zajló szárazföldi inváziója miatt.
A republikánusok megpróbálják Harris és Walz Izrael-támogatását kizáró tényezővé tenni az állam nagyszámú arab amerikai, muszlim és fiatal szavazóinak körében.
A februári michigani demokrata előválasztás során több mint 100 ezren választották a „nem elkötelezett” opciót a szavazólapon, ami része volt annak az aktivisták által indított kampánynak, amelynek során azt szeretnék elérni, hogy az amerikai kormány állítsa le az Izraelnek nyújtott katonai támogatást.
Ennek a csoportnak a magatartása azért is érdekes, mert az államok közül itt élnek a legnagyobb arányban arab amerikaiak (az állam lakosságának mintegy 4 százalékát teszik ki), amely csoport miatt Biden győzelme a visszalépés előtt veszélybe került.
Harris azonban keményebb hangot ütött meg Izraellel kapcsolatban, és néhány, a gázai események ellen tüntető azt reméli, hogy a mostani alelnök jobban megérti majd az ügyüket.
Az arab amerikaiak 2020-ban országszerte erősen a demokraták felé hajlottak. A John Zogby Strategies által az Arab American Institute számára készített országos felmérés szerint azonban ez az előny idén elolvadt.
Trump és Harris nagyjából holtversenyben áll a körükben végzett felmérésben, ami messze elmarad attól a 24 százalékpontos előnytől, amellyel Biden 2020-ban rendelkezett. Bár Trump támogatottsága a csoport körében 2020 óta körülbelül 7 százalékponttal nőtt, a változás nagy része a demokraták összeomló támogatottságából származik, ami 2020 óta 18 százalékponttal csökkent.
Ennek részben az lehet az oka, hogy a republikánusok Izraellel kapcsolatos politikája még kevésbé vonzó sok háborúellenes aktivista számára, mint a demokratáké, így sok kiábrándult arab amerikai szavazó dönthet úgy, hogy vagy otthon marad a választások napján, vagy inkább egy harmadik párt jelöltjére szavaz, mint hogy Trumpra adja a voksát.
A Zogby felmérése szerint a harmadik párt jelöltjei országosan a szavazatok 12 százalékát kapnák a körükben, ami jóval magasabb, mint a 2020-as 3 százalék.
Ez egy országos felmérés volt, nem csak Michiganre vonatkozott, de az állam versenyképességét tekintve a demokrata szavazók körében tapasztalható esetleges visszaesés ebben a csoportban sokat segíthet a republikánusok esélyeinek.
A muszlim és arab szavazók 2016-ban Trump felé sodródtak, és néhányan ma is így tesznek, nemcsak a demokratáktól való eltávolodás, hanem a republikánus párt értékeivel való azonosulás miatt is. Sok arab és muszlim, bevándorló muzulmán 2001. szeptember 11-ig a republikánusokra szavazott, és utána kezdtek a demokraták felé mozdulni.
Ugyanis a republikánusok üzenete az önállóságról, a kisebb kormányról, a kevesebb kormányzati beavatkozásról, az alacsonyabb adókról, a szociális konzervativizmusról különösen a bevándorló muszlimoknak és araboknak tetszett, mert ez megtestesítette az amerikai álmot, amelyet ők a magukévá tettek.
A legfontosabb kérdések
A michiganiek számára a legfontosabb kérdések ezen a választáson bizonyos szempontból épp az ellenkezőjét mutatják annak, amit várnánk. Természetesen a gazdaság ugyanúgy dominál náluk, mint országszerte, de az abortusz kérdése, amely úgy tűnt, hogy az államban már nagyrészt eldőlt, még komolyan foglalkoztatja az itteni választókat, ugyanúgy, mint országos szinten. Eközben az Izrael és a Hamász közötti háború, amely – ahogy a népesség összetételénél említettük – különösen fontos Michiganben, talán nem akkora motiváló tényező, mint várták.
A felmérések azt mutatják, hogy a gazdasági kérdések kiemelten fontosak az itt élők számára, így a fehér munkásosztály kulcsfontosságú csoport: mivel – ahogy említettük – az autógyártás fontos szereplője az állam gazdaságának , így a szakszervezeti szavazásra is érdemes lesz figyelni.
Michigan volt az egyik első állam az országban, amely legalizálta az abortuszt, miután a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte a Roe kontra Wade ítéletet. A választók 2022-ben elfogadták a Proposition 3 alkotmánymódosítást, amely garantálta a terhességmegszakításhoz való jogot a magzat életképességéig. Az ezt követő évben az állami törvényhozás még tovább bővítette a reproduktív jogokat, így Michigan az abortuszjogok egyik legvédettebb állama lett.
Ez örvendetes hír volt a demokraták számára, akik megpróbálnak tőkét kovácsolni a kérdésből azzal, hogy arra figyelmeztetnek, hogy az állam abortuszvédelmét egy országos tilalom eltörölheti, ha a Republikánus Párt kerül a kongresszus élére.
Mit mutatnak a közvélemény-kutatások?
A The New York Times közvélemény-kutatási átlaga szerint Harris és Trump közt a különbség minimális és a demokrata jelölt 1 százalékponttal vezet. Eközben a RealClearPolling október 30-i átlagából az derül ki, hogy a volt elnök szintén minimális különbséggel 0,5 százalékponttal van lemaradva.
A The Economist közvélemény-kutatási átlaga szerint jelenleg mindössze 0,4 százalékpont a különbség Kamala Harris javára: a demokraták jelöltjének neve mellett 50,2, Donald Trumpnál pedig 49,8 százalék szerepel. A FiveThirtyEight is hasonlóan hibahatáron belüli különbséget mér, és 0,8 százalékpontos Harris-előnyt jelez. E szerint a demokrata jelölt 48, Trump pedig 47,2 százalékot kapna.
Az egyik legszorosabb verseny Michiganben várható, ami a 15 elektori szavazat miatt alapjaiban fogja meghatározni a Fehér Házba jutásért folyó versenyt. Ha a történelmi mintázatokat nézzük, Kamala Harris valamivel bizakodóbb lehet, de figyelembe véve a jelentős fekete lakosság körében bekövetkezett támogatottságcsökkenést és az arab amerikai lakosok gázai háborúval kapcsolatos elégedetlenségét, a mérleg könnyen Donald Trump javára billenhet.
Kapcsolódó:
Borítókép: Dreamstime