Zuckerberg évek óta beszél kiterjesztett valóság (AR) szemüvegekről, vajon eljött az idő, hogy beváltsa az ígéretét?
A Meta megalkotott egy kiterjesztett valóságot megjeleníteni képes AR-szemüveget. Bár maga a technológia nem újdonság, végre nem úgy néz ki, mint egy búvárszemüveg, sőt igencsak hasonlít egyszerű társaira.
„Bezzeg a mi időnkben még nem az arcunkon ült a telefonunk”
Az Orion névre keresztelt eszköz valójában egy arcon viselt számítógép. E téren a kihívást általában a kijelzők jelentik, amelyek általában nehezek, túlmelegednek, alacsony felbontásúak vagy kis látómezőt biztosítanak. Az új eszköz kijelzője viszont előrelépést jelent ebben a tekintetben, ugyanis az üveg- és műanyag lencséket szilícium-karbidra cserélték. A vállalat a szokatlan anyagot tartóssága, könnyű súlya és rendkívül magas törésmutatója miatt választotta, nem mellesleg nagyobb látószöget is biztosít.
Zuckerberg elképzelése szerint az emberek az Orionhoz hasonló AR-szemüveget két fő célra fogják használni: az egymással való hologramos kommunikációra és a mesterséges intelligenciával (MI) való interakcióra.
„Úgy gondoltam, hogy a hologramos megoldás még az MI előtt megvalósítható lesz – mondta. – A sors érdekes fintora, hogy a mesterséges intelligencia része még azelőtt megvalósul, hogy a hologramok tömegesen és megfizethető áron gyárthatók lennének.”
Az Orion a Ray-Ban Meta okosszemüvegben már meglévő generatív mesterségesintelligencia-képességeket veszi át, és vizuális elemmel egészíti ki azt, amit nézünk. Alex Heathnek, a Command Line hírlevél szerzőjének volt is szerencséje kipróbálni ezt az új fejlesztést. A hangvezérléssel is irányítható eszköz kérésre elemezte és felismerte az asztalon látható hozzávalókat, majd készségesen segített hozzájuk receptet találni.
Heath emellett azt is bemutatta, hogy két, Oriont viselő ember akár interakcióba is képes lépni egymással, és virtuálisan pingpongozott Zuckerberggel.
Nemcsak játékokra, de kommunikációra is alkalmas az eszköz. Videóhívásokat lehet kezdeményezni, ahol a szemüveget hordó fél akár a saját szobájának a falára vetítve láthatja a hívott társát, de a jövőben arra is képes lehet, hogy a hívás másik felén lévő teljes alakos avatárját vetítse a viselő elé.
Az Orion nem csak egy szemüvegből áll
Az új eszköz három hardveres részből áll: magából a szemüvegből, egy „neurális csuklópántból” az irányításhoz és egy vezeték nélküli számítóegységből, amely egy telefon akkumulátorára hasonlít.
Az Orion 70 fokos látómezővel büszkélkedhet, ami az átlagnál jóval szélesebbnek számít. A súlya 98 grammal több, mint egy normál szemüvegé, de jóval kevesebb, mint a Meta Quest vagy az Apple Vision Pro virtuális valóság szemüvegeké. Ez többek között annak köszönhető, hogy a nehéz alumíniumvázat könnyebb magnéziumra cserélték, ami nem mellesleg a hőelosztásban is jobb.
A keretekbe ágyazott hét kamera rögzíti a virtuális tárgyakat a valós térben, segíti a szem- és kézkövetést, emellett lehetővé teszi, hogy a Meta MI-asszisztense kövesse a szemmozgást.
Heath szerint az Orion kijelzőjének a minősége meglepően jó a formavilágához képest. A videóhívások minősége kiemelkedő, és nem okozott gondot a szöveg olvasása egy több méterre lévő weboldalon.
„Az Avatart azonban nem szívesen nézném meg bennük – valószínűleg úgysem tudnám befejezni, mivel az akkumulátor csak körülbelül két órát bír ki” – mondta.
A szemüveget a szem-, a kézkövetés, a hang és a neurális csuklópánt kombinációjával lehet vezérelni. Az utóbbi elektromiográfiát (EMG) használ a kézmozdulatokhoz kapcsolódó idegi jelek értelmezésére, amelyeket pedig ezredmásodpercek alatt vezérlőutasításokká alakít.
A csuklópánt emellett felismer néhány gesztust: a mutató- és a hüvelykujj összeérintésével kiválaszthatunk dolgokat, a középső és a hüvelykujj összecsippentése a menüt hívja elő vagy rejti el, a hüvelykujjal a zárt tenyéren végzett érmeforgató gesztus pedig lehetővé teszi a felfelé vagy lefelé görgetést. A sávban található haptikus visszajelzés tudatja, ha egy gesztus felismert, a kurzort pedig gyakorlatilag a szemünkkel vezéreljük. Heath szerint az Orion használata sokkal kényelmesebb és egyszerűbb, mint a Quest vagy a Vision Pro irányítása.
Emellett azt is elmesélte, hogy kipróbált egy Space Invaders-szerű játékot, amelyben a feje döntésével mozgatta a hajót, az ujjai összeszorítása pedig a lézereket lőtt ki. És mivel a pántnak nem kell láthatónak lennie a szemüveg szenzorai és kamerái számára, az a háta mögött vagy a zsebében lévő kezét is érzékelte. Szerinte a neurális csuklópánt sokkal kidolgozottabbnak tűnik, mint maga az Orion, ami valószínűleg azért van, mert a Meta hamarosan elkezdi árusítani. Bár a vállalat erről egyelőre nem nyilatkozik, Heath forrásai szerint a Meta már jövőre tervezi egy kisebb heads-up kijelzővel ellátott szemüveg értékesítését, amellyel a Hypernova nevű karpánt is működni fog.
Nem feltétlenül érdemes elkezdenünk spórolni rá
A Meta terve az volt, hogy az Oriont piacra dobják. Amikor 2018-ban a cég kutatási részlegének skunkworks projektje megálmodta, a cél az volt, hogy mostanra mintegy tízezres nagyságrendben elkezdjék az értékesítését. De 2022-ben, a vállalaton belüli szélesebb körű megszorítások közepette Zuckerberg úgy döntött, hogy elhalasztja a szemüveg megjelenését.
A vállalat vezetői elmondták, hogy a terméket félreteszik, leginkább az eszköz csillagászati előállítási költsége miatt, amely egységenként 10 ezer dollár (3,7 millió forint) körül mozog. A költségek nagy része annak köszönhető, hogy a szilícium-karbid lencséket nehéz és drága megbízhatóan legyártani. Az Orion tervezésének megkezdésekor a Meta arra számított, hogy ez az anyag az egész iparágban elterjed, így olcsóbbá válik, csakhogy ez nem következett be. Így a vállalat úgy döntött, hogy mindössze ezer szemüveget gyárt le tesztelésre és bemutatókra.
Zuckerberg szerint az eszköz „lényegesen jobb lett, mint azt vártuk, de nem sikerült mindent elérnünk, amit szerettünk volna. Jó lenne, ha egy kicsit kisebb, fényesebb, nagyobb felbontású és sokkal megfizethetőbb lenne, mielőtt piacra dobnánk.”
Most azt mondja, a Meta arra számít, hogy amit eredetileg az Orion második generációjának szántak, az néhány éven belül az első forgalomba kerülő változat lesz. A cég vezetői nem nyilatkoznak a költségekről, de azt mondják, hogy a telefonokhoz és a laptopokhoz hasonló árakra számíthatunk. „A nagy látómező elérése tudományos probléma volt – mondja Rahul Prasad, az Orion termékvezetője. – A következő fázis egy mérnöki probléma, hogy nagyobb felbontást, nagyobb fényerőt és alacsonyabb költséget érjünk el. A lencsék nem szilícium-karbidból készülnek majd, és a látómező sem lesz olyan széles, bár a felbontást megnöveljük. És ha minden a tervek szerint halad, a keretek körülbelül fele olyan vastagok lesznek, mint a jelenlegié.”
Zuckerberg hozzátette, számít a kinézet: ahhoz, hogy az AR-szemüvegek széles körben elterjedjenek, ugyanolyan jól kell működniük akkor is, amikor az AR ki van kapcsolva, valamint „olyan jól kell kinézniük, hogy az ember akarja hordani”.
Meta úgy látja, hogy a teljes értékű AR-szemüvegek felé vezető út fokozatos lesz. A spektrum egyik végén a Ray-Ban Metához hasonló, kijelző nélküli, mesterséges intelligenciával működő okosszemüvegei lesznek. Aztán jönnek a kis kijelzővel ellátott megoldások, mint a hamarosan megjelenő Hypernova, amelyek egyszerűbb érintéses interakciókat biztosítanak, például a Meta AI-val való interakciót és a barátokkal való SMS-ezést. Az Orion képviseli a végállapotot: egy teljes értékű AR-szemüveg elég számítási kapacitással ahhoz, hogy otthon hagyjuk az okostelefonunkat.
Zuckerberg elhagyná az okostelefonokat
A Meta-vezér már régóta próbálja hátrahagyni az okostelefonokat. Elmondása szerint „a mobilok és az okostelefonok nagyjából a Facebookkal és a közösségi médiával egy időben indultak el, így nem igazán játszottak szerepet ebben a platformváltásban. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a Google és az Apple együttesen irányítják a mobilalkalmazás-boltokat, amelyeken keresztül az emberek hozzáférnek a Meta alkalmazásaihoz.”
Heath úgy véli, az Apple már régóta szálka Zuckerberg szemében. Az almás vállalat ugyanis ideiglenesen letiltotta a Meta belső alkalmazásait, és olyan irányelv-módosításokat adott ki, mint az App Tracking Transparency prompt, ami átmenetileg tönkretette a Meta hirdetési üzletágát.
Most az Apple a Vision Próval versenyez a headsetek terén, és saját AR-szemüvegen dolgozik. Rajta kívül a Snap a következő generációs AR Spectacles szemüveggel igyekszik megnyerni a fejlesztőket, míg a Google nemrég megpróbált beszállni a Meta és a Ray-Ban anyavállalata, az EssilorLuxottica közötti partnerségbe, és a Magic Leappel, valamint a Samsunggal fejhallgatók fejlesztésén dolgozik. Ugyanakkor a Meta még nem bizonyította be, hogy vezető hardvercég. A Quest headset a játékosok körében kezdetben sikert aratott, de a vállalat reményeivel ellentétben általános célú számítástechnikai eszközként képtelen volt kitörni. A címlapok még mindig arról szólnak, hogy évente hány milliárdot költ a Reality Labsre, a Questet, a Ray-Ban és az AR-szemüvegeket gyártó részlegre.
Nyilvánvaló, hogy az a felfogás, miszerint a Meta rengeteg pénzt költ, de nem sok mindent tud felmutatni, szerepet játszott a vállalat döntésében, hogy most mutassa be az Oriont.
Kapcsolódó: