Mihálovics Zoltán politológus, a Makronóm Intézet geopolitikai elemzőjének írása 

A keleti part déli részén található Georgia 16 elektori szavazata a négy évvel ezelőtti voksoláshoz hasonlóan döntő jelentőségű lehet a közelgő amerikai elnökválasztáson. Korábban az állam elektori voksaival a republikánusok fixen számoltak, de az utóbbi évek  társadalmi változásai következtében megváltoztak a korábbi szavazási minták. Georgia tehát Arizona mellett egy tipikus példa arra, hogy hogyan változhat a csatatérállamok csoportja.  

Biden 2020-ban aratott győzelme volt az első, hogy Bill Clinton 1992-es sikere óta, azaz mintegy 3 évtized után a demokrata jelölt nyerte a déli államot. Az afroamerikai szavazók részvétele és lelkesedése 2020-ban fontos szerepet játszott a jelenlegi elnök győzelmében, és ez ismét kulcsfontosságúnak bizonyulhat. Kamala Harris ugyanezt szeretné megismételni. A Harris–Walz-páros keményen dolgozik azon, hogy ismét megnyerje ezt a hatalmas szavazói körzetet, miközben a republikánusok mozgósítanak, hogy nyerjenek az olyan területeken, mint az állam fővárosa, Atlanta. 

Georgia arra is jó példa, hogy a csataterek miként változhatnak, mivel a 2022-es félidős választások alkalmával is folytatódtak az államban nem megszokott demokrata győzelmek. 

Bizonyos értelemben e csatatérállamnak volt egy kék és egy vörös korszaka is az elmúlt több mint száz esztendőben. Az 1800-as évek végétől 1960-ig minden választáson a demokrata elnökjelöltre szavazott az állam, de 1964-től kezdve öt kivétellel republikánus nyert – Biden négy évvel ezelőtti győzelme ilyen távlatban nézve a kivételek közé tartozik.  

A jelenlegi elnök közel 12 ezer szavazattal vitte Georgiát 2020-ban, ami kulcsfontosságú volt a Fehér Házért folytatott küzdelemben. Trump 2016-ban nagyobb különbséggel, mintegy 5 százalékponttal előzte meg itt Hillary Clinton volt külügyminisztert. 

2020-ban az atlantai metropoliszövezet közel 30 megyéje Georgia szavazatainak mintegy 60 százalékát tette ki, így az államnak ebben a részében bekövetkező bármilyen elmozdulás különösen nagy hatással van a végső eredményre.  

Biden a legutóbbi sovány győzelmét annak köszönhette, hogy együttesen 15 százalékponttal vitte ezeket a megyéket, amivel majdnem megduplázta Hillary Clinton 2016-os, 8 százalékpontos előnyét Trumppal szemben. Eközben Georgia többi részén csak kevéssel teljesített jobban, mint annak idején Clinton. Biden ezt nagyrészt az államban élő fekete szavazók jelentős bázisából, valamint a főiskolai végzettségű fehér szavazók körében elért támogatottságával tudta elérni, különösen Atlantában és környékén, míg Trump nagymértékben támaszkodott az állam vidéki vagy külvárosi részein élőkre. 

Bidenhez hasonlóan Harrisnek is szüksége lesz a fekete szavazók elsöprő támogatására és a szilárd részvételi arányra. A lakosság közel egyharmadát kitevő afroamerikaiak a hét csatatérállam közül itt élnek a legnagyobb arányban.  

A 2020-as exit pollok szerint a georgiai fekete szavazók mintegy 90 százaléka állt Biden mellé, ami nagyjából megegyezik Clinton 2016-os támogatottságával. Ugyanakkor a feketék részvételi aránya 2016-ban és 2020-ban is némileg elmaradt a 2008-as és 2012-es rekordtól, de ez így is elég volt Bidennek a győzelemhez. 

A legújabb felmérések szerint Harris ebben a csoportban elmaradhat Biden legutóbbi támogatottsági szintjétől, míg Trump 2020-hoz képest valamelyest erősödni tudott ebben a csatatérállamban. Ezek a potenciális elmozdulások együttesen jelentősen javítanák az esélyeit arra, hogy az idén megnyerje Georgiát.

Trump ismét számíthat arra, hogy a fehérek jelentős többségét megnyeri itt. Ez azért fontos, mert más államokhoz képest a déli államokban nagyon erősen jelen van az etnikailag polarizált szavazás.

Mégis elképzelhető, hogy az idén a republikánusok itt némileg teret veszíthetnek: 2020-ban Trump a georgiai fehér szavazók mintegy 70 százalékát nyerte meg, de az elmúlt egy hónapban a közvélemény-kutatások szerint mindössze körülbelül 66 százalékot szerzett közöttük. Harris a maga részéről 31 százalék körüli eredményt ér el, ami majdnem megegyezik Biden 2020-as 30 százalékával. Így a részvétel különös hangsúlyt fog kapni. 

Georgiában legutóbb jelentős volt a megosztottság az iskolai végzettség szintje szerint is a fehér szavazók körében: 2020-ban a diploma nélküli fehérek nagyjából 80 százaléka támogatta Trumpot (a választók mintegy 35 százaléka). Ezzel szemben a főiskolai végzettségűek, akik az állam szavazóinak mintegy negyedét tették ki, Trump kisebb, 11 százalékos különbséggel vitte (55 százalékuk Trumpra szavazott, 44 százalékuk pedig Bidenre). 

Az olyan, Atlanta környéki megyékben, mint Cobb, Fulton és DeKalb, a fehér lakosság több mint a felének van legalább alapfokú diplomája, így a georgiai eredmény szempontjából kulcsfontosságú lesz, hogy Harris a körükben mennyire tudja megismételni Biden eredményét. A legutóbbi felmérések  azt mutatták, hogy Harris most 53 százalékon áll, ami valamivel elmarad Biden korábban elért 57 százalékától. 

Másik fontos tényező a spanyol ajkú szavazók növekvő csoportja, amely 2020-ban az állam választóinak valamivel kevesebb mint az egytizedét tette ki. Az elmúlt hónap közvélemény-kutatásai szerint a preferenciáik hasonlónak tűnnek a négy évvel ezelőttihez, mivel Harris körülbelül 25 százalékponttal vezet Trump előtt, azaz ugyanakkora különbséggel, mint Biden 2020-ban. Érdekesség, hogy a georgiai latinók valamivel jobban koncentrálódnak Atlanta külvárosaiban, mint az állam többi részén – igaz, a vidéki spanyol ajkú lakosság létszáma is nőtt. 

Érdemes megjegyezni azt is, hogy a legutóbbi 12 georgiai győztesből nyolc az elnökséget is megnyerte.

 

Népesség: a fekete részvétel döntő lehet 

A polgárháború előtt az állam lakosságának mintegy felét afroamerikaiak alkották. Ez a szám az 1970-ig tartó, úgynevezett nagy migrációt követően jelentősen csökkent. Bár kevesebben lettek, jelentős százalékuk még mindig az államban él. Valójában, ha a százalékos arányokat nézzük, Georgia az Egyesült Államokban a harmadik legmagasabb afroamerikai százalékos arányát tudhatja magáénak. 

Érdekesség az is, hogy  2000 és 2010 közötti időszakban az ázsiaiak számának növekedése itt volt a második legnagyobb. Ebben az időszakban csaknem megduplázódtak, és a legfrissebb becslések szerint a teljes lakosság 4 százaléka vallja magát ázsiai származásúnak.

Az utóbbi években nőtt a spanyol ajkúak – különösen a Puerto Ricó-iak – száma, emellett további spanyol ajkúak, karibi, szubszaharai afrikaiak és ázsiaiak telepedtek le Georgiában, különösen az atlantai metróövezetben.  A többi állammal összevetve a hatodik az illegális bevándorlók száma tekintetében. 1990-ben 35 ezer nem dokumentált migráns volt, ami 2009-re csaknem félmillióra nőtt, 2000 és 2009 között pedig megduplázódott. 

Az állam lakosságának csupán a relatív többsége nem spanyol ajkú fehér (49,6 százalék), emellett itt az egyik legjelentősebb az afroamerikaiak aránya, akik 33,1 százalékos arányban van jelen. A következő legnagyobb csoportot a 11,1 százalékot jelentő spanyol ajkúak teszik ki, őket követik az ázsiaiak 4,9 százalékkal.  

Tehát az, hogy fehérek kisebbségben vannak Georgiában, felértékeli az afroamerikai és a spanyol ajkú szavazók jelentőségét, így kulcsfontosságú csoportot jelenthetnek jövő kedden.  

Már a 2000-es évek elején is voltak intő jelek arra, hogy Georgia előbb vagy utóbb az afroamerikai szavazatok növekvő ereje, valamint a film- és tévéipar Atlantába költözése miatt nagymértékben megváltozik. A fekete szavazók megerősítésére tett összehangolt erőfeszítések 2003 óta először eredményezték, hogy 2021-ben a szenátus teljesen kék delegációt kapott: 2021 januárjában a demokrata szenátorok, dr. Jon Ossoff és Raphael Warnock szűken szerezte meg mindkét szenátusi helyet az államban. 

A 2020-as erős afroamerikai választási részvétel kulcsfontosságú volt Biden győzelméhez, de Georgia az egyike a több olyan csatatérállamnak, ahol a demokraták különösen sebezhetők, mivel országosan az afroamerikai és a spanyol ajkú szavazók körében veszítettek támogatottságukból.  

A „barackállam” egyike volt azoknak a csatatérállamoknak, ahol Biden jelöltségtől való visszalépése különösen nagy jelentőségű volt, döntően a fekete és spanyol ajkú szavazók körében mért támogatottságuk visszaesésének köszönhetően. A CNN megbízásából Biden visszalépése után végzett felmérés azonban azt mutatta, hogy Harris legalább némi támogatást visszaszerzett a feketék körében, így ismét nyílttá tette a versenyt. 

A nők egy másik kulcsfontosságú csoport, amely Georgia lakosságának több mint az 51 százalékát teszi ki, és a CNN felmérése azt mutatta, hogy Harris körükben erősebben szerepel, mint Trump. 

Az egyes jelöltek Georgiában 

Mielőtt visszalépett volna, Biden azzal húzta alá Georgia fontosságát, hogy az idén többször is ellátogatott ide. Június 27-én Atlantában pedig éppen az ő gyenge vitateljesítménye váltotta ki a későbbi visszalépését. Harris, már elnökjelöltként, július 30-án maga is ellátogatott Atlantába egy nagygyűlésre. Majd október 2-án visszatért, hogy beszédet mondjon a Helene hurrikán utáni helyreállítási erőfeszítésekről, amely jóval több mint 200 ember halálát okozta, és több állam, köztük Georgia és Észak-Karolina egyes részein pusztított. Harris csapata később bejelentette, hogy október 24-én visszatér ide, és Barack Obama volt elnökkel közösen tartott gyűlést: ez volt az első alkalom, hogy az alelnök mellett jelent meg a kampánya kezdete óta.

Kamala Harris Georgiában (Forrás: Flickr)

Eközben Trump és alelnökjelöltje, az ohiói J. D. Vance szenátor augusztus 3-án Atlantában tartották saját nagygyűlésüket, amelyen a korábbi elnök Harrist hibáztatta a georgiai ápolónő, Laken Riley februári meggyilkolásáért. Egy márciusi, a Georgia állambeli Rómában tartott gyűlésen Trump bírálta Bident is, amiért visszavonta az „illegális” kifejezés használatát a Riley megölésével vádolt férfi megnevezésére. Később, szeptember 30-án visszatért, hogy megnézze a Helene hurrikán hatásait. Ezután október 15-én Atlantában és október 23-án Duluthban gyűléseket tartott.

Az utóbbin – amelyet a konzervatív Charlie Kirk Turning Point Action nevű szervezet tartott, és amelyen részt vett Tulsi Gabbard volt demokrata képviselő, Tucker Carlson kommentátor és Robert F. Kennedy Jr. volt elnökjelölt is – arra buzdította a támogatóit, hogy szavazzanak rá.

Trump október 28-án ismét visszatért Atlantába egy nagygyűlésre. Ezzel egy napon a tervek szerint a Nemzeti Hitügyi Tanácsadó Csúcstalálkozón is megjelent volna, hogy a vallásos szavazók körében is megszilárdítsa a támogatását. 

Donald Trump Georgiában (Forrás: Flickr)

A georgiai választók számára legfontosabb kérdések 

Ami a választások nagy kérdéseit illeti, az állam szavazatai különösen a gazdasági aggályokon alapulhatnak. A Redfield & Wilton/The Telegraph szeptemberi közvélemény-kutatási adatai alapján a szavazók 41 százaléka a gazdaságot nevezte meg a legfontosabbnak, ami a legnagyobb arány a más csatatérállamokkal összevetve. 

Az abortusz továbbra is fontos, mivel minden egyes csatatérállamban ez a második leggyakrabban említett kérdés, ám úgy tűnik, hogy Georgiában valamivel kisebb a jelentősége: csupán 17 százalék nevezte meg legfontosabbnak. Ezek után a bevándorlás a következő legfontosabb téma 8 százalékkal. 

A Beacon Research/Shaw & Co. szeptember végi felmérése szerint a georgiai választók viszonylag megosztottak abban a kérdésben, hogy Harrisben vagy Trumpban bíznak-e jobban a gazdaság és az ország biztonságossá tétele terén, mégis Trump e tekintetben 3-4 százalékpontos előnnyel vezet. Ennél azonban jóval nagyobb előnye van a bevándorlás kérdésében: 56 százalék Harris 41-ével ellenében.

Ezzel szemben az egyetlen kérdés, amelyben Harrisnek az hatalmas előnye, az az abortusz kérdése: a megkérdezettek 57 százaléka szerint ő jobb munkát végezne ezen a területen. 

Az utóbbi időben egy másik helyi téma is fontossá vált, ami nagy hatással lehet arra, hogy mikor tudjuk meg a választás eredményét: szeptemberben az itteni választási bizottságban republikánus nyomásra megváltoztatták az állam szavazatszámlálási eljárásait kevesebb mint két hónappal a választás előtt. Mostantól minden körzetnek kézzel kell megszámolnia a leadott szavazatokat, hogy lássák, a szám megegyezik-e a gépivel. Ez nem tűnik nagy dolognak, de a kézi számlálás közismerten kevésbé pontos, mint a gépi számlálás, és sokkal időigényesebb. Ennek eredményeképpen ez a változás jelentősen késleltetheti a választások éjszakáján leadott szavazatok közzétételét Georgiában. 

Úgy tűnik, az itteni választók tisztában vannak azzal, hogy ez a szabály valószínűleg lelassítja az állam szavazatszámlálását, de nem feltétlenül ellenzik. A YouGov/CBS News szeptember végi felmérése szerint a regisztrált választópolgároknak mintegy kétharmada hallott valamennyit vagy sokat e szabályok módosításáról. Ugyanakkor 53 százalékuk úgy vélte, hogy a kézi számlálás pontosabbá teszi az eredményeket, míg felük úgy gondolta, hogy csökkenti a választási csalás kockázatát. Leginkább a republikánusok voltak ezen a véleményen. 

Mit mutatnak a közvélemény-kutatások?

A The New York Times friss közvélemény-kutatási átlaga szerint Trump 2 százalékponttal vezet Harris előtt, 50 százalékos támogatottsággal, míg a RealClearPolling átlaga szerint több mint 2,4 százalékpont az előnye, 49,3 százalékos támogatottsággal.

A The Economist közvélemény-kutatási átlaga 1,2 százalékpontos előnyt jelez: Trump 50,6, míg Harris 49,4 százalékos támogatottságon áll. A FiveThirtyEight is republikánus előnyt jelez: a volt elnök 48,7, a jelenlegi alelnök 47 százalékon áll, azaz a differencia 1,8 százalékpont. A különböző közvélemény-kutatók szerint tehát a különbség itt is minimális. 

Kapcsolódó:

Borítókép: Dreamstime