Az adatközpontok – amelyeket gyakran kritizálnak az intenzív energiaigényük miatt – megfelelő elhelyezés esetén a városok fűtési forrássá válhatnak – véli az egyik vezető európai energiaátalakító vállalat vezetője. 

Az adatközpontok energiaigénye folyamatosan nő, részben a kezelt adatmennyiség robbanásszerű növekedése és a mesterséges intelligencia térnyerése miatt. Egyetlen ilyen létesítmény éves energiafelhasználása ma már akár egy kisebb város energiaigényével is vetekedhet, és a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) becslése szerint az adatközpontok ágazata világszerte a globális villamosenergia-fogyasztás közel 1 százalékát teszi ki.  

E hatalmas energiamennyiség legnagyobb része a hűtési rendszerekhez szükséges, és nemcsak a zavartalan működésüket kell biztosítaniuk, hanem az általuk termelt nagy mennyiségű hőt is el kell vezetniük.  

Azonban egyre több szakértő foglalkozik azzal, hogy hogyan lehetne ezt a hőmennyiséget hasznosítani. 

Kim Fausing, a hőszivattyúkat és adatközpontok hűtőrendszereit előállító dán Danfoss vállalat vezérigazgatója szerint, ha megfelelően helyeznék el ezeket a létesítményeket, akkor ezek a jövőben akár városok teljes fűtési igényét is fedezhetnék. A Financial Timesnak nyilatkozva kifejtette, hogy  

az évtized végére akár Frankfurt teljes fűtési szükségletét is biztosíthatná az adatközpontokban keletkező többlethő.  

„Sok vita van arról, hogy az adatközpontoknak mekkora energiára lesz szükségük a közeljövőben – mondta a Danfoss vezérigazgatója. – Ugyanakkor ha ezeket okosan helyezzük el, jelentős segítséget nyújthatnak a városok fűtési problémáinak megoldásában.” 

A mesterséges intelligencia térnyerése új lendületet adott az adatközpontok iránti keresletnek, ám ezzel együtt az ágazat magas villamosenergia-fogyasztása is vitákat váltott ki. Az Industry ARC piackutató cég szerint az adatközpontok piaca a 2022 végén mért 220 milliárd dollárról az évtized végére 418 milliárdra emelkedhet, ami jól tükrözi az ágazat dinamikus fejlődését és energiaigényének várható növekedését. 

Frankfurtban például több mint 60 ilyen létesítmény található, a város a világ egyik legnagyobb internetes csomópontja. Szakértők becslései szerint, ha az adatközpontok közelében lévő lakóépületek és irodák hőellátását integrálják a város hőellátási rendszerébe, akkor 2030-ra Frankfurt akár teljesen zöldhőforrást használhat a fűtési igények kielégítésére. Ez jelentős különbség a skandináv országok gyakorlataihoz képest, ahol az adatközpontokat általában áramforrások és hidegvíz-készletek közelében, távolabbi területeken helyezik el. Az európai iparági szereplők egyre nagyobb aggodalommal figyelik a régió zöldátállásának lassulását, különösen az elektromos autók és hőszivattyúk eladásának csökkenése, valamint számos hidrogén- és zöldüzemanyag-projekt törlése miatt. 

A svéd Northvolt akkumulátorgyártó cég kis híján bekövetkezett csődje újabb figyelmeztetés volt arra vonatkozóan, hogy az európai zöldiparágak fejlesztése mennyire sebezhető a kínai verseny szorításában. Fausing szerint fennáll annak a veszélye, hogy kontinensünk lemarad, mivel hiányzik egy világos, hosszú távú szabályozási keret, amely segítené a vállalatokat abban, hogy felgyorsítsák a zöldtechnológiákba történő beruházásokat. „Európának fel kell pörgetnie és egyszerűsítenie kell a zöldátállást célzó támogatásokat, hogy a vállalatok versenyképesek lehessenek az állami támogatást élvező kínai és amerikai cégekkel szemben. Az európai rendszerek esetlenebbek… Kiválók vagyunk az elemzésben és a beszédben, de kevésbé jók a tényleges cselekvésben” – tette hozzá.