A hét állam közül talán a legáhítottabb Pennsylvania, amely azon túl, hogy a legtöbb elektort adja a csatatérállamok közül, a gazdasága sokszínű és a demográfiai profilja hasonló az Egyesült Államok egészéhez.  

A 19 elektori szavazattal a csatatérállamok közül a legtöbb elektort adja, így a korábbi évekhez hasonlóan az idén is meghatározó lesz a Donald Trump volt elnök és a demokrata jelölt, Kamala Harris alelnök között folyó szoros versenyben. Aki megnyeri Pennsylvaniát, az nagy valószínűséggel a Fehér Házba kerül: az elmúlt 12 elnökválasztás győztesei közül 10 nyert itt, azaz az állam kiváló indikátor.

Pennsylvania súlyát az elnökválasztási versenyben aláhúzza a 211 millió dollár értékű kampányköltés az Axios reklámkiadásokról készített elemzése szerint.

Ezzel ez az egyetlen állam, ahol e költések terén viszonylagos egyenlőség van. A demokraták kampánya 109, a republikánusoké 102 millió dollárt tesznek ki.

Az állam 1992 és 2012 között minden elnökválasztáson demokrata jelöltre szavazott, és a „kék fal” részét képezi. Az északi csataterek hármasa (Michigan és Wisconsin mellett) következetesen a demokratákat támogatta a Fehér Házért folytatott versenyben, egészen 2016-ig, amikor Trump mindhárom államban – Pennsylvaniában főként Philadelphia és Pittsburgh nagyvárosi területein kívüli nagyarányú győzelmeknek köszönhetően – szűken győzött. Bár az állam jó ideje a csatatérállamok között szerepel, Trump 2016-os győzelme, amely megszakította a demokrata jelöltek sorozatát, meglepetésként hatott.

2020-ban ismét rendkívül szoros verseny alakult ki, de Bidennek sikerült megnyernie, és éppen ezzel az állammal lépte át a 270-es küszöböt. Ezzel a győzelemmel visszaállította és biztosította a „kék falat” Michigannel és Wisconsinnal együtt.

Trump 2016-ban ugyancsak megnyerte mindhárom államot, és idén azt reméli, hogy vissza tudja csábítani a pennsylvaniai szavazókat.

Annak ellenére, hogy a közelmúltbeli választásokon többnyire a demokraták örülhettek, a teljes képhez hozzá kell venni azt is, hogy ugyan a demokraták 1992 óta – 2016 kivételével – minden választáson győztek itt, a republikánusok viszont az 1980-as években rendre megszerezték az állam elektori szavazatait.

Biden előnye csekély volt 2020-ban: alig több mint 1,2 százalékponttal nyert itt, ami mindössze 80 ezer voksot jelent egy olyan államban, ahol majdnem 7 millióan választottak elnököt. De Trump 2016-ban még kisebb aránnyal, 0,7 százalékpontos különbséggel, azaz mintegy 44 ezer szavazattal vitte Pennsylvaniát.

Az állam jelentőségét az elnökválasztási versenyben aláhúzza, hogy Harris jelöltté válása óta több mint 100 felmérés készült itt, míg egyetlen más államban sem volt eddig 85-nél több.

Pennsylvania a legvalószínűbb billenőpontot jelenti, azaz itt a legnagyobb az esély van, hogy megismétlődik a 2020-as helyzet: az összes államot a legdemokratábbtól a leginkább republikánusig sorba állítva Pennsylvania lesz a fordulópont, azaz ez az állam fogja adni a 270. elektori szavazatot a győztesnek.

Népesség, amelyen az egész USA tükröződik

Pennsylvania viszonylag kis területű, de mint sok állam az USA keleti szélén, viszonylag sűrűn lakott. A 2010-es népszámláláskor több mint 12 millió ember élt itt. Az állam lakosságának nagy része Philadelphiában és környékén él, a város lakossága 1,56 millió fő.

A lakosságának 74,1 százaléka nem spanyol ajkú fehér, a fekete vagy afroamerikai (12,3) és a spanyol ajkú népesség (8,9) alkotja a következő legnagyobb csoportot etnikai hovatartozás szerint. Az állam ráadásul a 2020-as népszámlálás után egy elektori szavazatot, valamint egy kongresszusi helyet veszített a népességcsökkenésének köszönhetően.

A spanyol ajkúak száma 2000 és 2010 között elképesztő mértékben, 82,6 százalékkal nőtt, ami az egyik legnagyobb növekedés bármelyik állam spanyol ajkú lakosságának körében. Ez főként a Puerto Ricóból, az Egyesült Államok területéről, a Dél- és Közép-Amerikából, Mexikóból, illetve a Dominikai Köztársaságból érkező bevándorlásnak, valamint a New Yorkot és New Jersey-t a könnyebb megélhetés érdekében elhagyó spanyol ajkúak nagy számának köszönhető.

Az ázsiai lakosság szintén mintegy 60 százalékkal emelkedett, amit a Kínából, Vietnámból és Indiából érkezők, valamint a New Yorkból elköltöző ázsiaiak tápláltak. Ezzel Pennsylvania az ország egyik legnagyobb ázsiai népességével büszkélkedhet, már ami a számarányt illeti. Eközben a fekete és afroamerikai közösség 13 százalékkal nőtt, ami a legnagyobb növekedés az állam sokszínűségét tekintve. A fehérek aránya 0,7 százalékponttal csökkent, de ez a tendencia várhatóan megfordul.

Demográfiai jellemzői miatt a fehér munkásosztálybeli szavazók mindkét ottani jelölt számára kulcsfontosságú csoportot jelentenek. 

Ők 2016-ban fontos támogatói voltak Trumpnak, bár 2020-ban Biden itt is szerzett némi előnyt. Ekkor a külvárosi szavazók kulcsfontosságúak voltak a jelenlegi elnöknek a Philadelphiát körülvevő és a Pittsburghnek otthont adó Allegheny megyében. Az állam idősebb lakossága szintén döntő fontosságú lesz, ugyanis Pennsylvania lakossága idősebb: a legalább 65 évesek 20 százalékos aránya meghaladja az országos 17,7 százalékot. A középkorú és idősebb szavazók 2016-ban döntően Trumpot támogatták, aki a veresége ellenére 2020-ban is jól szerepelt a körükben.

Földrajzilag nagy kiterjedésű és népességű államként, ahol a városi területek, elővárosok, közepes méretű városok és jelentős vidéki régiók keverednek, Pennsylvania igazán sokszínű. A Philadelphia és Pittsburgh nagyvárosi körzetében lévő megyék 2020-ban az egész államra leadott voksok 53 százalékát tették ki, beleértve Biden összes szavazatának 63 százalékát, ami jelzi, hogy ezek a területek kulcsfontosságúak lesznek Harris számára. Összehasonlításképpen: Trump az egész államra leadott voksok mintegy 43 százalékát ebből a két metropoliszból szerezte, tehát a közepes méretű települések és a vidéki területek sokkal fontosabbak a bázisa számára.

A fehér lakosságon belül az állam választóinak nagy része főiskolai végzettség nélküli, akik 2020-ban a pennsylvaniai szavazók 45 százalékát tették ki az exit pollok szerint. Ők teszik ki jelenleg is az állam szavazásra jogosult lakosságának mintegy felét, és Trump továbbra is vonzó számukra. Országos szinten ez a republikánusbarát csoport a Trump-évek alatt egyre inkább jobbra tolódott. Pennsylvania legnépesebb városaiban azonban – így Pittsburghben és Philadelphiában – a magas részvétel Harris felé billentheti az államot.

Ezzel szemben a demokraták országosan erősödtek a főiskolai diplomát szerzett fehérek körében, és ugyanez igaz Pennsylvaniában is. Philadelphia négy külvárosi gallérmegyéjében például jelentős a fehér népesség, és az állam lakosságának közel 30 százaléka főiskolai végzettségű fehér. Nem véletlen, hogy ez a terület az elmúlt években inkább demokrata párti volt, mint bárhol máshol az államban: 2012-ben 10 százalékponttal támogatták Obamát, 2020-ban pedig 19 százalékponttal Bident, még akkor is, amikor az állam egésze jobbra tolódott ebben az időszakban.

Noha nem áll rendelkezésünkre sok olyan adat, amely a szavazókat faj és végzettség szerint mutatja Pennsylvaniában, a képzettség szerint lebontott állami szintű felmérések szélesebb körben azt sugallják, hogy Trump és Harris is nagyjából a pártjuk 2020-as teljesítményével megegyező arányban állnak.

Összességében a diploma nélküliek valószínűleg hasonló arányban támogatják a korábbi elnököt, mint 2020-ban: Trump átlagosan 55 százalékon áll ebben a csoportban, szemben Harris 41 százalékával.

A 2020-as exit pollok szerint ez az arány 54-45 volt Trump javára. Eközben a főiskolai végzettségű pennsylvaniaiak nagyjából ugyanolyan arányban, 56 százalékkal támogatják Harrist, szemben Trump 41 százalékával, mint 2020-ban Bident.

Az erősen demokrata Philadelphia az állam választási matematikájának kulcsfontosságú részét képezi. De míg a város környező megyéi balra tolódtak, Philadelphia inkább jobbra, mivel a demokraták jelentős előnye az elmúlt két elnökválasztási ciklus mindegyikében körülbelül 4 százalékponttal csökkent, a 2012-es 71 százalékpontról 2016-ban 67-re, 2020-ban pedig 63-ra.

A feketék nagy szerepet játszanak ebben az államban is, de az állam fekete lakosságának közel fele a legnagyobb városokban él, és míg a demokraták a jelek szerint nyertek Philadelphia képzettebb és gazdagabb részein, a feketék által lakott körzetekben legalábbis kisebb csökkenés tapasztalható a demokraták támogatottságában és a részvételi arányban.

Ez nagy aggodalomra adhat okot Harris számára, ugyanis igaz, hogy a legutóbbi pennsylvaniai közvélemény-kutatások átlaga szerint 79 százalékos támogatottsággal vezet a fekete szavazók körében, ez jóval elmaradna Biden 2020-as 92 százalékától, amiből Trump előnyt kovácsolhat.

Hasonló a helyzet a spanyol ajkúak esetében, akik 2020-ban az állam választóinak csak mintegy 5 százalékát tették ki, de továbbra is gyorsan növekvő részét képezik. 2020-ban Biden minden 10 spanyol ajkú választóból 7-et megnyert államszerte, de azóta a nagyobb létszámú latinó szavazókkal rendelkező körzetek Philadelphiában jobbra tolódtak. A felmérések szerint pedig Harrisnek átlagosan csak 54 százalékos a támogatottsága a csoport körében, szemben Trump 41 százalékával, ami nagy visszaesés Biden 2020-as szerepléséhez képest.

Egy furcsa pennsylvaniai felmérés szerint a 45 és 64 év közötti korosztályban ugyan országos szinten úgy tűnik, hogy ez a csoport kissé Trump felé mozdult el ahhoz képest, ahol 2020-ban volt, de ebben az államban nem ez a helyzet. Ehelyett ez a többnyire X generációs szavazókból álló csoport balra mozdult el. A legutóbbi felmérésekben átlagosan csak körülbelül 6 százalékponttal preferálták többen Trumpot, szemben a 2020-as 16 százalékponttal (igaz, hogy e csoportok némileg eltérnek egymástól, mivel azóta eltelt négy év). Ez egy olyan tendencia, amely több közvélemény-kutatásban is felbukkant.

A pennsylvaniai választókat foglalkoztató kérdések

A gazdaság itt is kiemelt téma, ahogy sok más helyen is. A Biden-adminisztráció alatt az infláció országszerte megugrott, majd fokozatosan csökkent.

A pennsylvaniaiak messze nem az egyetlenek, akik az infláció következtében megélhetési költségekre nehezedő nyomást éreznek.

A Datasembly piackutató szerint azonban az élelmiszerárak gyorsabban emelkedtek itt, mint bármelyik másik államban. A magas infláció az egész Egyesült Államokban árthat Harrisnek, mivel a közvélemény-kutatások szerint ezáltal a választók kedvezőtlenebb képet alkotnak a gazdaságról.

Trump azzal igyekezett támadni riválisát, hogy a bidenomicsra fogta a gyengélkedést, annak ellenére, hogy a legfrissebb hivatalos adatok 2,8 százalékos éves növekedést mutatnak. A pennsylvaniaiak számára ezen a választáson a legfontosabb kérdések nem különböznek más csatatérállamokétól. Például a Redfield & Wilton közvélemény-kutatásai szerint e hét államban a három legfontosabb kérdés a gazdaság, az abortusz és a bevándorlás, összhangban az országos felmérésekkel.

Itt azonban mégis van néhány árnyalatnyi különbség a legfontosabb kérdések tekintetében, amelyeket érdemes megemlíteni.

Egyrészt az abortusz talán valamivel fontosabb téma a demokraták számára Pennsylvaniában, mint a legtöbb más csatatérállamban. A The Washington Post/George Mason University közvélemény-kutatása szerint a választók 74 százaléka szerint a terhességmegszakításnak minden vagy a legtöbb esetben legálisnak kell lennie, ami Nevada után (ahol ez 78 százalék volt) a második legmagasabb válaszadói arány.

Ugyanakkor a bevándorlás kérdése különösen hasznos lehet a republikánusok számára, mivel ugyanez a felmérés megállapította, hogy Pennsylvaniában minden más csatatérállamnál több választópolgár (65 százalék) mondta azt, hogy a papírok nélküli bevándorlók „általában rosszabbá teszik a közösségeket, amelyekben élnek”.

Emellett nagy helyi téma a fracking, azaz a kőzetrepesztéses földgázkitermelés, amely a gazdasághoz és a környezethez egyaránt kapcsolódik. A Franklin & Marshall College októberi felmérésében a pennsylvaniaiak meglehetősen megosztottnak tűntek a fracking gazdasági hatásait illetően, de kevésbé mondták, hogy az káros a környezetre. Összességében 51 százalék úgy érezte, hogy ez az eljárás segített a gazdaságnak, míg 33 százalék szerint inkább ártott a környezetnek.

Egyelőre úgy tűnik, hogy Kamala Harris jó stratégiát választott, amikor megváltoztatta a hozzáállását a kőzetrepesztéses gázkitermelés terén, már csak azért is, mert az elmúlt években tapasztalt, az energiahordozók terén megmutatkozó áremelkedés ezt a technológiát jóval költséghatékonyabbá tette.

A demokrata jelölt ígéretet is tett arra, hogy megválasztása esetén nem fog korlátokat szabni a technolófia alkalmazása előtt, ami már csak azért is logikus kampányígéret, mert Texas után Pennsylvaniában termelik ki a második legtöbb palagázt. A kérdés már csak az, hogy ezt az ígéretét a választók miképp árazzák be, ugyanis a technológia használatának épp a jelenlegi demokrata elnökjelölt szabott jelentős gátat.

Mit mutatnak a közvélemény-kutatások?

A The New York Times közvélemény-kutatási átlaga szerint Trump mintegy 1 százalékponttal, 49 százalékos támogatottsággal vezet Pennsylvaniában. Máshol, a RealClearPolling átlaga szerint 0,4 százalékpontnyi az előnye Harrisszel szemben: az egykori elnök támogatottsága 48,2, az alelnöké 47,8 százalék. A The Economist átlaga még szorosabb eredményt mutat: Trump támogatottsága 50,3, Harrisé 49,7 százalékon áll, így a különbség mindössze 0,6 százalékpontos. A FiveThirtyEight közvélemény-kutatási átlaga is egy százalékponton belüli eredményt jósol. E szerint a republikánus elnökjelölt támogatottsága 47,9 százalékon áll Harris 47,7 százalékával szemben, azaz a differencia 0,2 százalékpont.

Az előzetes felmérések tehát ádáz küzdelmet mutatnak. Trump ezek szerint hibahatáron belül vezet Harris előtt. A regisztrációk alapján a demokraták mintegy 4 százalékponttal vannak többen a republikánusoknál az államban, de a függetlenek még mindig a szavazók mintegy 11 százalékát teszik ki, és e csoport megszólítása döntő jelentőségű lehet.

Azonban semmit sem lehet biztosra venni, és erre 2016 a legjobb példa, amikor a kampánynak nagyjából ebben az időszakában Hillary Clinton 8 százalékponttal vezetett Trump előtt, négy évvel később pedig Biden 5-tel. A választás napjára viszont Clinton kevesebb mint 1 százalékponttal veszítette el az államot Trump ellen, Biden pedig nagyjából ugyanilyen különbséggel vitte el.

Egyik pártból sem szabad tehát senkinek sem elbizakodottnak éreznie magát Pennsylvaniával kapcsolatban.

Kapcsolódó:

Borítókép: Dreamstime