A befektetési arany szárnyal a világpiacon, az ára október végéig 2754 dollárra emelkedett unciánként (88,5 dollár/gramm). Mindez ahhoz vezetett, hogy az aranytermékek kínai kiskereskedelmi ára is grammonként 800 jüan (112 dollár) fölé emelkedett. Az ékszerboltok kénytelenek bezárni, mert a kínai fogyasztók ennyit már nem szánnak erre, miközben eddig hagyományosan sok aranyat (főleg ékszert, nem befektetési fémet) vásároltak.
A kínai ékszerkereskedők tehát panaszkodnak az alacsony fogyasztói keresletre, ugyanis ilyet még nem tapasztaltak. Korábban az arany árának emelkedése az eladások növekedéséhez vezetett. Az elmúlt időszakban azt tapasztalták, hogy miután az aranytermékek eladási ára grammonként elérte a 600–700 jüant (84,20–98,30 dollár), az emberek további vásárlásokat fontolgattak, csakhogy 700 jüan felett habozni kezdtek, 800 felett pedig már nem mernek venni.
Az ékszerüzleteknek az elmúlt években nagyon jól ment. Manapság már sokkal több aranyrudat adtak el, mint ékszert, mert a tömör arany prémiumára és az azonnali ár közötti különbség jóval kisebb, mint az ékszereknél.
Ezzel párhuzamosan a tőzsdén jegyzett kínai aranyékszer-kereskedelmi láncok teljesítménye is visszaesett. A Lukfook Jewellery kiskereskedelmi bevétele 25 százalékkal mérséklődött a szeptember 30-ával zárult negyedévben, míg
az aranytermékek bolti értékesítése ebben az időszakban értékben 35, mennyiségben pedig 52 százalékkal csökkent.
Kína egyébként a világ legnagyobb aranytermelője, és Indiával együtt a legnagyobb vásárlója is. Az aranyat régóta a vagyon tárolójának tekintik, és általában ünnepekkor vagy különleges alkalmakkor ajándékozzák. Az ázsiai nagyhatalom gyorsan növekvő gazdasága és az emelkedő középosztály az arany ékszerek és befektetési termékek iránti keresletet is növelte.
A június 30-án zárult idei első fél évben 270 tonna arany ékszert vásároltak a kínai fogyasztók, ami 18 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A csúcsév 2022 volt, amikor ők vették meg a globális kiskereskedelmi arany 25 százalékát, összesen 825 tonnát.
A megnövekedett aranyárfelár egyértelmű jele annak, hogy a kínai piacon strukturális aranyhiány van. Ez jól jön a kormánynak, mert ezzel több pénz áramolhat a másik hagyományos vagyonmegőrző eszközbe, az ingatlanba.
Az áremelkedéshez hozzájárul a központi bankok nettó aranyvásárlása, amely az Arany Világtanács adatai szerint 483 tonnára nőtt 2024 első felében, ami 5 százalékkal magasabb a 2023 ugyanezen időszakában felállított rekordnál.
Érthető a kínai fogyasztók álláspontja, ugyanis az ékszerek esetében nehezen tudnak közvetlen hasznot húzni az arany emelkedő árából. A szabványos befektetési aranyrudakhoz képest az arany ékszerek eladásának költsége magasabb, az újrahasznosítási csatornák pedig korlátozottabbak. A fogyasztók tapasztalata az, hogy miközben jelenleg 800 jüanért lehet megvásárolni az arany ékszert, eladni már csak 600-ért tudják.
Jelenleg, amikor a világban keresik a biztonságos menedéket, az arany ára folyamatosan emelkedik, de kérdés, meddig. A kínai fogyasztók is azzal számolnak, hogy az ár esetleg csökkenni fog. Csakhogy jelenleg a világgazdaság számos kockázati tényezővel szembesül, ami rövid távon nemhogy a mérséklődés jeleit nem mutatja, de valószínűleg erősödni fog, ez pedig kihat az arany árára.
Kapcsolódó: