A japán fiatalok évről évre egyre magányosabbak és visszahúzódóbbak. Az ezzel járó mentális problémák pedig nemcsak egyéni, de társadalmi, többek között demográfiai problémákat is okoz. A kormány jelenleg közösségi térré varázsolná a könyvesboltokat annak érdekében, hogy a fiatalok szocializálódjanak.  

A könyvesboltok népszerűsége világszerte folyamatosan hanyatlik, és ez alól Japán sem kivétel. A Research Institute for Publications adatai szerint a a szigetországban ezek száma két évtized alatt csaknem a felére csökkent – a 2003-as mintegy 21 ezerről 2023-ra 11 ezerre, csak az elmúlt évtizedben 4600 könyvesboltot zártak be az országban. Az eladások is jelentősen csökkentek, az 1996-os mintegy 2,7 ezermilliárd jenről 2022-re 1,1 ezermilliárdra. A Japan Publishing Industry Foundation for Culture jelentése szerint a települések több mint 27 százalékában nincs egyetlen könyváruház sem. Miközben a fizikai boltok eltűnnek, a digitális könyvesboltok növekedést tapasztalnak: a 2013-as 160 milliárd jenről 2022-re körülbelül 290 milliárdra emelkedett az értékesítésük. 

Az idén áprilisban a könyváruházak hanyatlására válaszul a Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium elindította a Könyvesboltok Promóciós Projektcsoportot, hogy helyi kulturális központokként élessze újjá ezeket a boltokat.  

Minami Rjó, a projektcsoport vezetője három kulcsfontosságú csatornát határoz meg, amelyeken az olvasók kapcsolatba léphetnek a könyvekkel: a könyvesboltokat, a könyvtárakat és az internetet. Hangsúlyozta, hogy „a könyváruházak támogatása nem áll ellentétben a digitalizáció irányába mutató trenddel”, szerinte mindegyik csatorna egyedi előnyöket kínál. Hozzátette, hogy a projekt lehetőséget nyújt arra, hogy elgondolkodjunk a könyvek és a könyvesboltok jelentőségéről.  

A kezdeményezés részeként a projektcsoport októberben jelentést tett közzé, amely a boltok vezetőivel készített interjúk alapján készült. Az érdekeltek által azonosított kihívások a könyvesboltok újjáélesztéséhez című jelentés 29 megoldandó feladatot vázol fel. Ezek között szerepelnek a jelenlegi terjesztési modell problémái, a kiadványok puszta mennyisége miatt a könyvesboltokra nehezedő nyomás, valamint a könyvtárak és az online kiskereskedők közötti verseny.  

A jelentés azt is kiemelte, hogy a fizikai üzletek egyik előnye a „láthatóság”. A könyvkereskedők által gondosan kiválasztott és elrendezett, különböző műfajú kötetek viszonylag könnyen áttekinthetők, sőt az olvasók olyan művekre is bukkanhatnak, amelyek nem feltétlen tartoznak az érdeklődési körükbe, mégis felkelti az érdeklődésüket, így könnyedén szélesíthetik a palettájukat. 

Ezzel szemben az online platformok algoritmusai gyakran olyan könyveket ajánlanak, amelyek nagyon hasonlítanak az olvasó preferenciáihoz – ez bár előnyös, kevésbé változatos.  

A projektcsoport emellett kiadott egy útmutatót a könyvesbolt-tulajdonosok számára a támogatások felhasználásához, amelyeket az eladások növelésére és a menedzsment hatékonyságának javítására fordíthatnak. Itt azonban nem állnak meg,  azt tervezik, hogy a vásárlók véleményének megismerésével és a kihívások további elemzésével folyamatosan vizsgálják a boltok támogatási politikáját. 

Miközben a kormány lépéseket tesz a könyvüzletek népszerűsítésére, a vállalatok is saját kezdeményezéseikkel lépnek fel. A Dai Nippon Printing, az egyik vezető nyomdaipari cég új szolgáltatása segít az ügyfeleinek könyvesboltokat nyitni. A vállalat első, az idén szeptemberben indított projektje egy utazás témájú üzlet volt a Japán északi részén fekvő Szapporóban található szálloda belsejében. A látogatók a belépő megvásárlása után szabadon böngészhetnek és vásárolhatnak, emellett frissítőket is kínálnak. Ebből nem csupán a könyvesbolt, de a szálloda is profitál, hiszen új látogatókat vonz a környékre. Egy másik üzlet pedig kávézó is, amely a különlegessége révén szintén vonzóbb, mint egy hagyományos bolt. 

A japán fiataloknak elkélnek az ilyen kezdeményezések 

Egy 2022-ben végzett országos felmérés szerint a 20 ezer válaszadó 40,3 százaléka érezte magát magányosnak legalább alkalmanként – ez 3,9 százalékpontos emelkedés 2021-hez képest, amikor még érvényben voltak a társadalmi távolságtartásra vonatkozó intézkedések. Bár a magányosság nem teljesen váratlan egy olyan országban, amely a zárkózott társadalmi kultúrájáról ismert, feltűnő, hogy a 20-as és 30-as éveikben járók számoltak be a legnagyobb mértékben erről. A CNA szerint a fiatalok elszigeteltsége nem kizárólag a vaskalapos oktatásnak tudható be. Macugi Hideaki, a magányossággal és elszigeteltséggel foglalkozó politikai hivatal igazgatója szerint a „fordulópont” akkor következik be, amikor a fiatalok leérettségiznek, önálló életet kezdenek, és eltávolodnak az iskolai barátaiktól. Még ha a továbbiakban fenn is tartják ezeket a kötelékeket, a közeli barátságok ritkák. 

Különösen a fiatalok hajlamosak elkerülni, hogy másokkal kapcsolatba kerüljenek, félve az ismeretlentől – figyelte meg Isida Micunori, a Vaszeda Tudományegyetem szociológiaprofesszora. „Az emberekkel történő beszélgetést vagy a másokkal való közös tevékenységet óriási kockázatnak tekintik” – mondta. Ez a hozzáállás a családtagokra is kiterjedhet. 

Bár ma már nem csak a való életben lehet ismerkedni, tanulmányok kimutatták, hogy az online kapcsolatok nem olyan minőségiek, mint a valódiak, sőt – jegyezte meg Isida. Macugi szerint az offline kapcsolatteremtés lehetőségei is csökkennek, mivel a fiatalok most lépnek be a munkaerőpiacra, Japán pedig a hosszú munkaidejéről ismert. Bár a kollégák nyújthatnak némi társaságot, az mégsem teljesen ugyanaz, mint a hozzánk közel álló emberekkel eltölteni a szabadidőnket. 

A házasság sem csodaszer a magányra, különösen nem a hölgyek számára. Sok japán nőtől még mindig elvárják, hogy a házasság után háziasszony legyen, ami korlátozza őket a kapcsolatépítésben – mondta Ken Szaito, a projektcsoport vezetője. 

Komoly problémákat okozhat a magány 

A magányosság érzése súlyos mentális egészségügyi problémákat okozhat. Az ezzel foglalkozó szakemberek különbséget tesznek az átmeneti és a krónikus magányosság között, amelyet az elszigeteltség tartós érzése és a sehová nem tartozás érzése jellemez. Roseline Jong, az Akita Egyetem közegészségügyi tanszékének adjunktusa szerint ez felemészti az önbecsülésüket is. 

Egy 2021-es tanulmány szerint a gazdasági nehézségekhez vagy a világjárványhoz kapcsolódó társadalmi elszigeteltséghez képest  

a magány erősebben táplálta az öngyilkossággal kapcsolatos gondolatokat.  

Ráadásul Japánban megbélyegzik azokat, akik a mentális problémáik miatt kérnek segítséget. 

Japánban erre egy kifejezés is létezik, leginkább az extrémebb esetekre: a „hikikomorik” visszavonulnak a társadalmi élettől, és gyakran hónapokig vagy évekig nem hagyják el az otthonukat. Az Egészségügyi, Munkaügyi és Jóléti Minisztérium meghatározása szerint legalább hat egymást követő hónapon keresztül elszigetelten élnek az otthonukban, nem járnak iskolába vagy munkába, és csak nagyon kevés emberrel érintkeznek.  

Egy 2024-es jelentés szerint a hikikomori kialakulásának több oka is lehet:  

• Genetika: egyes tanulmányok szerint öröklődhet a genetikai hajlam az olyan tulajdonságokra, mint a félénkség és a szorongás, ami hajlamosabbá teheti az egyént a szociális visszahúzódásra vagy a hikikomorira.  

• IQ: nincs közvetlen összefüggés az IQ és a szociális visszahúzódás vagy a hikikomori között. A kivételesen magas vagy alacsony IQ-júak azonban nehézségeket tapasztalhatnak a kortársaikkal való kapcsolattartásban. 

• Technológia: az internet és a digitális kommunikáció térhódítása megkönnyítette a személyes interakciók elkerülését, lehetővé téve és néha súlyosbítva a szociális visszahúzódást, a magányt.  

• Kulturális nyomás és elvárások: Japán kollektivista kultúrája a társadalmi konformitást és a csoportos sikert hangsúlyozza, hatalmas nyomást gyakorolva az egyénekre, hogy az oktatásban és a karrierjükben kitűnjenek. Ha valaki nem felel meg ezeknek az elvárásoknak, az szégyenérzetet eredményezhet, ami egyeseket arra késztet, hogy hikikomorivá váljanak.  

• Oktatási és gazdasági tényezők: az ország oktatási rendszerének a jellege és a munkaerőpiac instabilitása hozzájárul az egyének stresszéhez, szorongásához és depressziójához. Emellett a munkahelyi bizonytalanság is vezethet elszigeteltséghez.  

• Családi dinamika: a túlzottan védelmező szülői magatartás és a mentális egészségügyi problémákat övező megbélyegzés akadályozhatja a függetlenséget és a szociális fejlődést, ami egyes családokat arra késztet, hogy inkább otthon tartsák az érintetteket, mint hogy külső segítséget kérjenek.  

• Pszichológiai és fejlődési problémák: a szociális szorongás, a depresszió és más mentális egészségi állapotok akadályozhatják az egyén társadalmi szerepvállalását, míg a fejlődési kihívások megnehezíthetik a felnőttkorba való átmenetet. A megküzdési mechanizmusok és a támogató rendszerek hiánya arra késztetheti őket, hogy az elszigeteltségben keressenek vigaszt.  

• Globalizáció és változó társadalmi normák: a globalizáció és a nyugati hatások egymásnak ellentmondó értékeket vezetnek be, és ezek súlyosbítják a normáknak való megfelelést, hozzájárulnak az elszigeteltség érzéséhez és a társadalmi szerepekkel kapcsolatos zavarodottsághoz. 

Egyre több az ilyen ember Japánban, becslések szerint több százezren, de akár több mint egymillióan is élhetnek hikikomoriként, ami az így is erősen öregedő társadalomban a születési rátát is tovább rontja: a társadalomtól elszigetelődők kisebb valószínűséggel alakítanak ki romantikus kapcsolatokat vagy alapítanak családot. 

Éppen ezért a japán könyvesboltokhoz hasonló szocializációra ösztönző intézkedések szerepe különösen fontos, mivel lehetőséget kínálnak az elmagányosodott fiatalok számára, hogy kapcsolatokat építsenek, új élményekkel gazdagodjanak és újra önmaguk lehessenek. 

Kapcsolódó: