Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője

Az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv 21 intézkedése 3 terület köré csoportosul, azonban a gyakorlatban inkább két irányt fed le: egyrészről a jövedelmek megemelését és ennek fedezetének biztosítását célozza a kkv-k hatékonyságának növelése révén, másrészről a lakhatási helyzet javítását igyekszik elősegíteni, amely az építőipar fellendítésén keresztül támogathatja a gazdasági növekedést is. (Fontos hangsúlyozni, hogy frissen bejelentett elképzelésekről, tervekről van szó, így több pont konkrét részletei kapcsán egyelőre korlátozottan állnak rendelkezésre például költségbecslések – a szerk.) 

Idén a külső kereslet gyengélkedését (lásd a német gazdaság és ipar gyenge teljesítménye, azaz a fő exportpiacunk problémái) a fogyasztás tudja ellensúlyozni, amelyet a dinamikus béremelkedés és az alacsony infláció miatt 

jelentősen, 9 százalékot meghaladó ütemben bővülő reálbérek hajtanak. Ez utóbbiak emelkedése pedig jelentősen javítja a háztartások jövedelmi helyzetét.  

Nő a családi adókedvezmény 

Ahhoz, hogy a fogyasztás a következő években is támogatni tudja a növekedést, szükség van a kiszámítható bérpolitikára, és ezt hivatott elérni a hároméves bérmegállapodás a minimálbér értékéről.  

A gyermekek után járó családi adókedvezmény emelése (jövő júliustól 50 százalékkal, majd 2026 januárjától a jelenlegi duplázása) ezzel szemben célzottan a családok jövedelmi helyzetét javítja. A munkáshitel pedig a dolgozók fiatalok életkezdését, akár a vállalkozás indítását hivatott támogatni. 

A kkv-k támogatása is új szintre emelkedik 

Annak érdekében, hogy a béremelkedés a gazdasági növekedés alapját adja, szükség van arra, hogy ezt a munkavállalók kétharmadát foglalkoztató kkv-szektor ki is tudja termelni. Ehhez jelentős hatékonyságnövelésre van szükség a kkv-k körében, amelyet a beruházások felpörgetése révén lehet elérni.  

A most bejelentett intézkedések részben ezek forrását hivatott előteremteni, például  

a Széchenyi-kártya beruházási hiteleinek 3,5 százalékos kamatplafonjával, az uniós források felpörgetésével, az Eximbank hiteltermékeivel, de az „1+1 Kkv Beruházásélénkítő Támogatási Programhitelek” is ezt a célt szolgálják, miközben a tőkefinanszírozási programok a vállalatok tőkehelyzetét javítják.  

Az intézkedések között emellett a cégek digitalizációját elősegítő, valamint az adminisztratív terheket mérséklő beavatkozások is megjelennek, amelyek javíthatják a kkv-k versenyképességét. Ez a két terület egyébiránt nemcsak itt, hanem a néhány nappal korábban bejelentett turisztikai csomagban is megjelent célzottan. 

Intézkedések a lakáshelyzet enyhítése érdekében 

A lakhatással kapcsolatos intézkedések egy meglévő problémára, a legnagyobb részben a fővárosban, de más aspektusban vidéken is fennálló lakhatási válságra igyekeznek választ adni. A bejelentett intézkedések egy része közvetlenül a kínálati oldalt igyekszik befolyásolni – értékeli az intézkedéseket Molnár Dániel. 

Idesorolható például 

az 5 százalékos áfakulcs fenntartása 2026 végéig, amely a lakásépítéseket támogatja és biztosít kiszámítható gazdasági környezetet, miközben a kollégiumi férőhelyek bővítése vagy az Airbnb szabályozása – a moratórium, illetve az adóemelés révén – a lakáskínálatot növelheti elsősorban a leginkább érintett fővárosban.  

Az ingatlanok iránti kereslet támogatása 

Több intézkedés ezzel szemben közvetlenül a keresleti oldalt támogatja.  

A fiataloknak szóló lakásprogram vagy az 5 százalékos önkéntesen vállalt lakáshitel-kamatplafon mind-mind segítheti a lakásvásárlás előtt állókat.  

Ezen felül az akcióterv több intézkedést is tartalmaz, amely várhatóan nem a lakásépítések, hanem a lakásfelújítások révén javítja majd a lakáshelyzetet, illetve növelik az építőipar megrendeléseit az országban. A SZÉP-kártyán lévő összegek vagy az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások – kiegészülve a Vidéki Otthonfelújítási Programmal – is feltehetően a piac ezen szegmensében csapódnak majd le.  

Ezek az intézkedések érdemi keresletet generálhatnak az építőiparban, amely így a gazdasági növekedésre is kedvező hatást gyakorolhat a jövő évtől kezdődően. 

Összességében tehát a 21 intézkedés révén a kormányzat október közepén egy komplex csomagot mutatott be, amely több területen igyekszik beavatkozni a gazdaság működésébe azáltal, hogy több, aktuálisan fennálló társadalmi, gazdasági problémára igyekszik választ adni amellett, hogy potenciálisan a gazdasági növekedést is tudja dinamizálni – értékeli a Makronóm Intézet elemzője. 

Fotó (illusztráció) – Freepik

Kapcsolódó: